A maldív-szigeteki GDP-t is lepipálta a tavalyi futballátigazolások összértéke

2009-ben egy kameruni védő avatta fel, tavaly pedig már tízezer feletti nemzetközi átigazolást regisztrált a Transfer Matching System (TMS). A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség által bevezetett rendszerben az átigazolások hetven százaléka ingyenes volt, az összes pénzmozgás hárommilliárd dollárra, az ügynöki jutalék 130 millió dollárra rúgott, pedig csak a nemzetközi játékosmozgást vette alapul, az országon belüli átigazolásokat nem.

A TSM létrehozásának ötletét az adta, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség szerette volna még szorosabbá tenni az átigazolások ellenőrzését. A FIFA-nál hamar belátták, hogy a korábbi, faxolgatáson és rengeteg papírmunkán alapuló rendszer nem tökéletes. Az újraszabályozás ötlete a 2005-ös, marrakesi kongresszuson merült fel először: a FIFA jogi igazgatója, Marco Villiger akkori állítása szerint a nemzetközi átigazolásoknak csak mintegy 30 százaléka zajlott a szabályoknak megfelelően.

A TSM tesztelése 2008 januárjában kezdődött meg, az első átigazolást 2009 szeptemberében a Celtic eszközölte, így szerezte meg a kameruni középhátvédet, Jean-Pierre Perrier-Doumbét.

2010 októberétől kezdve az egyesületeket kötelezték a TSM használatára, így a kluboknak minden hivatalos adatot jelezniük kellett a FIFA felé, az átigazolási összegen kívül azt is, hogy kapcsolatba léptek-e játékosügynökkel, ő mekkora jutalékot kapott az egyesülettől, sőt, azt is, hogy mennyi lesz a focista fizetése.

A játékosok csak 30 százaléka került pénzbe

2011 volt az első teljes év, amelyben minden átigazolást ezen rendszeren keresztül hajtottak végre. "Tudjuk, hogy a rendszer még nem tökéletes, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy pénzmozgás csak a klubok között történjen" - összegezte az elmúlt év tanulságait a TMS általános igazgatója, Mark Goddard a Guardiannek.

A klubok jelentési kötelezettségét ellenőrző bizottság vezetője, Isabelle Solal elmondta: az elmúlt évben 700 eljárást indítottak az egyesületek ellen, a minimális büntetés pedig 14 ezer svájci frank volt. "A célunk, hogy a klubok tevékenysége átlátható legyen, és le tudjuk ellenőrizni, hogy a csapatok valós adatokat adnak-e meg az UEFA-nak, illetve a saját szövetségeiknek" - fogalmazott Solal.

A TMS 2011-ben több mint 11 500 nemzetközi átigazolást regisztrált. Az év során két átigazolási időszak volt (januárban, illetve nyáron), ám átigazolások nem csak ekkor történtek, köszönhetően annak, hogy az összes átigazolás 70 százalékában ingyen megszerezhető focisták váltottak klubot.

Persze pénzmozgásban sem volt hiány: a TMS-en keresztül végrehajtott üzletek összértéke hárommilliárd dollár, vagyis 1,9 milliárd font volt, amivel az országok GDP-szerinti listáján a 156. helyet lehetne megszerezni, olyan nemzetek előtt, mint Lesotho, Guyana vagy a Maldív-szigetek.

A játékosokra költött teljes összeg ennél sokkal több volt, ám az összesítésben csak és kizárólag a nemzetközi átigazolások szerepelnek, noha 2011-ben olyan, országon belüli váltások is történtek, mint Fernando Torresé (51 millió font), Andy Carrollé (36 millió font), Samir Nasrié (24 millió font) vagy Manuel Neueré (19,5 millió font).

130 millió dollár a játékosügynököknek

A TMS a futballisták fizetését is regisztrálja, 2011-ben az átlagbér 244 ezer dollár volt - azt azonban a FIFA tanulmánya is kiemeli, hogy ezt néhány kifejezetten gazdag liga fizetései alaposan felhúzták.

A nemzetközi szövetség megállapítása szerint a legjobban fizető bajnokságban (minden bizonnyal az angol Premier League) az éves átlagbér 675 ezer dollár.

Az elektronikus átigazolási rendszerből kiderült az ügynöki jutalék mértéke is, ezt ugyanis a kluboknak jelenteniük kell a FIFA felé.

Eszerint a menedzserek 2011-ben összesen 130 millió dollárt (átigazolásonként átlagosan 240 ezer dollárt) tehettek zsebre. Ez a teljes átigazolási összegek mintegy négy százalékát jelenti, ugyanakkor a FIFA kiemeli, hogy ebbe természetesen csak azok a jutalékok tartoznak, amelyeket az egyesületek hivatalosan utalnak át a menedzsereknek.

A focisták által az ügynököknek adott jutalékokat a TMS nem kezeli, mint ahogyan a rendszer azt sem vizsgálja, hogy mi történik a menedzserek által megkapott pénzzel.

A korrupciós vádak közül az a leggyakoribb, hogy a menedzserek ebből az összegből valamennyit visszajuttatnak a munkájukat segítő klubelnököknek, edzőknek.

www.global-soccer.eu