Korábban sokszor végződött halállal a vasárnapihoz hasonló Forma-1-es horrorbaleset

Forma-1, Kenny Handkammer, Jos Verstappen, Benetton-Ford, Német Nagydíj 1994, bokszkiállás, baleset, tűz
(dpa files) - Pit stop helpers are fighting to put out the fire after the racing car of Jos Verstappen, Dutch formula 1 pilot for Benetton-Ford, had caught fire during a pit stop at the Grand Prize of Germany on the Hockenheim Ring, 31 July 1994. The cause was spilled fuel which inflamed. Verstappen and four mechanics suffered light burns in the face.
Vágólapra másolva!
Kevésen múlt, hogy tragédia helyett egy csodás megmenekülésről maradjon emlékezetes a Forma-1 legutóbbi versenye, a vasárnapi Bahreinben megrendezett nagydíj. Összegyűjtöttünk néhányat a Romain Grosjeanéhoz hasonló rémisztő balesetekből.

A Bahreini Nagydíj sokkoló balesettel emlékeztetett mindannyiunkat, hogy az autóversenyzés mennyire veszélyes. A biztonság javításáért vívott szüntelen, megalkuvás nélküli küzdelem

megannyi, a nagyközönség, a közvélemény számára ismeretlen szakember közreműködésével fantasztikus eredményeket hozott az elmúlt évtizedekben;

lényegében hozzászoktunk ahhoz, hogy egy-egy ütközés, kisiklás legyen bármilyen látványos, a fülkéből sértetlenül szállnak ki a pilóták, és másnap szinte már eszünkbe sem jutnak az események.

Forma-1, Osztrák Nagydíj 1987, rajtbaleset
Forma-1, Francia Nagydíj 1989, Mauricio Gugelmin, rajtbaleset
Forma-1, Rubens Barrichello baleset
Forma-1, Michael Schumacher baleset
Forma-1, Ukijo Katajama baleset
Forma-1, Kanadai Nagydíj 1998, Alexander Wurz, rajtbaleset
Forma-1, Robert Kubica, BMW Sauber, Kanadai Nagydíj 2007
Forma-1, Német Nagydíj 2001, Luciano Burti, rajtbaleset
Forma-1, Ralf Schumacher baleset
Forma-1, Nick Heidfeld Takuma Szato baleset
Forma-1, Fernando Alonso, Renault, baleset, Brazil Nagydíj 2003
Forma-1, Ralf Schumacher, Williams, baleset, USA Nagydíj 2004
Forma-1, Heikki Kovalainen baleset
Grosjean, Spa, 2012
Forma-1, Force India, Magyar Nagydíj 2015
Forma-1, Carlos Sainz baleset
Forma-1, Fernando Alonso, McLaren-Honda, Ausztrál Nagydíj, Forma-1 baleset
Forma-1, Charles Leclerc, Fernando Alonso, baleset, Belga Nagydíj
Forma-1, Marcus Ericsson baleset

A gyászos 1994-es San Marinói hétvége óta a versenyek áldozatainak listáján többségében szerencsétlenül járt sportbírók szerepelnek (nagy szerencse, hogy Bahreinben a hajrában nem bővült a névsor), a 2014-ben Japánban meghalt Jules Bianchi (a sors kegyes volt, hogy az idei isztambuli időmérőn hasonló felállásból nem lett újabb tragédia), valamint a legfrissebb fájdalmas emlék, Anthoine Hubert tavalyi végzetes bukása Spában a Forma-2 versenyén. Romain Grosjean talán csak a lélekjelenlétének köszönhette, hogy 2020. november 29-én második születésnapját ünnepelhette.

Ennek kapcsán összegyűjtöttünk néhányat az övéhez hasonló balesetekből, amikor kettészakadt és/vagy lángba borult autó miatt kellett aggódni pilóták épségéért. Sajnos nem mindenki úszta meg élve.

