II. Miről beszélünk - Fogalommeghatározások
A viták oka többnyire a fogalmak pontatlan használata. Ezért mindjárt az elején négy dolgot el kell választanunk egymástól: a nyelvet, a népet, a biológiai csoportot (populációt) és a nevet. Ez a négy dolog összefügg, de nem azonos, s a legtöbb homály abból adódik, hogy összemossák, nem választják el élesen őket.
Nyilvánvalóan van magyar nyelv, van magyar nép, van magyar népesség, biológiai populáció és van a magyaroknak neve; ezek története - bár nyilván összefügg - nem vagy nem szükségszerűen azonos.
A nép definíciója
Vizsgáljuk meg először, hogy mi a viszonya a nyelvnek és a népnek. Ehhez nézzük meg közelebbről, hogyan is használjuk nép szavunkat.
Ha a magyar nép szó jelentését vizsgáljuk, azonnal világossá válik, hogy ezt a szót különböző jelentésben használjuk a következő szövegösszefüggésekben:
Úgy gondolom, minden további nélkül belátható, hogy a fenti hat mondatban a nép szó, illetve annak képzett és összetett alakjai mást és mást jelölnek. Azok számára, akiknek ez nem világos, javasolható, hogy mindegyik mondatba a nép szó helyébe helyezzék a magyar vagy a magyarság szót, vagy kíséreljék meg e hat mondatot bármely idegen nyelvre lefordítani.
Ha tehát előadásunkban a magyar nép kialakulásáról és korai történetéről beszélünk, meg kell határoznunk, hogy a nép szót milyen értelemben használjuk.
Vizsgáljuk meg, hogy elfogadható-e az alábbi meghatározás: népnek (vagy idegen szóval ethnosznak) azt a történetileg kialakult embercsoportot nevezzük, amelynek közös a kulturális jelrendszere, amely tudatosan megkülönbözteti magát más népektől, s amelynek saját, tartós önelnevezése van. Ebben a meghatározásban a "közös kulturális jelrendszer" a kényes pont. Miért nem a közös nyelv? Azért, mert a közös kulturális jelrendszer tágabb rendszer, a közös nyelv ennek csak egyik, bár legfontosabb része.