Öt dolog, ami eldöntheti a BL-döntőt

Sem a Barcelona, sem a Manchester United nem változott sokat a 2009-es Bajnokok Ligája-döntő óta. A Barca keretében több volt a csere, de ugyanabban a felfogásban futballozik, a MU viszont egy kivételtől eltekintve akár ugyanazzal a kezdő tizeneggyel is pályára léphetne, Ferguson mégis jobban átformálta a csapatát. A két évvel ezelőtti döntő tanulságai és az azóta eltelt idő alapján megpróbáltuk leszűrni, mit várhatunk a két csapat szombati ütközetétől.

A 2009-es döntő jegyzőkönyve:
FC Barcelona - Manchester United 2-0 (1-0)
2009. május 27., Róma, Olimpiai-stadion
v.: Busacca (svájci).
FC Barcelona: Víctor Valdés - Puyol, Piqué, Y. Touré, Sylvinho, Xavi, Sergio Busquets, Iniesta (Pedro, 92.), Eto'o, Messi, Henry (Se. Keita, 72.). Edző: Guardiola.
Manchester United: Van der Sar - O'Shea, R. Ferdinand, Vidics, Evra, Cristiano Ronaldo, Anderson (Tévez, 46.), Carrick, Park Ji Sung (Berbatov, 66.), Giggs (Scholes, 75.), Rooney. Edző: Ferguson.
gól: Eto'o (10.), Messi (70.).

A Barcánál a keret, a MU-nál a stílus változott jobban

A Barcelona akkori kezdő tizenegyéből heten maradtak a klubnál. A 2009-ben középső védőként szerepelt Yaya Touré, a balhátvéd Sylvinho, illetve a csatársorból Thierry Henry és Samuel Eto'o távozott - mégis azt lehet mondani, hogy a jelenlegi Barca erősebb, mint a két évvel ezelőtti, a csapat játékát alapvetően meghatározó futballisták (Carles Puyol, Xavi, Sergio Busquets, Andrés Iniesta és Lionel Messi) pedig továbbra is alapemberek.

A védelem a posztján a világ egyik legjobbjának tartott Daniel Alvessel erősödött, a csatársorban pedig David Villa és a saját nevelésű Pedro (aki már 2009-ben is játszott néhány percet) szerepel. Londonban a Barca gyakorlatilag az ideális kezdő tizenegyével játszhat, az egyetlen kérdés a balhátvéd posztja, ahol a súlyos betegségéből villámgyorsan felépült Eric Abidal, Maxwell vagy Adriano Correia is szerepelhet.

A Unitedban a 2009-es kezdők közül egyedül Cristiano Ronaldo igazolt el, az ő távozása azonban óriási veszteség, hiszen ő volt a csapat legeredményesebb játékosa. Mellette, a Rómában a szünetben becserélt Carlos Tévez sem áll már Sir Alex Ferguson rendelkezésére, vagyis a MU két világklasszissal gyengült. Ugyanakkor jelentősen át is alakult a játéka, amely immár nem az egyik futballista váratlan megoldásaira, sokkal inkább csapatjátékra épül. És ami nagyon fontos: két éve a MU-ból eltiltás miatt hiányzott Darren Fletcher, mások pedig (Rio Ferdinand, Anderson, Park Dzsi Szung) hosszabb kihagyás után játszottak. Ezúttal erről szó sincsen, a manchesterieknél mindenki egészséges, Fergusonnak sokkal nagyobb a variációs lehetősége.

Részlet a 2009-es döntő tudósításából:

Alaposan bekezdett a Manchester, az első öt percben a Barcelona nem tudta átlépni a felezővonalat. Anderson rögtön szabadrúgást harcolt ki: Ronaldo szokásához híven keményen ráküldte, a labda kijött Valdésről, végül Piqué tisztázott szögletre, valószínűleg maga sem tudja, hogyan. Ronaldo nem viccelt: a portugál gondolt egyet, és teljesen váratlanul szúrta rá a spanyol térfél közepéről, nem sokkal tévesztette el a kapu bal oldalát. Egy perccel később megint Ronaldo villant, a magának felpörgetett labdát a tizenhatoson belülről, ballal kevéssel zúdította a bal kapufa mellé.

1. Nehezebb elvenni a labdát a Barcától

A szurkolók többsége úgy emlékszik a két évvel ezelőtti döntőre, hogy az a Barca jutalomjátékát hozta, magabiztosan győzött. Pedig a meccs elején a MU volt fölényben, Guardiola játékosai kifejezetten idegesen futballoztak, és az angolok simán megszerezhették volna a vezetést. A Barca akkori támadója, Thierry Henry így emlékezett vissza: "Ha nincs Piqué mentése rögtön a meccs elején, teljesen máshogyan alakult volna. Nem tudtunk megnyugodni, és szerencsések voltunk, hogy nem kerültünk hátrányba. Olyan volt, mint amikor egy nagy bokszoló padlót fog: Ez nem azt jelenti, hogy nem fogja megnyerni a küzdelmet, de amíg nincs vége a menetnek, addig gondban van".