Laudát kihúzták a lángtengerből, másokat nem sikerült

Az F1-es versenyek és tűz fogalma összefonódott Niki Lauda 1976-os nürburgringi karamboljával, aki élete hátralevő részén magán viselte a lángok nyomát. Grosjeannal ellentétben a Ferrariban bukó osztrák nem tudott kimenekülni a lángok közül,

és biztosan meghal, ha a rajtnál a mezőny után (akkoriban természetesen nem így volt) eredő orvosi autó személyzetére kellett volna várnia.

Megállt viszont segíteni rajta néhány versenyzőtársa, akik saját egészségük kockáztatásával kihúzták őt; később ezért kitüntetést is kaptak az angol királynőtől. A balesetről tavaly részletesen megemlékeztünk Lauda halálakor: cikkünkből többek között kiderül, miért volt döntő az egyik életmentő ferraris múltja és hogy (nem) köszönte ezt meg neki az érintett.

Tűz bokszutcai tankolások során is előfordult többször – fiatalabb olvasóink kedvéért, a futam közbeni tankolás korábban megengedett volt –, ebben Max Verstappen apja, Jos égése az, amit minden esetben felidéznek. Laudával ellentétben az ő kijutásáért már világszerte az élő tévéadásban lehetett izgulni.

Forma-1, Osztrák Nagydíj 1987, rajtbaleset
Forma-1, Francia Nagydíj 1989, Mauricio Gugelmin, rajtbaleset
Forma-1, Rubens Barrichello baleset
Forma-1, Michael Schumacher baleset
Forma-1, Ukijo Katajama baleset
Forma-1, Kanadai Nagydíj 1998, Alexander Wurz, rajtbaleset
Forma-1, Robert Kubica, BMW Sauber, Kanadai Nagydíj 2007
Forma-1, Német Nagydíj 2001, Luciano Burti, rajtbaleset
Forma-1, Ralf Schumacher baleset
Forma-1, Nick Heidfeld Takuma Szato baleset
Forma-1, Fernando Alonso, Renault, baleset, Brazil Nagydíj 2003
Forma-1, Ralf Schumacher, Williams, baleset, USA Nagydíj 2004
Forma-1, Heikki Kovalainen baleset
Grosjean, Spa, 2012
Forma-1, Force India, Magyar Nagydíj 2015
Forma-1, Carlos Sainz baleset
Forma-1, Fernando Alonso, McLaren-Honda, Ausztrál Nagydíj, Forma-1 baleset
Forma-1, Charles Leclerc, Fernando Alonso, baleset, Belga Nagydíj
Forma-1, Marcus Ericsson baleset

Bahreinben Grosjeannak abból a szempontból is szerencséje volt, hogy a Haas nem borult fel, így a körülményekhez képest hamar ki tudott szállni. Korábban viszont többeknek is úgy gyulladt ki az autójuk, hogy fejjel lefelé álltak, így nem volt lehetőségük elhagyni a lángokat.Az 1968-as Francia Nagydíjon a Honda ki akarta próbálni az új, léghűtéses motorral hajtott autóját, az RA302-est.

John Surtees korábban már tesztelte a kocsit, de az 1964-es világbajnok kijelentette, hogy életveszélyesnek tartja a gépet, és a hétvégén nem volt hajlandó beleülni.

A japán csapat így arra kényszerült, hogy a népszerű hazai pilótának, Jo Schlessernek adjon lehetőséget, aki egyébként a később egy futam erejéig az F1-ben is megforduló Jean-Louis Schlesser nagybátyja volt. A 40 éves versenyző korábban már részt vett két világbajnoki futamon, de mindkét alkalommal F2-es autót vezetett.

A Rouenben rendezett futam 3. körében Surtees félelme beigazolódott, és megtörtént a baj. A Honda hátsó szárnya leszakadt, a rommá tört autó pedig felborult. Ez önmagában még nem lett volna baj, de az üzemanyag ráfolyt a kipufogócsőre, a magnéziumból készült tank miatt pedig az egész autó kigyulladt, nem hagyva lehetőséget a túlélésre.

