Verrasztó Dávid: Végre valamiben én vagyok a legenda
A glasgow-i úszó-Európa-bajnokság zárónapján a magyar sportolók egy teljes kollekcióval bővítették a már egyébként is mutatós éremgyűjteményt: Verrasztó Dávid hatalmas csatában megnyerte a 400 vegyes küzdelmeit, Késely Ajna 400 gyorson lett második, Burián Kata pedig 200 háton ért harmadikként célba. Mindannyian boldogan értékeltek a döntők és a díjátadó ceremóniák után, íme a büszke nyilatkozatok.
Verrasztó Dávid: Nemcsak a fiataloké a világ
Egy másodperces javulást ígért az elődöntőhöz képest, tartotta a szavát.
Nagyon jól osztottam be az erőmet, ez volt a kulcs, az egyik legjobb taktikával úsztam. Persze, ez nem egy vb, vagy egy olimpia, és az idő sem annyira hatalmas, de nagyon boldog vagyok, hogy nyerni tudtam.
Afféle figyelemelterelés volt, hogy a délelőtti úszás után azt nyilatkozta, brit riválisa esélyesebb a győzelemre?
Nem, tényleg jobb nálam. Ha leúszunk tizenhatszor ötven métert, vagy akármit, gyorsabb, biztosan megver.
De lassan 20 éves tapasztalatom van, és ezt most elő tudtam húzni, ennek is köszönhető a győzelem.
200-on pocsékul úsztam, meg is ijedtem, emiatt is féltem egy picit. Én olyat nem tudok, hogy egy hétig bombaformában vagyok, két-három napot tudok hozni, egész évben ezt gyakorolom. Ez az eredmény megnyugtatott, hogy a szisztémám továbbra is működik.
Elképesztő érzelmek szabadultak fel önből, miután látta, hogy nyert és kiugrott a medencéből. Le lehet írni szavakkal azokat az emóciókat?
Az utóbbi három évemről tudnék mesélni elég kemény dolgokat, de mindenki értse úgy, ahogy gondolja. Annyit tudok hozzáfűzni, hogy mindig szemből kell jönni, nem pedig hátulról támadni.
Győzelmével történelmet írt, bár még csak 29 éves, de soha ilyen idős bajnoka nem volt még a számnak Európában.
Végre valamiben én vagyok a legenda. A viccet félretéve nemcsak a fiataloké a világ, ezt a mellékelt ábra is mutatja. Hiába hallom több helyről is, hogy hagyjuk már abba, itt vagyok, és még akkor is itt leszek, amikor a fiatalok abbahagyják. Cseh Lászlót is néhányan kikezdték, pedig neki akkor is itt lenne a helye, ha csak melegíteni jönne ide, 110 kilósan.
Ő egy élő legenda, inkább mindenkinek mélyen tisztelnie kellene őt.
Sajnos fiatalon én sem tiszteltem eléggé, most viszont az egyik legjobb barátom. Bárki mutogat rá, meg lehet próbálni akár csak a tizedét annak, amit ő már letett az asztalra.
Ha már Cseh László szóba került, sorozatban nyolcadszor lett magyar bajnoka ennek a 400 vegyesnek, ő ötször nyert egymás után, Verrasztó Dávid pedig háromnál tart.
Ezt Széchy Tamás és Kiss László találta fel, a mai napig ebből úszunk, és ez egy akkora örökség, amit próbálunk őrizni.
Késely Ajna: Jó úton haladok
Valahogy így néz ki egy örömúszás Késely Ajna-módra? Csak mert valami ilyesmit ígért erre a döntőre.
Igen, valahogy így. Ha a három számomat egybevesszük, akkor ez sikerült a legjobban. Nagyon nagyot kellett harcolnom, és nem is az első vagy a második helyért, hanem az időért. Egyértelmű, hogy ezt az olasz lány hozta ki belőlem, magamtól biztosan nem sikerült volna, neki is köszönhető ez a 4:03-as idő.
Összességében hogyan értékeli a kontinensviadalt?
Ha valaki azt mondta volna, hogy három éremmel térek haza, nem biztos, hogy hittem volna neki. Persze, ez volt az álmom, de tudtam, hogy majd csak a medencében derül ki, van-e realitása. Elmondhatatlanul boldog vagyok.
16 évesen a magyar női úszósport legnagyobb tehetségeként tartják számon. Hogy lehet kezelni ezt a helyzetet?
Azért ez egy nagy feladat, de a legnagyobb elvárásaim nekem vannak magammal szemben.
A sikerek azt mutatják, hogy jó úton haladok, továbbra is ugyanezzel az erővel és mentalitással kell nekivágnom minden edzésnek, minden reggelnek, minden napnak és minden versenynek.
Burián Kata: Megvan az érem, csakis ez számít
Könnyek formájában törtek elő önből a verseny után az érzelmek. A díjátadó után már vissza tud emlékezni az úszásra?
Igen, borzasztóan izgultam, pedig azt gondoltam, hogy nem fogok, de még soha nem voltam ilyen szituációban. Most ténylegesen éremért úszhattam, ezt pedig nehezen kezeltem, de végül jól sikerült. A kezdés rendben volt, az első százzal nem volt probléma, a harmadik 50 méteren viszont kissé kizökkentem, mert mielőtt elindítottam a hajrát, oldalra néztem, hogy lássam, hol vagyok. Nem kellett volna, de szerencsére hamar visszarázódtam, az utolsó forduló után pedig toltam, ami csak bennem maradt.
Az olasz lány eléggé utolérhetetlennek tűnt, de az orosz riválist majdnem elkapta a végén.
Ugyanezt éreztem belülről én is,
ha van még két méter, akkor szerintem megelőzöm.
De egyáltalán nem vagyok szomorú, teljesen mindegy volt, hogy második vagy harmadik leszek, van egy érmem és csakis ez számít. Úgy érzem, kihoztam a maximumot az Európa-bajnokságból. Sérülésekkel küszködtem, nem volt 100 százalékos a felkészülésem,
a versenyeken viszont 120 százalékot teljesítettem, úgyhogy életemben először büszke vagyok magamra!
Sós Csaba szövetségi kapitány szerint jó úton jár a magyar úszósport
„Volt már jobb, de volt már jóval szerényebb Európa-bajnokságunk is, nagyjából ez volt a várható. Az Eb előtt azt mondtam, egynél több úszónk legyen aranyérmes. Nyilván bíztunk a szép eredményekben, de 200 női pillangón nem mehettünk biztosra, Hosszú Katinka esetében sem tudtuk, hogy mi várható és Verrasztó Dávid is úszott már jobb időket, mint mostanában. Mindenesetre kívánom más sportágnak is ezt az éremkollekciót: négy arany, három ezüst és kettő bronz. Azt se felejtsük el, hogy több számban is éppen lecsúsztunk a dobogóról, 100 pillangón Milák Kristóf, 100 háton Hosszú Katinka, és két váltónk is negyedik lett, de összességében a kilenc éremmel így sincs min szégyenkezni. Szerencsére erős az utánpótlásunk, tavaly 11, idén 12 első helyünk volt az ifi-Eb-n, úgyhogy jó úton jár a magyar úszósport."