Óriási dolognak tartaná, ha három évet lehúzna az AC Milannal, és akkor sem lenne elégedetlen, ha később kölcsönadnák - mondja a 17 éves Tamás Krisztián, aki tavaly nyáron került a hétszeres BEK/BL-győztes klubhoz, a második idényét pedig már az első csapat tartalékai között kezdheti meg. Milánóban az itthoni edzésmennyiség felével is jobb erőnlétet ért el, szerencsésnek tartja magát, amiért balhátvéd lett belőle, és szerinte a Milan óriási gondba kerülhet Zlatan Ibrahimovic eladása miatt.
"Magabiztos voltam, úgyhogy nem lepett meg a dolog, persze örültem, hogy elértem, amit kitűztem magam elé" - mondta a jelenleg itthon pihenő játékos, akit még a hazajövetel előtt tájékoztattak az örömteli fejleményről, majd hivatalos levelet is kapott a Milantól, hogy a Primavera csapatba, azaz a tartalékok közé várják vissza. A csapat edzője, a korábban a Honvédnál és Siófokon is dolgozó Aldo Dolcetti, valamint az egykori háromszoros BEK/BL-győztes védő, a jelenleg utánpótlás-igazgatóként dolgozó Filippo Galli az egész idényben figyelték a fiatalokat, edzésen és meccsen is megnézték, mire képesek, és sem a kritikával, sem a dicsérettel nem spóroltak.
A fiatal balhátvéd úgy érzi, jó szezont tudhat maga mögött, sok meccset játszott, ezeken komoly tapasztalatokkal gazdagodott, és a Primavera nem lesz ismeretlen terep a számára, mivel pár alkalommal ott is szerepelt már. "Az elmúlt egy év alapján úgy érzem, hogy a Primaverában is meg tudok ragadni majd, annak ellenére, hogy itt nálam idősebb játékosok, valamint a felnőtt csapatból lekerülők lesznek a társaim. A szélsőhátvédeké az egyik legkomplexebb poszt, nem elég megoldani a védekezést, a támadásokat is segíteni kell, szerencsére nagyon sokat tudok futni, és a gyorsabb játékosok közé tartozom, úgyhogy igyekszem majd ebből profitálni". Tamással együtt összesen öt tehetség került fel az U17-es csapatból a tartalékokhoz, a magyar védő szerint kiemelkedő korosztály az övék, hiszen a Primaverában fizikálisan is megállták a helyüket az idősebbek között, és a nagyobb tempóhoz is tudtak alkalmazkodni.
Amikor Tamás egy évvel ezelőtt kikerült a Milanhoz, még úgy érezte, vannak hiányosságai a védekezésben, de azt mondja, ma már ezen a téren is többet tud hozzátenni a játékhoz. Korábban úgy nyilatkozott, hogy a fejjátéka és a jobb lába is gyenge pont, de a Milannál rengeteg egyéni képzésben volt része, úgyhogy mindkettőt sikerült fejlesztenie. "Még rengeteget kell fejlődnöm, de az elmúlt egy év alatt is sikerült annyi mindent megtanulnom, hogy oda tudtam kerülni egy profi szintre, amit a Primavera csapat képvisel" - mondta a focista, aki ezentúl már nem az utánpótlás számára fenntartott edzőközpontban, hanem Milanellóban fog edzeni, ott, ahol az első csapat sztárjai is szoktak.
Az olasz focira jellemző, hogy a csapatok óriási hangsúlyt fordítanak a taktikai képzésre, és Tamás is meglepve tapasztalta, hogy alig hogy kiért, máris elkezdték sulykolni belé a védekezés alapjait. Az edzők sokszor szétszedték a csapatot, és a védők csak a védőkkel, a támadók pedig csak a támadókkal gyakoroltak együtt, hogy jobban összecsiszolódjanak a játékosok.
Tamás a fizikai felkészítéssel kapcsolatban is meglepő különbségekről számolt. "Itthon heti tíz-tizenegy edzésem volt, kint nagyjából feleannyi, mégis jobb az erőnlétem, mióta a Milannál vagyok. Az előző évben volt olyan hetünk, hogy három meccset is játszottunk, ilyenkor szinte nem is volt edzés, mivel meccsnapon és egy nappal előtte nincs foglalkozás, utána pedig a regenerálódásé a főszerep. A leghosszabb táv, amit edzésen futottunk, 1500 méter volt, ezt is a felkészülés alatt kellett teljesítenünk. Itt év közben nincsenek hosszú futások, a dinamikára helyezik a hangsúlyt, rengeteg labdatartás van az edzéseken, valamint a különböző játékszituációkat gyakoroljuk."