Schlesser felborult autója rögtön kigyulladt Forrás: AFP/Jean-Pierre Prevel

A következő, monzai futamon a Honda újra megpróbálta beültetni Surteest a koporsóval felérő kocsiba, aki ismét ellenállt, végül pedig a franciaországi verseny volt az egyetlen, ahol az RA302-es rajthoz állt. A szezon végén a japánok kivonultak az F1-ből, amiben nagy szerepet játszott Schlesser tragédiája.

Hasonló körülmények között vesztette életét az 1973-as Holland Nagydíjon Roger Williamson. A fiatal pilóta felborult és a lángok között ragadt, bár közvetlenül nem azok ölték meg, hanem a füst és az oxigénhiány.

Döbbenetes volt látni, hogy az oltásra kijelölt tűzoltóautó mindössze néhány száz méterre parkolt a helyszíntől, de nem indulhatott el a forgalommal szemben.

Williamsonnak egyvalaki próbált segítséget nyújtani, egy megálló versenyző, David Purley. „Nem az történt, hogy megpróbáltam megmenteni a barátomat, nem ismertem jól Rogert. Ösztönös reakció volt" – mondta. Ezután döntöttek úgy, hogy amerikai mintára kipróbálják a Forma-1-ben is a Safety Cart, a szezonzárón be is vetették. Kigyulladó autótól vesztette életét korábban Lorenzo Bandini és Stuart Lewis-Evans is, és az 1970-es Spanyol Nagydíjon is volt egy ijesztő tűz egy karambol után.

Amikor egy védőeszköz nyaktilóvá válik

A legjobban talán egy 1974-es eset mutatja meg, hogy glória nélkül mi történhetett volna Grosjeannal. Az idényzárót Watkins Glenben tartották, ahol egy évvel korábban François Cevert szenvedett halálos balesetet. A tragédiát egy esztendővel később sem úszták meg, és ez beárnyékolta a világbajnoki címért folytatott háromfős csatát.

A 7-es kanyar már a szabadedzések során is gondot okozott, ugyanis Clay Regazzoni, Jean-Pierre Beltoise és Mario Andretti is balesetet szenvedett a pályának azon a részén. A legrosszabbul viszont a 26 éves, mindössze második F1-es futamát teljesítő Helmuth Koinigg járt, akinek a 10. körben történt becsapódás után esélye sem volt a túlélésre.

Ahogyan ez számos más esetben is elmondható, az osztrák pilótánál is több tragikus véletlen kellett ahhoz, hogy az ütközésnek ennyire rossz vége legyen.

Bizonyos források a Surtees felfüggesztésének a meghibásodása, más beszámolók szerint egy lassú defekt miatt felrobbanó gumi miatt vesztette el az irányítást, de ez a lassú tempó miatt normális esetben csak egy szimpla kieséshez vezetett volna.

Koinigg nekihajtott a szalagkorlátnak, aminek az alját rosszul rögzítették. Ennek következtében az autó továbbcsúszott, viszont a korlát felső része kitartott, és lényegében lefejezte a szerencsétlenül járt versenyzőt. Ráadásul a hétvége előtt a versenyzői szakszervezet figyelmeztette az illetékeseket a szalagkorlát hiányosságaira, de érdemben semmit nem kezdtek a helyzettel. Ezzel együtt valószínű, hogy ha akkoriban lett volna glória, akkor még így is szinte biztos, hogy az osztrák pilóta sértetlenül száll ki a kocsiból.

A glória előtt gyakran a szerencse mentett életet

Koinigg balesete után a glória gondolata évtizedekig még csak fel sem vetődött, mígnem aztán megszületett a döntés, hogy a 2018-as idényben bevezetik a fejvédő keretet. Akkoriban nagyon sokan kételkedtek abban, hogy szükséges-e az eszköz, egyesek esztétikai, mások paradox módon biztonsági szempontokat hoztak fel érvként. Utóbbi csoport képviselői azt állították, hogy a glória hátráltatja a gyors kiszállást, ami olykor nagyon sokat számíthat.

