Olyan volt minden, mint a mesében

Lillehammer, olimpia, 1994
NORWAY, Lillehammer : Ethnic Sami Norwegians, who are from the northernmost region of Norway, arrive 12 February 1994 in the Olympic Arena in Lillehammer, Norway, on reindeer-drawn sleds for the opening ceremonies of the XVII Olympic Winter Games. The Norwegian Samis, who reportedly number 30,000 are part of a culture that is spread over northern Norway, Sweden, Finland and Russia.
Vágólapra másolva!
Miközben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly december 8-án elfogadta az Agenda 2020 modernizációs programot, amely a kisebb városokat is helyzetbe hozhatja az olimpiarendezés területén, addig egy norvég kisváros alig várja, hogy ismét ötkarikás játékokat rendezhessen. Az 1994-es szuperesemény házigazdája jövőre ifjúsági olimpiát rendez.

A lillehammeri játékok után húsz évvel a NOB fellépett a gigantizmus ellen. Tette ezt azt követően, hogy sohasem látott méretet öltött a költekezés, emiatt a leendő eseményektől komoly kandidálók léptek vissza úgy, hogy az emberek népszavazáson elutasították a kezdeményezéseket.

Így bukott el Oslo 2022-es pályázata is. "Szörnyű rossz döntés volt" - idézte a Zeit riportja Stein Olsent, aki újságíróként és szervezőként is részt vett az 1994-es eseményen.

Lillehammer mindenkit meglepett

Annak idején az Oslótól 180 km-re, a Mjösa-tó partján fekvő kisváros pályázata nagyon meglepte a NOB-vezérkart. Márpedig a lillehammeriek úgy gondolták, egy ilyen eseményt nemcsak képesek megszervezni, de ezzel megakadályozzák a lakosság elvándorlását is.

"A munkánk, az életünk és minden gondolatunk a játékok körül forgott, szeretnénk visszakapni még egyszer ezt az érzést" - mondta Olsen.

Látványos megnyitó rénszarvasokkal Forrás: AFP

Az 1992-es olimpiát ugyan elhappolta Albertville, és - a téli és nyári játékok elkerülése érdekében kitalált váltás miatt - a két évvel későbbi játékokon sem Lillehammer számított esélyesnek, végül mégis lehajrázta a svéd Östersundot és a bolgár fővárost, Szófiát.

Zöld olimpia kétmilliárdból

A költségvetés alaposan megugrott, hiszen a semmiből kellett új síugróközpontot, bob- és szánkópályát, freestyle- és sífutóstadion építeni. A kétmilliárd dolláros büdzséből 220 milliót a környezetvédelemre költöttek, így lett Lillehammer az első zöld olimpia.

Óriási volt az érdeklődés, a 900 ezer jegyre 1,8 millió igénylés érkezett a norvégok részéről, az 50 km-es sífutás előtt például ezrek sátoroztak a pálya közelében, hogy jó helyről figyelhessék a versenyt.

Az olimpia ugyan nem hozta meg a nagy idegenforgalmi fellendülést, a teljes körű szolgáltatást nyújtó szálláshelyek negyven százaléka hamarosan csődbe ment. De ha a résztvevők bármelyikét - akár vezetőt, sportolót vagy szurkolót - megkérdeznek, a vélemény egyöntetű: ez az olimpia volt eddig a csúcs.

Három nap alatt kétméteres hó

"Csodálatos volt a hangulat. Féltünk, hogy a hóhiány problémát okoz majd, de három nappal a játékok kezdete előtt egyszer csak esni kezdett, és két méterig meg sem állt. Olyan volt minden, mint a mesében. Onnantól kezdve tiszta ég és hideg idő várt bennünket" - mesélte az amerikai sífutó Todd Lodwick, aki öt olimpián is indult, végül 2010-ben sikerült a 4x5 km-es váltó tagjaként ezüstérmet szereznie.

Látványban nem volt hiány Forrás: AFP/Gabriel Bouys

Olsen úgy emlékezett vissza, hogy minden helyi lakos ki akarta venni a részét a sikerből: "A családom barátokhoz költözött, és a szerkesztőségben aludtam, hogy a lakásunkat kiadhassuk. Ügyvezető igazgatók sofőrként dolgoztak, mérnökök voltak az információs központokban, nálunk ismeretlen fogalom volt a sznobizmus."

Újra olimpia, de ifjúsági

Azzal, hogy a NOB kisvárosokban is gondolkodna a jövőben, ismét megnőhet Lillehammer esélye. Hiszen minden megvan, amire szükség lehet: síterep, infrastruktúra és mindenekelőtt hó.

A városka 2016-ban a második ifjúsági olimpia házigazdája lesz, innenről már csak egy lépés az újabb olimpiai pályázat.