Tamás szerint az edzéseken mindenki százötven százalékon, alázattal és teljes odaadással pörög, hogy odaverekedje magát a nagycsapathoz. "Vannak olyan egyéniségek, akik ha látják, hogy valaki nem úgy teljesít edzésen, egyből ordítanak, és biztatják a társat, hogy tegye oda magát jobban. Itt még edzésen is minden tétre megy, ha valaki játék közben gólt lő, tapsolnak, ordibálnak, ünnepelnek, szóval mindent véresen komolyan vesznek."
Bár Milanellóban naponta láthatja majd a sztárokat, Tamás eddig is találkozott velük, Massimilliano Allegri, a nagycsapat edzője például járt a fiatalok edzésén, de a konditeremben vagy az öltözőfolyosón is összefutott már a korábban csak a tévében csodált játékosokkal. Két sztárt azonban már nem láthat Milanellóban a fiatal magyar, Thiago Silva és Zlatan Ibrahimovic a PSG-ben folytatja. "Ha Ibrahimovic távozna, vége lenne a Milannak, szerintem őt nem tudnák pótolni, ilyen kaliberű centert nem nagyon lehet találni" - mondta Tamás, még mielőtt a svéd csatár aláírt a párizsi klubhoz.
A balhátvéd posztra is kéne egy megnyugtató megoldást találnia a Milannak, a brazil Serginho távozása óta ugyanis nem volt olyan játékos, aki egyenletesen magas szinten tudott volna teljesíteni. Az előző idényben Taye Taiwo, Gianluca Zambrotta, Dzsamel Mesbah és Luca Antonini is játszott ezen a poszton, de előbbi nem vált be, Zambrotta már nincs a csapatnál, Mesbah a Torinóhoz tart, Antonini pedig ugyan élete meccsét játszotta a Barcelona elleni BL-negyeddöntő első felvonásán, de ezen felül nem sok emlékezetes produkciója volt.
"Az a szerencsém, hogy balhátvéd vagyok, mert Magyarországon és Európában is kevés az igazán jó balhátvéd, hiányposztnak számít. Azzal, hogy a Primaverába kerültem, napi szinten tudnak majd figyelni, én pedig igyekszem olyan teljesítményt nyújtani, hogy ha egyszer szüksége van a nagycsapatnak balhátvédre, legyen esélyem odakerülni. Az a célom, hogy a Milanban szerepeljek, és két évem van, hogy eldőljön a sorsom".
Az olasz sztárkluboknál kifejezetten ritkaságnak számít, ha egy saját nevelésű fiatalnak sikerül közvetlenül az utánpótlásból betörnie a felnőttek közé. A klub jelenlegi keretéből mindössze hárman játszottak a Milan utánpótláscsapataiban, de közülük csak a 19 éves Mattia de Sciglio tudott egyből a felnőttek közé ugrani. Ignazio Abate és Luca Antonini nem kis kerülővel jutott vissza a nevelőegyesületéhez: Abatét négyszer adták kölcsön, majd végleg megváltak tőle, hogy 2009-ben visszavásárolják a Torinótól, míg Antonini két kölcsönadás után szerződött a Sampdoriához, és 2008-ban, 26 évesen tért vissza az Empolitól. Mindez nem új jelenség, hiszen a Milan U17-es csapata 1995-ben, 2003-ban és 2007-ben is megnyerte a bajnokságot, ám ezekből az együttesekből csak néhányan jutottak el az első csapatig, és ők sem váltották meg a világot. Az 1995-ös U17-esek közül Daniele Daino összesen 20 bajnokin szerepelt a Milanban, Alberto Comazzi csak kettőn, míg Massimo Maccarone válogatott lett ugyan, de a Milanban sohasem játszott a felnőttek között.
"Abszolút nem lennék elégedetlen, ha úgy alakulna, hogy a Milan helyett végül egy másik élvonalbeli olasz csapatnál játszhatnék a Serie A-ban" - mondta erről Tamás. "Ha elmondhatnám, hogy három évet lehúztam a Milannál, az is óriási dolog lenne. 17 évesen a B csapathoz kerültem, pár éve nem képzeltem volna, hogy ez sikerülni fog."