Leclerc-t a glória mentette meg

A fejvédő első ízben a 2018-as Belga Nagydíjon bizonyította be, mennyire nem haszontalan eszköz. Spában a rajt után Nico Hülkenberg túl későn fékezett, és hátulról belement Fernando Alonso autójába. Ennek hatására a McLaren átszánkázott Charles Leclerc autóján,

és a lassításból egyértelműen látszott, hogy előbb a padlólemez, majd a jobb első kerék eltalálta az Alfa Romeo glóriáját.

Persze ebből még nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy valóban szükség volt-e erre az alkatrészre ahhoz, hogy ne legyen nagy baj. Az FIA azonban részletesen kivizsgálta az esetet, és megállapította, hogy a glória minimum egy súlyos sérülést akadályozott meg, de könnyen lehet, hogy enélkül a monacói versenyző már nem lenne köztünk.

Mindössze öt nappal később, az Olasz Nagydíj második szabadedzésén pont Leclerc csapattársa, Marcus Ericsson bukott hatalmasat. A Sauberen meghibásodott a DRS, a svéd pilóta pedig elvesztette az irányítást, és az autó többször is átfordult. Ericsson sértetlenül szállt ki. Ugyan ennél az esetnél nem egyértelmű a glória szerepe, de benne van a pakliban, hogy az is kellett a szerencsés kimenetelhez.

Ericsson horrorisztikus balesetet úszott meg

Az F1 előző 68 évében viszont még nem volt meg ez a biztonsági eszköz, de Fortuna olykor „átvette a szerepét”, megóvva ezzel a balesetet szenvedő pilóta testi épségét. Ennek az egyik iskolapéldája az 1998-as Belga Nagydíj, amikor az indulás után nem sokkal David Coulthard a falnak ütközött, amivel láncreakciót indított be maga mögött, és a nézők hatalmas tömegbalesetnek lehettek szemtanúi.

A balesetben nem kevesebb mint 13 pilóta volt érintett, az összesen 52 kerék közül pedig jó pár leszakadt.

Ezek az abroncsok borzasztóan veszélyes módon össze-vissza röpködtek, de már-már csodával határos módon senkit nem találtak fejbe. Ez viszont nem sokon múlott, a brit versenyzőt például csak centikkel kerülte el az egyik. Eddie Irvine és Rubens Barrichello ugyan kisebb sérüléseket szenvedett, de ennél sokkal rosszabbul is alakulhatott volna a dolog.

Spában nem ez volt az egyetlen komoly rajtbaleset, hiszen 14 évvel később pont Grosjean volt az, aki hatalmas karambolt okozott. A francia pilóta egészen a pálya széléig szorította Lewis Hamiltont,

de még akkor is jobbra húzódott, amikor a McLaren versenyzőjének már a fűre kellett volna mennie ahhoz, hogy elkerülje az ütközést.

Ennek az lett az eredménye, hogy összeértek, majd az akkor még csak egyszeres világbajnok tehetetlenné vált, és lényegében nekitolta a Lotust Alonsónak, Grosjean pedig hasonló módon repült át fölötte, mint ahogyan azt a spanyol versenyző hat évvel később tette Leclerc-rel.

Az egészben az volt a legveszélyesebb, hogy Grosjean autója mindössze centikre volt Alonso fejétől. Ekkor ugyan már ő sem tudott mit csinálni, de a karambolt ő idézte elő, emiatt pedig az FIA eltiltotta őt a következő futamról. Sokatmondó, hogy az F1-ben azóta sem szabtak ki ennyire súlyos büntetést.

