Toborzóközpont nyílt a kárpátaljai Munkácson - erőszakos sorozástól rettegnek

Toborzóközpontot nyitott Munkácson az ukrán hadsereg. Az ország 20. ilyen jellegű irodája – a hivatalos közlemény szerint legalábbis – nem „kézbesít” sorozási dokumentumokat, ám a nyitás gyanúsan egybeesik az egyre erőszakosabb jelleget öltő sorozásokkal.

Egyre fogynak az ukrán katonák a fronton, és egyre nehezebben tesznek eleget a hivatalos bevonulási felszólításnak az ukrán férfiak. Nem véletlenül: vannak olyan helyszínek a fronton, ahol a túlélési átlag csupán napokra vagy akár órákra tehető.

A háború azonban a további eszkaláció felé tart, a békekötés helyett már a nyugati országok és a NATO háborúba vonódása sem elképzelhetetlen. 

Ilyen viszonyok között az ukránok egyre durvább eszközökhöz nyúlnak a létszámgondok miatt, nem ritka 

a katonaköteles férfiak utcáról való erőszakos elhurcolása,

 az országból menekülők pedig van, hogy az életükkel fizetnek a próbálkozásért.

 

„Önként jelentkezőket” várnak

Az ukrán védelmi minisztérium – a települési önkormányzatokkal együttműködve – az elmúlt időszakban toborzóközpont-hálózatot állított fel. Ennek részeként, május 2-án megnyitották a kárpátaljai Munkács toborzóközpontját is.

A hivatalos közlemény szerint a toborzóközpontokban nem adnak át behívót, az érdeklődők viszont tájékoztatást kaphatnak a katonai szolgálattal kapcsolatban, és – természetesen – ha szeretnének, önként jelentkezhetnek az Ukrán Fegyveres Erők soraiba.

Kérdés, mi célt szolgálnak ezek az intézmények, hiszen az önként jelentkezők már régen elfogytak, az erőszakos sorozások pedig csak tovább rontottak a helyzeten.

Nyilvánosságra került néhány hete az ukrán állam azon próbálkozása is, mely szerint a külföldre menekült férfiak kiadatását kezdeményeznék a befogadó államtól.

 

Magyarország nem köteles kiadni a menekülteket

A genfi menekültügyi egyezmény és annak kiegészítő jegyzőkönyvei részletesen tárgyalják, hogy milyen esetekben adható menekültstátusz, illetve milyen körülmények esetén vonható az meg más országok állampolgáraitól. A fő szabály szerint az utóbbi kitételek hiányában 

senki nem küldhető vissza a saját országába,

még akkor sem, ha ott időközben módosultak a jogszabályok, és így – például – kötelező katonai szolgálat elé nézne az illető férfi vagy éppen nő.

Ifjabb Lomnici Zoltán a Kontextus csatornán, podcastjében nemrég részletesen tárgyalta ezt a kérdést. Kifejtette: akik Magyarországon menekültstátuszt kapnak/kaptak, azokat joghatályosan, érvényesen tarthatja itt hazánk, 

nem köteles kiadni ukrán megkeresésre 

– még akkor sem, ha ott közben szigorítottak a hadkötelezettségi szabályokon.