A Palermo azon kevés újonc egyike volt a nyáron, mely nem a biztos bennmaradás szándékával, hanem jóval merészebb célokkal vágott neki a bajnokságnak. A szicíliai klub vezetői a szezon rajtja előtt elvárásként azt fogalmazták meg, hogy a csapat a középmezőny elején, esetleg UEFA-kupa-indulást jelentő helyen végezzen. Úgy tűnik, erre minden esélye megvan az együttesnek, hiszen a rózsaszín mezesek nyolc fordulóval a zárás előtt a hatodik helyen állnak a bajnokságban.
Vitán felül a Palermo kerete volt a legerősebb a Serie B tavalyi mezőnyében (a rózsaszín-feketéknél szerepelt többek között a Filippini ikerpár, Antonio és Emanuele, valamint a válogatott keretében is megfordult Luca Toni, Fabio Grosso és Eugenio Corini), így keveseket lepett meg, hogy a szicíliai klub megnyerte a másodosztály küzdelmeit. A nyáron ráadásul tovább erősödött a csapat, hiszen többek között Cristian Zaccardo, Andrea Barzagli, Simone Barone és Mário Santana is a szigetre költözött. Így nem csoda, hogy a klub elnöke, Maurizio Zamparini igen nagyra törő célokat tűzött ki a gárda elé: a presidente azt várta a szakvezetőtől, Francesco Guidolintól, hogy a tabella első felében, lehetőleg az ötödik vagy a hatodik helyen fejezze be a bajnokságot az együttessel.
A rajt nem sikerült rosszul, hiszen az első öt fordulóban veretlen maradt a gárda, pedig az ellenfelek között szerepelt az FC Internazionale és a Juventus FC is. A szép sorozat Leccében szakadt meg, de a 2-0-s vereséget nem élték meg tragédiaként sem a szurkolók, sem a vezetők. Azt már inkább, hogy a következő három találkozón mindössze egy pontot sikerült szerezni, így kilenc forduló után a 15. helyre, azaz a kieső pozíciók közvetlen közelébe csúszott vissza a tabellán az együttes. A hullámvölgy után (a tréner szerencséjére, hiszen egyes pletykák szerint felmerült Guidolin menesztése is) egy hullámhegy következett a csapat életében, hiszen a következő 11 játéknapon mindössze két vereség csúszott be, így január végére sikerült visszakapaszkodni a táblázat első felébe, egész pontosan a nyolcadik helyre.
A januári átigazolási időszakban szinte semmi érdemleges nem történt a Renzo Barbera stadionban: az "érkezők" rovat üresen maradt, távozó pedig három akadt: a fiatal olasz középpályás, Andrea Gasbarroni a Sampdoriához, a brazil védő, Adriano da Silva a sereghajtó Atalantához, az argentin csatár, Ernesto Antonio Farías pedig hazájába, a River Plate-hez igazolt. Egyikük sem számított alapembernek az ősszel, így távozásuk nem rázta meg különösebben a csapatot, sőt, a gárda éppen azt követően táltosodott meg, hogy ők elköszöntek társaiktól: februárban a Fiorentinát idegenben, a Juventust otthon győzték le Luca Toniék, majd a bolognai döntetlen után a Lecce és az AS Roma is vesztesen távozott Palermóból.
Miután március 6-án a Livorno otthonából is sikerült ponttal távoznia a csapatnak, a Palermo hirtelen az ötödik helyen találta magát a tabellán. Mielőtt a szurkolók azt hihették volna, hogy kedvenceik az élmezőnybe tartoznak, a gárda bebizonyította, hogy van még mit tanulnia - a 28. fordulóban az Udinese vizitált Szicília fővárosában, és a fekete-fehérek alaposan ellátták vendéglátóik baját: Luciano Spalletti csapata 5-1-re nyert Palermóban. A rekordkülönbségű vereség természetesen igencsak lesújtotta a játékosokat, de a következő fordulókra Guidolinnak sikerült felráznia csapatát, amely előbb 3-3-as döntetlent ért el Parmában, majd 2-1-re legyőzte a Messinát. 30 forduló után tehát a hatodik helyen állt az együttes, jelentősnek mondható, hatpontos előnnyel az AS Roma, Bologna FC, Cagliari üldöző trió előtt.
A Palermo első számú fegyvere a stabil védelem, hiszen a rózsaszín mezesek mindössze 30 gólt kaptak eddig a bajnokságban, ennél csak az AC Milan, a Juventus FC, a Sampdoria és a Bologna FC hátsó alakzata kapitulált kevesebb alkalommal. A siker titka az állandóság, hiszen a bajnokság első 30 fordulójában mindössze ötször fordult elő, hogy a tréner nem a Andrea Barzagli, Fabrizio Biava, Cristian Zaccardo triót szerepeltette Matteo Guardalben előtt a kezdő csapatban.
Az ellenfél kapuja előtt már nem megy ilyen jól a csapatnak: mindössze 36 gólt szereztek Guidolin játékosai, akik a vonatkozó rangsorban csupán a hetedik helyen állnak, a középmezőnyhöz tartozó Cagliari és Lecce is jóval többször talált be. Pedig két eredményes csatára van a csapatnak: Toni 14, Franco Brienza pedig kilenc gólnál tart. A gond inkább a középpályán van, hiszen az e csapatrészben szereplők közül csupán Lamberto Zauli és Santana szerzett kettőnél több gólt, de ők is csupán eggyel lépték túl az említett határt. Persze a szurkolókat és talán Zamparini elnököt sem különösebben érdekelnék ezek a statisztikai adatok, ha a Palermo meg tudná tartani jelenlegi helyezését, és ősszel elindulhatna az UEFA-kupában.