Vágólapra másolva!
Kevesen gondolták volna, hogy a Chelsea FC ilyen hamar ekkora fölényt tud szerezni a Premier League-ben, de a Kékek új mesterének, José Mourinhónak rövid idő alatt is elképesztően hatékony gárdát sikerült kialakítania. A londoni együttesnek elsősorban a védelme egészen kiváló, a támadójátéka pedig Arjen Robben felépülését követően vált fantasztikussá - a holland szélső sérülésével azonban a gárda ismét visszatérhet a szezon első felében látott unalmasabb futballhoz.

A Chelsea FC nyári nagybevásárlását követően a legtöbben arra tippeltek, José Mourinho számára hosszabb időre lesz szükség ahhoz, hogy egy valóban csapatként funkcionáló egységet alakítson ki a rendelkezésére álló remek játékoskeretből, de az FC Portóval két év alatt UEFA-kupát és Bajnokok Ligáját nyert edző megmutatta, hogy valóban kiválóan érti szakmáját. Csapata rögtön az első fordulóban rangadót nyert a Manchester United ellen, és már a bajnoki rajtot követően remekül szerepelt, még ha akkor a szenzációsan startolt Arsenal FC mögé szorult is. A Chelsea az ősz elején még elsősorban fantasztikus védelmének köszönhetően szerezte pontjait: a hátsó alakzat szinte áthatolhatatlan volt, nyolc forduló alatt mindössze egyetlen gólt kapott a gárda, és így aztán az igen kevés szerzett gól is elég volt a győzelmekhez.

A kilencedik játéknapon aztán jött az első vereség, mégpedig a Manchester City ellen, és a kárörvendők máris a Chelsea kipukkadásáról beszéltek, ám a Kékek alaposan visszavágtak a kétkedőknek. A következő fordulókban ugyanis valóságos gólfesztivált rendeztek, a csapat mintegy varázsütésre sokkal offenzívebben kezdett el futballozni, és ennek az ellenfelek látták a kárát. Az együttes két mérkőzés alatt annyi találatot ért el, mint az első kilenc találkozón összesen, ráadásul ez egyáltalán nem ment a védekezés rovására, a gárda továbbra is rendkívül kevés gólt kapott.

Ezzel a tempóval az Arsenal FC már nem is tudta tartani a lépést, és Mourinho együttese szép lassan egyre jobban elhúzott a mezőnytől: 24 forduló után tíz pont volt gárda előnye az Ágyúsokkal szemben, miközben a többi porondot sem hanyagolta el. A Chelsea a Bajnokok Ligájában gond nélkül abszolválta a csoportkört, az FA-kupában is magabiztosan vette az első két fordulót, de még a Ligakupában is beverekedte magát a döntőbe. A bukmékerek lassan átkozni kezdték azt a napot, amikor a nyáron felvették a fogadási lehetőségek közé a Chelsea "négyszerezésének" lehetőségét, vagyis azt az alternatívát, hogy a Kékek minden létező trófeát begyűjtenek a szezonban.

Hogy a csapat mitől kezdett el sokkal látványosabban és gólerősebben futballozni? Ennek első számú letéteményese egyetlen futballista, jelesül Arjen Robben. A holland szélső még a nyáron megsérült, és így az első kilenc fordulóban nem léphetett pályára: nélküle a Chelsea a klasszikus 4-4-2-es formációban futballozott, és mivel az ellenfelek az esetek többségében rendkívül mélyen védekeztek ellenük, Frank Lampardék csak nagyon nehezen voltak képesek gólt szerezni: sokszor egy pontrúgás vagy egy átlövés vezetett eredményre, a támadások során ugyanis nem tudták megfelelően kihasználni a széleket.

Robben felépülésével azonban mindez megváltozott: Mourinho áttérhetett a 4-3-3-as szisztémára, ami egyben azt jelentette, hogy Damien Duff visszatérhetett kedvenc posztjára, és balszélsőként szerepelhetett, miközben a jobb oldalon Robben száguldozhatott. Mindketten valósággal lubickoltak ebben a szerepkörben, és a Chelsea támadójátéka sokkal kiismerhetetlenebbé, egyben látványosabbá és eredményesebbé vált. Mivel Lampard és Claude Makelele helye megkérdőjelezhetetlen a kezdő tizenegyben (csak egy olyan bajnoki volt, amelyen valamelyikük hiányzott a csapatból), így a szerkezeti átalakítás áldozata egy középpályás lett, Alekszej Szmertyin vagy Joe Cole sokkal kevesebb lehetőséget kapott - utóbbi focista ezzel együtt is már négy gólnál tart, ráadásul ezek közül három győztes találat volt.

Robben újabb sérülése rögtön előhozta a régi problémát: a Manchester City ellen a holland nélkül nem is tudott betalálni a gárda. Hogy a szélső valóban mennyire fontos a Kékek számára, arra elég egy statisztika: Robben 12 mérkőzésen nem lépett pályára, ezeken a gárda csupán 11 gólra volt képes, míg azon a 15 összecsapáson, amikor Robben a pályán volt, a Chelsea 39-szer volt eredményes! A következő fordulókban tehát Mourinho gárdája várhatóan megint kevésbé látványos meccseket játszik majd, ám mivel a védelem változatlanul kiemelkedik a mezőnyből, nagyon azért nem kell aggódnia a mesternek. A Chelsea immár 961 perce nem kapott gólt a Premier League-ben (tíz és fél mérkőzés), és Petr Cech ezzel megdöntötte Peter Schmeichel korábbi rekordját.