Grosjeant egy futamra eltiltották a baleset után Forrás: AFP/Tom Gandolfini

A glória hiánya azonban nyilvánvalóan nem csak a rajtbaleseteknél lehetett volna végzetes. Máig emlékezetes, ahogyan a 2010-es Európa Nagydíjon Mark Webber és Heikki Kovalainen nem értette meg egymást, ennek eredményeképpen pedig pont a két kerék ért össze, ami a levegőbe repítette a Red Bull elejét.

Az ausztrál pilóta ugyan fejjel lefelé érkezett le a földre, de az autók már akkoriban is úgy voltak kialakítva, hogy a sisak semmilyen módon ne ütközhessen neki a talajnak. Ráadásul pár pillanattal később még vissza is fordult, ezért a becsapódás előtt Webber valamelyest le tudott lassítani.

A később kilenc futamgyőzelemmel visszavonuló pilóta tehát megúszta, de ezúttal is kijelenthető, hogy sokkal rosszabbul is járhatott volna. Ha ugyanis az autó valamilyen oknál fogva a pálya szélén található betonfalon vagy kerítésen landol, akkor a fejét már semmi nem védte volna az ütéstől. Szerencse, hogy a repülés közben eltalált reklámtábla nem térítette el nagyon a kocsit.

Webber valenciai repülése

Egy másik, a valenciainál sokkal nagyobb hagyományokkal rendelkező versenypályán szintén voltak elsőre ijesztő borulások, amit a pilóták szerencsésen megúsztak. A 2004-es futam többek között arról maradt emlékezetes, hogy Szató Takuma füstölő autója mögött Coulthard lelassított, Giancarlo Fisichella viszont teljes sebességgel belerohant. Az olasz versenyző autója felborult, de mivel nem a korlátra esett rá, szinte rögtön ki is szállt, így hamar meg lehetett nyugodni.

13 évvel később Pascal Wehrlein sokkal kisebb tempónál borult fel Monacóban, ám az ő esete sem volt veszélytelen.

Történt, hogy a futam 58. körében az egyetlen verseny erejéig beugró Jenson Button előzéssel próbálkozott a Portier-ben. A 2009-es világbajnok talán túl optimista volt, ugyanakkor a német versenyző is hagyhatott volna neki több helyet, de mivel ez nem történt meg, a McLaren bal első kereke összeért a Sauber jobb hátsójával.

Ennek következtében a Wehrlein autója felborult, ám a fal annyira közel volt, hogy mindössze 90 fokot fordult, és úgy állt meg. Az egészben az volt a legabszurdabb, hogy a kocsi szinte egyáltalán nem sérült meg, de az első képek láttán nem volt biztos, hogy a versenyző megúszta sérülés nélkül. Az autó teteje ugyanis nekiütközött a falnak, de Wehrlein nem ütötte be a fejét, és rádión rögtön megerősítette, hogy kutya baja.

Sainz Toro Rossója beleásta magát a gumifalba Forrás: Getty Images/2015 Getty Images/Lars Baron

Más jellegű balesetről van szó, de a közelmúltból Carlos Sainz volt az, aki a csillagok kevésbé szerencsés állása esetén szenvedhetett volna fejsérülést. A spanyol pilóta a 2015-ös Orosz Nagydíj harmadik szabadedzésén vesztette el az irányítást a 13-as kanyar előtt. A Toro Rosso előbb a betonfalnak csapódott, majd beleütközött a gumifalba. Sainzot kórházba szállították, de a másnapi versenyen már részt tudott venni.

A váz szétszakadása rossz jel

Grosjean balesetekor a tűzön kívül a széthasadó kasztni ijesztett rá a nézőkre. Ritkán látni, hogy faágként két darabra válik szét, és a múltbeli tapasztalatok alapján ilyenkor van ok az aggodalomra. Martin Donnelly 1990-ben Jerezben az edzésen így járt és kirepült az aszfaltra, szanaszét törve magát.

