Minden idők legdrágább sporteseménye, a 2014-es szocsi téli olimpia 50 milliárd dollárt emésztett fel, noha Vlagyimir Putyin orosz elnök 2007-ben még azt nyilatkozta, 12 milliárd elég lesz a rendezésre.
A téli játékok csillogó-villogó infrastruktúrája most kihasználatlan helyszínek tömkelege, a Fekete-tengeri üdülőhely arénáit senki sem használja, a még mindig befejezetlen építkezések, soha el nem készült lakónegyedek szellemváros jelleget adnak a mindössze harmincezres városnak. Pedig még a szervezők is a nyugati sajtó gonoszságának tudták be, hogy az olimpia előestéjén arról írtak az újságírók (és ezt tapasztalták a megérkező magyarok is), hogy meleg víz és fűtés nincs mindenhol, az ivóvíz pedig a színe alapján leginkább a vizeletre emlékeztet.
Sorozatban harmadik kvalifikációját bukta el Pulai Imre olimpiai bajnok kenus, aki a 2000-ben Sydneyben szerzett aranyérme után szánkóra váltott, de a 2006-os torinói és a 2010-es vancouveri téli olimpia után Szocsira sem tudta kiharcolni a részvételt.
A 46 éves sportoló az év elején még úgy nyilatkozott, hogy szkeletonra fog váltani, de aztán decemberben mégis bobversenyzőként vágott neki a szezonnak.
A magyar küldöttség 16 fővel vett részt a játékokon, a kilenc nőből és hét férfiból álló csapat öt sportágban próbálkozott. Ugyan érmet nem szereztek, de a Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Keszler Andrea, Lajtos Szandra, Kónya Zsófia összeállítású női váltó a rövidpályás gyorskorcsolya 3000 méteres távján a pontszerző hatodik helyen végzett.
Világraszóló eredményt ért el Miklós Edit is, aki a szuperóriás-műlesiklás 15., és a kombináció 16. helye mellett lesiklásban a hetedik lett.
Miklós Edit minden idők legjobb magyar alpesisí-eredményét elérve a hetedik helyen végzett lesiklásban, ilyen fantasztikus eredményre korábban egyetlen magyar alpesi síző sem volt képes.
"Amikor a célba érkezéskor megláttam, hogy hatodik helyen állok, arra gondoltam, megcsináltam" - mondta a futamot követően a csíkszeredai születésű versenyző, aki hozzátette, az sem bántotta, amikor rögtön utána megelőzte őt a norvég Lotte Smiseth Sejersted. "Nem szabad emiatt elégedetlennek lenni, mert ez így is jó, a célom teljesült, mindenkinek bebizonyítottam, hogy nem a levegőbe beszéltem."
Kovács Barnabás szövetségi kapitány szerint Miklós Edit és az általa legyőzött Höfl-Riesch, illetve Mancuso között most már csak annyi a különbség, hogy a német és az amerikai már volt olimpiai bajnok, a magyar pedig még nem. "Még van legalább két olimpiája. Csak a versenyzésnek él, és a célja, hogy olimpiát nyerjen. Riesch és Mancuso már voltak, Miklós Edit pedig egyszer még lesz olimpiai bajnok."
Két aranyéremmel koronázta meg kivételes pályafutását a norvég Ole Einar Björndalen, aki 10 km-es sprintben és a vegyesváltóban is a dobogó tetejére állhatott, így eredményességben és az érmek számát tekintve is rekorder lett. Korábban honfitársa, a korábbi sífutó Björn Dählie volt minden idők legeredményesebb téli olimpikonja. 8 arannyal és 4 ezüsttel állt az örökranglista élén, ezt múlta felül Björndalen 8 arannyal, 4 ezüsttel és 1 bronzzal.
A 40 éves biatlonos az 1998-as naganói olimpián 10 km-es sprintben, 2002-ben Salt Lake Cityben ugyanebben a számban, illetve a 20 km-es egyéni, a 12,5 km-es üldözéses és a 4x7,5 km-es váltóversenyben győzött, 2010-ben Vancouverben szintén a 4x7,5 km-es váltó tagjaként, most Szocsiban pedig 10 km-es sprintben és a vegyesváltóban nyert aranyérmet. Ötkarikás ezüstérmei közül egyet Naganóban a 4x7,5 km-es váltóval, kettőt 2006-ban Torinóban a 20 km-es egyéni és a 12,5 km-es üldözéses versenyben, egy továbbit pedig 2010-ben, ugyancsak a 20 km-es egyéni viadalon szerzett. Pályafutása egyetlen olimpiai bronzérmét 2006-ban a 15 km-es tömegrajtos számban nyerte. Világbajnokságokon 19 arany-, 11 ezüst- és 9 bronzérmet gyűjtött.
