Azt hitték róla, hogy soha nem érheti semmi baj

Ha „élne”, 35 éves lenne. 1982. február 12-én, Budapest felszabadulásának 37. évfordulójára adták át a Budapest Sportcsarnokot, amely 1999-es leégéséig a főváros legnagyobb fedett sportlétesítménye volt. A csarnokban olyan fantasztikus sporteseményeket rendeztek, mint az 1982-es női kézilabda-világbajnokság, az 1991-es vívó-világbajnokság, de itt nyert vb-aranyat a birkózó Gáspár Tamás is. 

Ma már kevesen tudják, hogy a BS neve eredetileg Budapesti Nagy Sportcsarnok (BNS) volt. A Középület-tervező Vállalatnál hosszas előkészítés után az egykori tízpróbázóból lett építész, Kiss István tervei alapján indult el a munka. Az építési engedélyt 1977. december 15-én adták ki, majd 1978 márciusában elkezdték a munkálatokat.

A Népsport 1982. február 13-i címlapja Forrás: Népsport

Annak idején szinte mindenki úgy vélekedett, hogy a csarnok tervei szovjet mintára készültek el. Ez csak részben volt igaz.

A lelátókat például Kiss István saját tervezőasztalán álmodta meg, miközben a müncheni Olimpiai Csarnok és a leningrádi Jubileumi Sportcsarnok építészeti megoldásai is kellő alapot nyújtottak a tervezéshez.

Szintén kevesen emlékeznek arra, hogy az építkezés megkezdése előtt 144 családot kellett elköltöztetni innen. Az itt lakók az Örs vezér tere környékén, illetve az újpalotai panelrengetegben kaptak egy-egy lakást.

A Magyar Néphadsereg is vidáman építette a Budapest Sportcsarnokot Forrás: kartyanaptarak.wordpress.com

A BS négy év alatt készült el. 1982. február 12-én adták át. „Alig múlt el délután három óra, de a Budapest Sportcsarnok környékén gyülekezni kezdtek az ünneplő ruhás emberek” – írta a Népsport 1982. február 13-i száma. „Ritkán látni ennyi boldog embert” – ünnepelt a lap. Szűcs Lajos, a 31. számú Állami Építőipari Vállalat építésvezetője pedig a szovjet elvtársaknak mondott köszönetet:

Nehéz és szép munka volt. Különösen azért volt nehéz, mert azelőtt mi ilyen sportcsarnokot soha nem építettünk.

Főleg a kábeltetős megoldás volt számunkra új dolog. Szerencsére sok segítséget kaptunk a szovjet szakemberektől, különösen az acélszerkezetek megvalósításánál.”

A müncheni Olympiahalle építészeti megoldásait is felhasználták a BS építésekor Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Sven Hoppe

Kiss István építész így beszélt. „A Budapest Sportcsarnok felépítése volt az utolsó munkám. Nyugdíjba megyek. Engem az építkezés alatt a legjobban a csarnok szerkezete izgatott. Azt mindenesetre elmondhatom, hogy ez a sportcsarnok soha nem fog beázni, mert a tetőt rozsdamentes acélszigeteléssel láttuk el.

Ezt a csodálatos épületet soha semmilyen baj nem érheti.”

Az 1982-es ünnepélyes megnyitó Forrás: budapestsportcsarnok.gportal.hu

A hivatalos megnyitó előtt a kor szokásainak megfelelően a csarnok különtermében kitüntetéseket osztottak. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke pedig a szocialista haza építéséről beszélt.

Az ünnepség második részében műsorvezetőként Antal Imre lépett a mikrofonhoz. A szervezők ezzel azt kívánták hangsúlyozni, hogy a BS nemcsak a sporté, hanem a kultúráé is lesz. Nem sokkal később Tina Turner is fellépett a BS-ben, de ezen a napon természetesen a „Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett” KISZ Központi Művészegyüttes egyesített tánckara, énekkara és rajkózenekara és a szovjet Déli hadseregcsoport Komszomol-díjas művészegyüttese képviselte a kultúrát.

Egy BS-belépőjegy Herbie Hancock koncertjére Forrás: Jazzma.hu

A BS első nemzetközi eseménye az átadás után nyolc nappal megrendezett Magyarország–NDK válogatott atlétikai viadal volt.

A 6000 néző előtt megrendezett versenyen megszületett a BS első világcsúcsa is, amelyet stílusosan az NDK-beli Gesine Walther ért el 200 méteren. A 22.64 másodperces világrekordot hosszú ideig ünnepelte a közönség, amely persze akkor még semmit nem tudott az államilag bonyolított keletnémet doppingprogramról. A magyar sztár Szalma László volt, aki a távolugrást 781 centiméteres eredménnyel nyerte meg a 778 centit ugró Bakosi Béla előtt. (A felnőtt fedettpályás rekord ebben a számban 824 centiméter, amelyet a mai napig Szalma László tart.)

A BS-ben 1982-ben Tina Turner két koncertet is adott Forrás: Getty Images/AFP/2008 Getty Images/Kevin Winter

A Budapest Sportcsarnokban a sportrendezvények mellett kulturális eseményeket és rengeteg koncertet is megrendeztek. Máig is emlékezetes, hogy a nyitóévben Tina Turner dupla koncertet adott, de fellépett itt a Deep Purple vagy éppen a Dire Straits is. A kilencvenes években azonban valami megváltozott.

Akkor még senki sem értette, hogyan szorulhatott vissza ebből az épületből egyre jobban a sport, és hogyan kerültek ide olyan rendezvények, amelyeket az építők és a tervezők egészen biztosan nem a BS-be álmodtak.

Máig is emlékezetes az a botrány, amely az 1995-ös női kézilabda-világbajnokság miatt robbant ki. A decemberi eseményre az akkor már szokásos karácsonyi vásár szervezői legyőzték a sportot. A BS vezetése úgy döntött, hogy a kézilabda-vb helyett a karácsonyi bazár árusait engedi be a terembe, hiszen ez az esemény jóval több bevételt hozott a csarnoknak, mint a kézilabda-vb. A magyar válogatott szégyenszemre a jóval kevesebb nézőt befogadó Körcsarnokban játszotta le azokat a vb-mérkőzéseket, amelyeket Budapesten rendeztek.

A Nemzeti Sport 1999. december 16-i címoldala Forrás: Origo

Bár az építés vezetője, Kiss István 1982-ben úgy fogalmazott, hogy ez az épület soha nem ázhat be, arra nem gondolhatott, ami 1999. december 15-én bekövetkezett.

A BS néhány óra alatt porig égett.

A hivatalos vizsgálat szerint a karácsonyi vásár egyik standján égve felejtett gyertya okozta a tüzet. Ugyanakkor a tűzoltók az elemzések során az okok közül nem tudták kizárni a szándékosságot, az elektromos hibát és a nyílt láng használatát sem.

(A cikkben forrásként felhasználtuk a Népsport egykori tudósításait.)