Három meccsből három győzelemmel kezdte az MTK futballcsapata a 2003-2004-es idényt: ebből kettőt a bajnokságban, egyet a BL selejtezőjében arattak Egervári Sándor mesteredző tanítványai. Talán a szombati, zalaegerszegi 1-3 a legértékesebb ezek közül, hiszen mégiscsak a 2002-es bajnokot fektette két vállra idegenben a Hungária körúti alakulat. A csapat legjobbja ezúttal is - miként a Sopron, majd a HJK Helsinki ellen - Welton Carlos Silva, a 25 éves brazil center volt. Welton egy gólt rúgott - korábban a Sopronnak is egyet, a HJK-nak pedig kettőt -, s még legalább három másikat szerezhetett volna.
- Az elmúlt szezonban nyújtott teljesítményéhez képest mindha "kétszáz százalékot" produkálna mostanában. Mi ennek a magyarázata?
- Például az, hogy három évre leszerződtem az MTK-hoz, és ez megnyugtatott. Azon kívül most már otthon érzem magam a Hungária körúton, sikerült alkalmazkodnom a magyarországi viszonyokhoz, s a pokoli hőség is a brazíliai kánikulára emlékeztet.
- Fürödt már a Balatonban?
- Még nem, s csak most, szombaton láttam először a magyar tengert, amikor hazafelé jöttünk Zalaegerszegről. Gyönyörű a tó, alig várom, hogy megmártózzam a habjaiban.
- S vajon a boldogságban fürdik-e mostanában?
- Minek tagadjam? Három meccsen négy gól, s szerintem jó játék, erre vártam már fél éve, amikor Magyarországra szerződtem. Egyébként sokkal nyugisabb a hangulat a csapatnál, mint tavasszal volt, a bajnoki cím megszerzése jót tett, meg az erősítések is. Figyeljék meg, ha Pisont és Halmai utolérik önmagukat, ha Illés Béla is beszáll, és Szabó Ottó is beilleszkedik a gárdába, akkor leszünk igazán jók!
- Milyen a viszonya a gólhoz?
- Ezért élek. Ha betalálok, akkor egy hétre jó a kedvem. Sokan azt mondják, önző vagyok, de hát miért lenne az önzőség, ha a csapatomnak javára akarok lenni? Szerintem ez maga az önzetlenség.
- Szerdán nehezebb dolguk lesz Helsinkiben, mint Zalaegerszegen volt.
- Nem félek. Egervári mester tudja, mit csinál, remek edzéseket tart, biztosan kitalál majd valamit a BL-selejtező visszavágójára. Mert azért az igazi mégiscsak az lenne, ha a Celticet el tudnánk hozni Budapestre.
Ch. Gáll András