Forma-1, Osztrák Nagydíj 1987, rajtbaleset
Forma-1, Francia Nagydíj 1989, Mauricio Gugelmin, rajtbaleset
Forma-1, Rubens Barrichello baleset
Forma-1, Michael Schumacher baleset
Forma-1, Ukijo Katajama baleset
Forma-1, Kanadai Nagydíj 1998, Alexander Wurz, rajtbaleset
Forma-1, Robert Kubica, BMW Sauber, Kanadai Nagydíj 2007
Forma-1, Német Nagydíj 2001, Luciano Burti, rajtbaleset
Forma-1, Ralf Schumacher baleset
Forma-1, Nick Heidfeld Takuma Szato baleset
Forma-1, Fernando Alonso, Renault, baleset, Brazil Nagydíj 2003
Forma-1, Ralf Schumacher, Williams, baleset, USA Nagydíj 2004
Forma-1, Heikki Kovalainen baleset
Grosjean, Spa, 2012
Forma-1, Force India, Magyar Nagydíj 2015
Forma-1, Carlos Sainz baleset
Forma-1, Fernando Alonso, McLaren-Honda, Ausztrál Nagydíj, Forma-1 baleset
Forma-1, Charles Leclerc, Fernando Alonso, baleset, Belga Nagydíj
Forma-1, Marcus Ericsson baleset

„Óriási trauma ért, lekapcsolt a szervezetem. Az intenzíven mindenhonnan csövek lógtak ki belőlem, minden izmomat beinjekciózták. Miután Londonba szállítottak, minden elsötétült, leállt a vesém, a tüdőm" – mondta az Autosportnak.

„Minden nap vért vettek tőlem, és mivel nem tudtam beszélni, azt hitték, károsodott az agyam az oxigénhiánytól. Mint kiderült, ha a balesetnél nem érnek oda hozzám egy percen belül, megfulladtam volna."

Szintén súlyos és karriert lezáró sérülést okozott Didier Pironinak, amikor 1982-ben az esőben szétrepedt a Ferrarija Németországban, a kétszeres világbajnok Jim Clark pedig meghalt egy F2-es futamon a fák közé repülve. 1991-ben, Monacóban Alex Caffi olcsón megúszta a vázszakadást; elmondása szerint nem emlékszik a bukásra, csak a Youtube-on keresztül látta.

Forma-1, Osztrák Nagydíj 1987, rajtbaleset
Forma-1, Francia Nagydíj 1989, Mauricio Gugelmin, rajtbaleset
Forma-1, Rubens Barrichello baleset
Forma-1, Michael Schumacher baleset
Forma-1, Ukijo Katajama baleset
Forma-1, Kanadai Nagydíj 1998, Alexander Wurz, rajtbaleset
Forma-1, Robert Kubica, BMW Sauber, Kanadai Nagydíj 2007
Forma-1, Német Nagydíj 2001, Luciano Burti, rajtbaleset
Forma-1, Ralf Schumacher baleset
Forma-1, Nick Heidfeld Takuma Szato baleset
Forma-1, Fernando Alonso, Renault, baleset, Brazil Nagydíj 2003
Forma-1, Ralf Schumacher, Williams, baleset, USA Nagydíj 2004
Forma-1, Heikki Kovalainen baleset
Grosjean, Spa, 2012
Forma-1, Force India, Magyar Nagydíj 2015
Forma-1, Carlos Sainz baleset
Forma-1, Fernando Alonso, McLaren-Honda, Ausztrál Nagydíj, Forma-1 baleset
Forma-1, Charles Leclerc, Fernando Alonso, baleset, Belga Nagydíj
Forma-1, Marcus Ericsson baleset

Az említett esetek óta szerencsére sokat fejlődött az anyagtudomány, biztonságosabbak lettek a fülkék. Így ijedtséggel megúszta többek között Martin Brundle (1996, Ausztrália), Robert Kubica (2007, Kanada), Fernando Alonso (2016, Ausztrália) a kocsi atomokra bontását. 1987-ben, Belgiumban Philippe Streiffnek sem okozott bajt a kasztni széttörése.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!