Nagy megdöbbenést keltett, hogy az olimpia első pozitív doppingmintáját egy világklasszis német sportoló, a kétszeres olimpiai és egyszeres világbajnok sílövő, Evi Sachenbacher-Stehle produkálta. A 33 éves klasszis 2002-ben és 2010-ben lett olimpiai bajnok, majd 2012-ben biatlonra váltott, de az idei szocsi téli játékokon hiába ért el negyedik helyezést a tömegrajtos versenyben, az eredményétől megfosztották, miután mintájában a tiltott szerek közé tartozó metilhexaneamin nyomaira bukkantak.
Sachenbacher-Stehle a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordult, amely végül novemberben úgy döntött, miután a doppingszer szennyezett táplálék-kiegészítővel került a szervezetébe, a versenyző pedig csak kis mértékben hibás emiatt, így az eredeti kétéves eltiltást hat hónapra csökkenti. A döntés után két héttel a sportoló mégis a visszavonulás mellett döntött.
Rajta kívül William Frullani olasz bobos és Marina Liszogor ukrán sífutó produkált pozitív mintát.
Hiába állt közel a dél-koreai Kim Ju Na ahhoz, hogy megvédje olimpiai bajnoki címét női műkorcsolyában a szocsi játékokon, az aranyérem azonban végül az orosz Agyelina Szotnyikova nyakába került, nem kis felháborodást kiváltva a nemzetközi sajtóban.
A francia L'Equipe már a verseny után azt írta, az orosz nem érdemelte meg a sikert, miután a kűrben hibázott, technikailag uralta a versenyt, de a művészi hatás tekintetében elmaradt vetélytársa mögött, és a bronzérmes olasz Kostner is jobb volt nála. Ennek ellenére 149,95 pontot kapott, és 224,59-cel zárt, így megelőzte a 219,11 pontot összegyűjtő koreait.
Egy online petíción kétmillió aláírás gyűlt össze a koreai lány érdekében, a nemzetközi média felháborodva írt arról, hogy a pontozás során csalás történhetett, két bíró ugyanis túl magas pontokat adott az orosz versenyzőnek.
Az első hitelesen dokumentált 1911-es ugrás után 103 évvel bemutatkozhatott a téli olimpián a női síugrás. 1998-ben a junior vébén, 2009-ben a libereci felnőtt északisí-világbajnokságon szerepelhettek már, és bár a 2010-es, vancouveri indulást nem sikerült kiharcolni, Szocsiban ott lehettek a legjobbak.
A német Carina Vogt nyerte meg az olimpiák történetének első női síugróversenyét a szocsi ötkarikás játékok keddi versenynapján.
Február 15-én edzés közben eltörte az egyik gerinccsigolyáját Marija Komisszarova orosz síakrobata, és deréktól lefelé lebénult. Ugyan a baleset után a Krasznaja Poljana-i helyi olimpiai kórházba vitték, ahol hatórás műtét során fémlappal rögzítették a gerincét, de az orvosok szerint sohasem fog teljesen felépülni.
A versenyek és edzések során a hódeszkásoknál szintén sok bukás volt, akadt néhány komoly sérülés is - törött kulcscsont, agyrázkódás -, ezért Shaun White például visszalépett a trükkös akadályversenytől (slopestyle). Félcsőben elindult, de hiába nyerte meg a számot 2006-ban és 2010-ben is, Szocsiban csak a negyedik helyen zárt.
Súlyos baleset történt a kettesbob-edzésen is, ahol a pálya minőségét ellenőrző előfutó bob elütött egy pályamunkást, szerencsére az áldozat megúszta lábtöréssel.
Hihetetlen események történtek egy egykori amerikaifutball-játékossal: Johnny Quinn az amerikai bobcsapat tagjaként érkezett meg Szocsiba, és a négyesek versenyében az USA 2-t erősítve a 12. helyen zárt.
Ugyanakkor előbb a mosdóba ragadt be, és csak az ajtót szétrúgva tudott kimenekülni, majd két másik társával a liftbe is beszorult.
Elképesztő holland fölényt hoztak az olimpia gyorskorcsolya-versenyei: a hollandok a tizenkét számból nyolcat megnyertek, és összesen huszonhárom érmet szereztek. Korábban egyetlen ország sem tudott nyolc aranyat nyerni egy sportágban a téli olimpián. Ireen Wüst egymaga öt érmet - két aranyat és három ezüstöt - nyert.
A nőknél a fehérorosz sílövő, Darja Domracseva és a norvég sífutó Marit Björgen, a férfiaknál az orosz rövidpályás gyorskorcsolyázó Victor Ahn három-három arannyal zárt. A legtöbb érmet a holland gyorskorcsolyázó, Ireen Wüst szerezte (öt érem: két arany, három ezüst), Ahn négyet nyert (három arany mellett egy bronzzal gazdagodott).