Henry szerint két éve idegesen kezdte a meccset a Barca

Erre alighanem Guardiola is jól emlékszik, így most óvatosabb játékot kérhet csapatától. A statisztikák amúgy is azt mutatják, hogy a Barca sokat fejlődött védekezésben az elmúlt két évben. A 2008-2009-es idényben meccsenkénti gólátlaga 2,46 volt, míg az aktuális szezonban 2,25, ugyanakkor a kapott gólok száma 1-ről 0,67-re csökkent. Nem nagy differencia, de jól mutatja, hogy a katalánok valamivel óvatosabbak, habár a védekezést náluk inkább a labda megtartását jelenti, annál jobb módszert pedig még nem találtak ki a kapott gól elkerülésére. Xaviék ebből a szempontból is előreléptek: a 2008-2009-es szezonban mérkőzésenként átlagban 65,6 százalékban birtokolták a labdát a BL-ben, most 73,3 ugyanez a mutató.

Részlet a 2009-es döntő tudósításából:

Az első valamirevaló Barca-akcióból Eto'o csúnyán befűzte Vidicet, majd éles szögből spiccel remekül lőtt kapura, a Van der Saron megpattanó labda pedig a kapuba vágódott. A Barca ezután már azt játszotta, amit a Guardiola-érában megszokhattunk: a spanyolok sok mozgással, lapos passzokkal gyakorlatilag eldugták a labdát az ellenfél elől, az első félidő végén pedig már egy-két flikk-flakkra is futotta.

2. Ferguson leállítaná a körhintát

A manchesteriek két éve az első komolyabb egyéni hibából gólt kaptak, és ez alapjaiban határozta meg a mérkőzés további alakulását. Nem csoda, hogy a londoni meccs előtt a MU kapusa, Edwin van der Sar ezt nyilatkozta: "A kulcs, hogy mi szerezzük az első találatot".

A római mérkőzés után Rio Ferdinand azt mondta, hogy egyikük sem játszott jól, Ferguson pedig többször is kifejtette, hogy focistái egy része nem volt elég éles. Erről részben ő is tehetett, mert a döntő előtt több alapemberét is pihentette, ami visszaütött. Így aztán most más felkészülést választott, és a bajnokság utolsó fordulójában a MU számára már tét nélküli, Blackpool elleni találkozón Nemanja Vidic, Patrice Evra, Park Dzsi Szung, Nani és Fletcher is ott volt a kezdők kötött, Wayne Rooney pedig csereként állt be.

Vidic már tudja, milyen az Iniesta-féle körhinta

A londoni döntő kulcskérdése, hogy a Manchester mennyire lesz képes megakadályozni a Barcelona labdajáratását, amely nemcsak fizikálisan, hanem pszichésen is kikészíti az ellenfelet. "Olyan, mintha körhintán ülnél, és teljesen elszédülsz. Alapvetően nem Messivel volt probléma, hanem Iniestával és Xavival, ha akarják, egész este náluk van a labda" - jellemezte a katalánok futballját Ferguson, Giggs pedig kijelentette: "A Barca ellen sokszor teljesen hülyének tűnsz, olyan jól tartják a labdát".

Mindezek alapján könnyen elképzelhető, hogy Ferguson a 4-4-1-1-es játékrendszert választja, legelöl Javier Hernándezzel, akinek a gyorsasága jól jöhet, mögötte pedig Rooney árnyékékként játszhat, akinek a támadásépítés mellett az is a feladata, hogy zavarja a Barcelona középpályásait, elsősorban Sergio Busquetset a labda kihozatalában.

Részlet a 2009-es döntő tudósításából:

Rooney jobb oldali beadása után Touré lyukat rúgott, a továbbpattanó labda pedig csak néhány centiméterrel kerülte el a berobbanó Park fejét. Kezdte felszívni magát Manchester, egyre többször értek fel a Barcelona kapuja elé az angolok, de az utolsó passzokba mindig hiba csúszott, így igazán nagy helyzetet nem tudtak kialakítani.

3. A pálya széle nagyon fontos terület

A Barcelona játékát elemezve gyakran előkerül Daniel Alves szerepe, aki sok esetben szinte jobbszélsőt játszik - a BL-ben, ebben a szezonban, az ellenfél térfelén ő ért a legtöbbet a labdához. Az ellenfelek azonban valahogyan mégsem tudják kihasználni azt a területet, ami a felfutásai miatt mögötte nyílik, leginkább azért, mert azzal vannak elfoglalva, hogy védekezzenek ellene. Ez valószínűleg most is így lesz, és ebben Park Dzsi Szungnak lehet fontos szerepe, a duplatüdejű dél-koreai ráadásul képes lehet arra, hogy hatalmas futómennyiséggel nem csak a védekezésből, hanem a támadásokból is kivegye a részét. Kockázatosabb megoldás lenne Ferguson részéről, ha Nanit állítaná szembe Daniel Alvessel, aki sokkal támadóbb felfogású.

