Hatalmas apparátusra van szükség egy sikeres csapat működtetéséhez az F1-ben, és a számok minden téren egyre csak emelkednek. A 2021-es szezontól várhatóan valamilyen formában megjelenik a költségplafon a sportágban, egyelőre azonban úgy tűnik, marad a fegyverkezési verseny, amiben a kisebb istállók egyre nehezebben tartják magukat.
A Racefans összeállítást készített arról, hogy az elmúlt hat év során miként alakultak az F1-es csapatok (bevallott) létszámai a motorgyártó üzemek kivételével. Kiderült, hogy az élcsapatok csak a karosszériaépítés és a versenyeztetés terén csaknem ezer fős munkaerőt igényelnek, ráadásul ebben valószínűleg a projektalapon bedolgozó alvállalkozók és szabadúszók nincsenek is benne.
A kimutatásból látható, hogy lényegében minden istállónál szinte töretlen növekedés látható az alkalmazottak száma terén (a McLarennél tavaly elvándorlás volt, de az idén ismét növekedtek), és átlagosan 620 főt foglalkoztatnak, de ettől felfelé és lefelé is jelentős eltérések vannak. A Ferrari és a Mercedes egyenként 950 fő körül jár, míg a Haas 250 fővel versenyez.
Látványos ugrás, hogy Ross Brawn irányításának utolsó évében a Mercedes 530-ról 750 főre emelte a dolgozói létszámot, ekkor felzárkóztak a Ferrari mellé.
A listát most is e két istálló vezeti, a Red Bull 800 fővel a 3. helyezett, de náluk még érdemes megemlíteni a Toro Rosso plusz 460 fős létszámát. A McLaren 760 alkalmazottat számlált, de enyhén átlagon felüli a Williams (630) és a Renault (625) fős létszáma is. A Williams az elmúlt évek során szinte párhuzamosan működött az F1-es átlaggal, azzal együtt haladva 2017 előtt nőtt a létszámuk.
Az alsóházban látható, hogy a Haas a Ferraritól vásárolt alkatrészek és a további szállítóktól beszerzett szolgáltatások révén a házon belüli munkaerőt 250 főre tudta korlátozni, a teljesen önálló konstruktőrök között még a legkisebbeknél is 400-410 főre van szükség. Ebből a szempontból ismét kiemelkedő a Force India működése, hiszen
410 fős állománnyal az előző két szezon során a 4. helyet érték el a konstruktőri világbajnokságban, az idén pedig az 5. helyet szerezték volna meg, ha az év közben nem veszik el a pontjaik egy részét.
A költségplafon bevezetésével kapcsolatban az egyik leggyakoribb félelem, hogy az élcsapatoknál jelentős elbocsátásokat okozhat. Ez a számokat nézve elképzelhető, azonban a kisebb istállóknál van még tér fejlesztésekre, ehhez azonban várhatóan mindenképpen szükséges lesz az, hogy a csapatok közötti jogdíjakat a mostaninál egyenletesebben osszák el.