Trautmann a második világháborúban ejtőernyősként szolgálta hazája hadseregét, majd az angolok fogságába került.
Szabadulása után egy amatőr csapatban kezdett focizni Angliában, ahonnan 1949-ben leigazolta a Manchester City. Eleinte sok támadás érte nemzetisége miatt, de később a szurkolók kedvence lett, 1964-ig védett a klubban, ezalatt 545 mérkőzésen szerepelt.
Pályafutása legemlékezetesebb találkozója a Birmingham City elleni győztes FA-kupadöntő volt, melyen az utolsó 17 percet tudtán kívül törött nyakkal játszotta végig.
"Minden idők egyik legnagyobb kapusa volt" - nyilatkozta róla halála után Francis Lee, aki korábban a City játékosa majd elnöke is volt.
Trautmann a futball mellett a civil életben is jelentős szerepet vállalt, az általa létrehozott alapítványon keresztül csereprogramokkal segítette a németek és angolok közötti megbékélést a háború után.