Vágólapra másolva!
Egy évvel a labdarúgó Európa-bajnokság kezdete előtt a házigazda Portugália nyugodt szívvel számolhatja a megnyitóig hátralévő napokat: a tornának otthont adó stadionok építése, illetve felújítása terv szerint halad.

Az ibériai ország, amely a magyar-osztrák közös pályázattal szemben nyerte el a rendezés jogát, hét új stadiont épít, hármat pedig teljesen felújít. A munkálatokat a minap szemlélte Ernie Walker, az UEFA biztonsági és létesítmény bizottságának elnöke, aki benyomásait összegezve kijelentette: az építkezések befejeztével Portugáliának "olyan létesítményei lesznek, amelyeknek színvonala vetekszik az ország labdarúgóinak tehetségével".

A terveket, illetve a félig kész stadionokat látva igazat kell adni a skót szakembernek. A futballarénák - kezdve a formabontónak nevezhető bragai pályától a lisszaboni Benfica új, 65 ezer férőhelyes otthonáig - mind azt a célt szolgálják, méltó helyszínei legyenek az Eb mérkőzéseinek, egyúttal pedig - a televízión keresztül - világszerte jó hírét keltsék Portugáliának.

Az Eb alkalmából felújításon esik át Coimbra, Guimaráes és a portói Boavista stadionja. Ezeknek a befogadóképessége egyaránt 30 ezer fő. Új pálya épül az Európa-bajnokságra Aveiróban, Bragában, Faróban, Leiriában, Portóban és Lisszabonban. Az első négy város 30 ezer fős arénával gyarapodik.

A főváros mindjárt két létesítménnyel gazdagodik: új arénának örvendhetnek mind a Benfica, mind a Sporting Lisboa szurkolói. Előbbi klub új stadionja 52 ezer, utóbbié 65 ezer férőhelyes lesz. Az UEFA-kupát elnyert Porto is új létesítményhez jut az Eb alkalmából, ennek befogadóképessége szintén 52 ezer fő. Az átadásokra 2003 júniusa és szeptembere között kerül sor.

A beruházások nem kevés pénzbe kerülnek. A portugál szövetség illetékese szerint a legdrágább a két lisszaboni stadion (70, illetve 61 millió euró) lesz. A legkevesebb pénzt két vidéki létesítmény (Aveiro, Guimaráes) felújítása viszi el: ezekre 18, illetve 22 millió eurót kell költeni. Az Eb-hez időzített építkezések összesen 339 millió eurót emésztenek föl. A költségekből 25 százalékot vállalt magára a kormány, a fennmaradó 75 százalékot (ez 254 millió euró, azaz 61 milliárd forint) a helyi önkormányzatoknak és a stadionok tulajdonosainak, vagyis a kluboknak kell állniuk.

Súlyos pénzek ezek egy olyan országban, ahol az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) az öt régió közül csak a fővárosban éri el az Európai Unió átlagának 75 százalékát. Amíg azonban a portugál labdarúgás olyan látványos sikereket ér el, mint a Porto UEFA-kupa-győzelme, addig csak kevés portugál fejében fordul meg olyan "eretnek" kérdés, mint ez: minek 30 ezer fős stadiont építeni olyan városokban, mint Aveiro vagy Faro, amelyeknek a lakossága mindössze 69, illetve 52 ezer főt számlál?