Menczel 1953-ban, tizenkét évesen, a Salgótarjáni Bányász csapatában kezdte a labdarúgást. Majd 1963 és 1967 között a Tatabányai Bányász labdarúgójaként tagja volt az 1964-ben és 1966-ban bajnoki bronzérmet szerző együttesnek.
1968-ban a Vasashoz igazolt, és itt is két bajnoki bronzérem volt a legnagyobb sikere (1968, 1970-1971). Az aktív labdarúgást a budapesti Vasas Izzó csapatában fejezte be 1976-ban.
A válogatottban 1962-ben tagja volt a chilei világbajnokságon részt vevő keretnek, de mérkőzésen nem lépett pályára. 1968-ban részt vett a mexikóvárosi olimpián, ahol aranyérmet nyert. Összesen hét mérkőzésen szerepelt, és három gólt ért el.
Visszavonulása után utánpótlásedzőként dolgozott a Vasas Izzó, a Fót, a Vörös Csillag Gépgyár, a Salgótarján és a Vasas csapatainál.