Közpénzből épült-e a felcsúti stadion?

2014.04.25. 10:13

Orbán Viktor szerint nem az adófizetők pénzéből épült fel a Pancho Aréna. A források nagy részét biztosító program azonban hivatalosan is állami támogatás, ezt a magyar kormány korábbi érvelése is megerősíti. Miért olyan bonyolult ez az egész? Elmagyarázzuk. 

Orbán Viktor miniszterelnök jól kiosztotta a Hír24 riporterét, aki azt állította, hogy a hét elején átadott felcsúti stadion jórészt közpénzből épült. A kormányfő és azóta a Heti Válasznak adott interjúban az általa alapított Puskás Akadémia elnöke, Mészáros Lőrinc is kijelentette, hogy ez nem igaz, nem volt közpénz a Pancho Aréna finanszírozásában. De miért nem egyértelmű a pénz forrása?

A stadiont 3,8 milliárd forintból húzták fel, ennek az összegnek a 70 százaléka társasági adójuk egy részét felajánló, nyereséges magáncégektől érkezett, az úgynevezett TAO-program keretében. A maradék 30 százalékot az akadémia teremtette elő magánadományokból és hitelből – írta az Origo kérdésére Szöllősi György, a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatója.

Mi Orbán logikája?

A kormányfő azzal érvelt, hogy ezt a bizonyos TAO-pénzt, amiből a 3900 férőhelyes stadion a felcsúti háza tőszomszédságában felépült, vállalkozók termelték meg, és ők döntötték el, hogy hova adják: Felcsútra, Debrecenbe vagy "az ország sok száz más településére".

Orbán valószínűleg azért mondja ezt, mert a TAO két részből áll: egy cég támogathatja valamelyik kedvezményezett sportágat a nyereségéből. Ez nem közpénz, viszont nagy része közpénzzé változik azáltal, hogy a támogatással a cég több kedvezményre is jogosult lesz: az összeget leírhatja a társasági adóból – ami közpénz –, és csökkentheti vele az adóalapját is. Kisebb adóalap, kevesebb adó – megint csak közpénz. Így a támogató a költségvetéstől kapott kedvezményként lényegében visszakapja az adományozott pénzt. Viszont köteles lesz támogatni a saját nyereségéből az érintett sportág szövetségét is: ez nem közpénz, de a támogatásnak csak kisebbik része. (Az egész probléma már tavaly ősszel is felmerült a parlamentben, Cséfalvay László, a nemzetgazdasági tárca államtitkára tavaly ősszel kétoldalas okfejtést is írt egy képviselői kérdésre.)

Hiányzik a közösből

A TAO adótámogatásként és eredménycsökkentésnél figyelembe vett része tehát valóban a költségvetéstől vesz el forrásokat, amelyeket a kormány arra költhetett volna, amire bármelyikünk adóforintjait: közszolgáltatásokra, oktatásra, egészségügyre, meg ezernyi más célra. A stadion építési költségének egy része tehát – még ha nem is az államkincstár számlájáról érkezett – a közösből hiányzik.

Azért hiányozhat onnan, mert az Orbán Viktor vezette kormány egy 2011-es törvénymódosítással lehetővé tette, hogy a fizetendő társasági adó egy része a költségvetés gyarapítása helyett meghatározott sportcélokra legyen felajánlható (2012 és 2013 nyara között a társasági adóbevétel közel 15 százalékáról mondott le így az állam). Olyan sportszervezetek számára, amelyek erre lehetőséget kaptak az öt látvány-csapatsportág (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) szövetségének valamelyikétől. A cégeket pedig az motiválja, hogy ezzel a megoldással az adókedvezmény révén nemcsak, hogy jobban járnak, mint egy egyszerű szponzorációval, de kevesebbet adóznak, mint normál esetben.

Fotó: Hajdú D. András - Origo

A programot éppen azért kellett jóváhagyatni az Európai Unióval, mert állami támogatásnak számít. A jóváhagyásról a magyar kormány illetékes miniszterét értesítő dokumentumnak már az első bekezdéséből kiderül, hogy Európai Bizottság (EB) állami támogatásként is engedélyezte 2011 novemberében.

A költségvetés adóbevételtől esik el

A kérdéssel az EB Versenypolitikai Főigazgatóságának Állami Támogatások Iktatási Osztálya foglalkozott, és egyebek között a következőket állapította meg: "Állami források bevonására egyértelműen sor kerül a programban, mivel a program következtében a magyar központi költségvetés adóbevételtől esik el. (...) A program keretében nyújtott támogatások finanszírozásának forrása az, hogy az állam adóbevételről mond le. Következésképpen állami forrásokat is bevonnak a programba."

Mindezt még a magyar kormány sem vitatta, a dokumentum tanúsága szerint legalábbis a magyar hatóságok hangsúlyozták, hogy "jóllehet, a program keretében hivatásos sportegyesületek lesznek állami támogatás kedvezményezettjei, a forrásokat elsősorban az állami szervek tulajdonában lévő infrastruktúrára fogják költeni". Elsősorban bizonyára igen, de mint láthatjuk, akadnak kivételek.

Mészáros Lőrinc a már idézett interjújában a közpénzek jelenlétét feszegető kérdésre azt mondta, "ezer gyerek sportolási lehetőségéről van szó, ezt pedig tekinthetem úgy, hogy közérdek". Ami igaz lenne, ha a pénzből kizárólag az utánpótláskorú focistákat kiszolgáló létesítmények épültek volna, nem pedig egy kicsi, de modern stadion VIP-páholyokkal és fűthető székekkel. Egy majdnem négyezer férőhelyes aréna egyetlen utánpótlás-akadémiának sem nélkülözhetetlen tartozéka, ennyi néző Magyarországon nemhogy ifjúsági meccseken, de átlagosan az NB I-es bajnokikon sincs.

A miniszterelnök helyzeti előnye

A másik fontos, Orbán Viktor által nem említett körülmény, hogy a TAO-támogatások elosztása során erősen lejt a pálya. Mint az Átlátszó.hu tavaly augusztusban megírta, az évi több tízmilliárdos nagyságrendű felajánlásból 2012-ben összesen 15 milliárd jutott a focira – és ennek majdnem az egyötöde, 2,8 milliárd, Felcsútra került.

Hogy a felajánló cégek felcsúti vonzalmában a miniszterelnök személyének is szerepe lehet, azt tulajdonképpen Orbán is elismeri. Tavaly nyáron azt mondta az akadémia honlapjának adott interjúban a stadionépítésre utalva, hogy miniszterelnökként "helyzeti előnye" van, az üzleti élet szereplőit "meg tudja győzni arról, ha egy ügy fontos". "Személyes kapcsolatok minden ügyhöz kellenek, ez így volt ezer éve, és így lesz ezer év múlva is" – mondta a témában Mészáros Lőrinc a Heti Válasznak.

A támogatások egyenetlen eloszlását egyébként már az Európai Bizottság is megjósolta: "Az állami beavatkozás módosítani fogja a meglévő piaci feltételeket azáltal, hogy Magyarországon számos olyan új/korszerűsített infrastruktúra áll majd rendelkezésre, amely lehetővé teszi az infrastruktúra tulajdonosai, üzemeltetői és felhasználói számára, hogy a létesítmények révén olyan előnyökhöz jussanak, amelyek piaci körülmények között nem lennének elérhetőek. Az intézkedés ezért torzítja a versenyt."

Most
Top 12 óra