Puyolról még nem tudni, hogy belső védőként vagy a bal oldalon játszik majd

A szárnyjáték amúgy is kulcsfontosságú lehet, hiszen a katalánoknál a védelem bal oldala tűnik gyenge pontnak - Abidal, Maxwell és Adriano Correia fizikai állapota sem százszázalékos. Még azt a megoldást sem lehet kizárni, hogy Guardiola Carles Puyolt játszatja balhátvédként, akárcsak a Real Madrid elleni elődöntőn, és ez esetben Javier Mascherano játszana a védelem tengelyében. Mindez több szempontból is a MU malmára hajthatja a vizet: Puyol bármilyen kiváló és lelkes, mégsem balhátvéd, ráadásul így a fejjátéka nagyon hiányozna középről. Mascherano csak 174 centiméter, és bár Piqué jóval magasabb, a beíveléseknél ő is hajlamos a hibákra. Ráadásul a manchesteriek csatárai (Rooney és Hernández is) jól fejelnek, és a MU beadásai a BL-ben, ebben a szezonban 21,7 százalékos pontosságúak voltak, ami nem rossz eredmény (a Barcánál ugyanez az adat 17,4 százalék).

4. Kassai nem osztogatja a piros lapokat és a tizenegyeseket

A két évvel ezelőtti döntőben Ferguson a második félidőben, az egyenlítés érdekében két klasszis támadót is becserélt Tévez és Dimitar Berbatov személyében, amivel azonban nem tudta elérni a kellő hatást - csapata még sebezhetőbbé vált. Cserékben a manchesteriek most sem állnak rosszul: Berbatov megint ott lesz a kispadon, akárcsak Nani, és a kezdő tizenegytől függően Fletcher vagy Hernández is a rendelkezésre áll majd - sőt, végső esetben Paul Scholes is bevethető.

A Barcának két éve nem volt ilyen sok alternatívája, és ebből a szempontból Guardiola helyzete annyit javult, hogy Ibrahim Afellay személyében immár van egy minőségi csatárcseréje. Akkor viszont nagy gondban lehet, ha Víctor Valdés megsérül, esetleg kiállítják: mivel a megszokott cserekapus, José Pinto eltiltás miatt nem játszhat, így a kispadon a fiatal Oier Olazábal ül majd, aki eddig egyetlen alkalommal védett a felnőttek között - éppen a 2009-es BL-döntő előtti bajnokin.

Kassai a MU-nak már vezetett meccset idén a BL-ben

2009-ben egy gyors gól alapvetően meghatározta a meccs alakulását, ám a statisztikák alapján ezúttal kevéssé valószínű, hogy ilyen hamar megszületik az első találat. Ebben a szezonban a BL-ben a Barcelona csak egyetlen gólt szerzett, és egyet sem kapott az első negyedórában, a Manchester United kapuját viszont az első félórában nem tudták bevenni.

Az óvatosabb, vagy másként fogalmazva taktikusabb játék pedig több szabálytalanságot eredményezhet, mint két éve, amikor a találkozón mindössze tizenhétszer avatkozott közbe Massimo Busacca (tízszer a MU volt szabálytalan). A MU játékosai tisztában vannak azzal, hogy jobb a kaputól távolabb elkövetni egy taktikai szabálytalanságot - jellemző, hogy 2009-ben Cristiano Ronaldo ellen ítélték a legtöbb szabadrúgást. Kiállításra viszont kicsi az esély, elsősorban Kassai Viktor személye miatt, aki ritkán osztogatja a piros lapokat: a magyar játékvezető eddigi tizenhárom BL-mérkőzésén még senkit sem állított ki, és tizenegyest is csak egyszer ítélt.

5. A Manchester United szereti a kihívásokat

A döntő mindkét résztvevője kifejezetten elismerően nyilatkozott az ellenfélről. "Sokat fejlődtek, sokkal érettebbek. A BL 2009-es megnyerése nagy lépés volt a számukra, és a mostani Barcelona jobb, mint a két évvel ezelőtti" - jelentette ki Ferguson, míg katalán részről Ibrahim Afellay mondott valami hasonlót. "Mind a két csapat tapasztaltabb lett, és javult az elmúlt két évben. A Manchester egy kiváló együttes, kiváló játékosokkal, és akárcsak mi, játszani akarja a futballt" - fogalmazatott a holland középpályás.

Rooney-ék négy év alatt harmadik BL-döntőjükre készülnek

Ferguson ugyanakkor játékosai felé igyekezett hangsúlyozni, hogy a Barca bár kiváló csapat, de egyáltalán nem verhetetlen. A Guardian belső információi szerint azt mondta futballistáinak: A Barcelona bármennyire is lenyűgözően tud futballozni, mégis kikapott az Arsenaltól, és a barcelonai visszavágón Nicklas Bendtner lábában volt a katalánok kiverése. A sajtó nyilvánossága előtt valamivel visszafogottabban nyilatkozott, de itt is hasonló volt a véleménye. "Nem csak a Barcelona lesz ott a pályán, hanem mi is. Elismerem, hogy a legtöbb ember számára a katalánok a favoritok, és fantasztikus csapatuk van. De mindig is mondtam, hogy a Manchester United szereti a kihívásokat. Nem lehet leírni minket".

www.global-soccer.eu