Társoldalunk:

Így oktattuk a világot: Egerszegitől a pólósokig

2016.08.04. 16:44

Nem könnyű a sok magyar olimpiai siker közül kiválasztani a legnagyobbakat, akadtak azonban olyan egyéniségek és csapatok, amelyek meghatározó jelentőségűek voltak. Keleti Ágnes és Egerszegi Krisztina a legeredményesebb magyar női sportolóként öt-öt aranyat nyert, Papp László egymás után három olimpián nem talált legyőzőre a ringben, kardvívóink évtizedeken át oktatták a világot, a vízilabda-válogatott pedig kilenc aranyérmével a világ legjobbjának számít. Az Origo olimpiatörténeti sorozatának 4. része a legnagyobb magyar sorozatokról.

Öt arany egyéni számokban

A világon egyetlen olyan úszónő akad, aki öt egyéni számban nyert olimpiát: Egerszegi Krisztina. Összesen 23 olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érmet szerzett, ebből 16 az arany. 97-szeres magyar bajnok, itthon hétszer választották az Év sportolónőjének (1988 és 1992 között zsinórban ötször).

Már 14 évesen győzött az 1988-as szöuli játékokon,  ahova a magyar küldöttség legfiatalabb versenyzőjeként utazott el. 100 háton országos csúccsal ezüstérmes lett, majd 200-on a két keletnémet úszó, Katrin Zimmermann és Cornelia Sirch előtt olimpiai és Európa-csúccsal lett bajnok.

1992-ben, Barcelonában a két hátúszószám mellett 400 vegyesen is nyert, ráadásul olyan idővel, amilyet Petra Schneider 1982-es rekordja óta nem látott a világ.

Egerszegi Krisztina

Forrás: AFP/Toshifumi Kitamura


1996-ban, Atlantában bronzérmet szerzett 400 vegyesen, 200 háton azonban nem talált legyőzőre, megszerezve ezzel ötödik olimpiai aranyát. 100 méteren már nem indult el, noha a vegyes váltóban elért részideje alapján egyértelmű aranyesélyes lett volna.

Azzal, hogy 200 háton mindhárom olimpiáján nyert, beállított egy csúcsot, ugyanazon számban háromszor egymás után nyerni előtte csak egyetlen úszónőnek, az ausztrál Dawn Frasernek sikerült (100 gyorson 1956-ban, 1960-ban és 1964-ben).

"Az ötödik aranyérem után azt hiszem, visszavonulhattam. Ezzel életem csodálatosan szép szakasza zárult le" – nyilatkozta néhány éve. 2001-ben az évszázad magyar sportolójának választották, öt olimpiai aranya mellett kétszer volt világbajnok és kilencszer Európa-bajnok.

A legeredményesebb: Keleti Ágnes

Tarics Sándor 2016. május 21-ei halála óta Keleti Ágnes a legidősebb élő magyar olimpiai bajnok. A tornasport halhatatlanja az olimpiákat figyelembe véve a legeredményesebb női sportolónk.

Keleti (eredeti nevén Klein) Ágnes 1921. január 9-én született Budapesten. Négyévesen már úszott, aztán korcsolyázott és síelt, később váltott a tornára. 1939-ben lett a válogatott tagja, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte. A 1944-es német megszállás utáni időszakot zsidóként hamis papírokkal, Juhász Piroska néven Szalkszentmártonban vészelte át. A háború után a Budapesti Postás, 1950-től a TF DISZ, illetve TF Haladás versenyzője volt, 1954 és 1956 között a Budapesti Dózsa színeiben szerepelt.

Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász

Fotó: Marton Szilvia - Origo

1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok és hétszeres csapatbajnok lett. Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon.

Első olimpiájára 1948-ban jutott ki, de a londoni játékokon végül mégsem szerepelhetett, mert az utolsó edzések egyikén elszakadt a bokaszalagja, helyette a tartalék Balázs Erzsébet jutott lehetőséghez, és lett végül ezüstérmes a csapattal.

Harmincéves kora után tarolt

Négy évvel később Helsinkiben 31 évesen műszabadgyakorlatával (ma: talaj) aranyérmet, csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet szerzett.

Az 1954-es római világbajnokságon felemáskorláton és a kéziszercsapattal is győzött, emellett még egy ezüst- és egy bronzérmet is szerzett. Pályafutása csúcsára 1956-ban, Melbourne-ben ért fel: talajon megvédte a címét, továbbá aranyat nyert gerendán, felemás korláton, valamint Bodó Andrea, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet és Tass Olga társaként a kéziszercsapattal. Egyéni összetettben és csapatban ezüstérmes lett.

A melbourne-i olimpia után 1956-tól 1957-ig Ausztráliában élt, fél éven át gyári munkásként dolgozott. 1957-ben visszatért Európába, majd a felfedezőjének tartott Drückstein Zoltán invitálására Izraelben telepedett le testvérével és édesanyjával együtt. 1957-től 80-ig az ottani testnevelési főiskolán (Wingate) tanított. Meghonosította az országban a női tornát, és vezetőedzőként 22 évig irányította az izraeli női válogatottat. Nemzetközi bíróként is dolgozott, csak 75 évesen vonult nyugdíjba. 2004 óta a Nemzet Sportolója.

Papp, a bokszlegenda

Papp László 1926. március 25-én született, pályafutását Angyalföldön kezdte, ahol az ökölvívás mellett sokáig futballozott is. 1948 és 1952 között négy éven át veretlen maradt a ringben. A londoni olimpián szenzációsan bokszolt a középsúlyúak között, az első négy ellenfelét kiütötte, csak a döntőt kellett végigbunyóznia egy kemény fejű angol matróz, John Wright ellen.

Négy évvel később, az 1952-es helsinki játékokon nagyváltósúlyban sem tudta őt senki megállítani, a döntőben leiskolázta a dél-afrikai Theunis Jacobus van Schalkwykot. Időközben kétszer Európa-bajnok lett, kétszer pedig a főiskolai vb-n nyert aranyat. 1956-ban sorrendben harmadik olimpiáján nyert, a négy között a lengyel Zbigniew Pietrzykowskit, a döntőben az amerikai José Torrest verte meg.

Papp László

Forrás: AFP/Stf

Ő volt az első ökölvívó az olimpiák történetében, aki három aranyérmet szerzett. Később két kubai, Teófilo Stevenson és Félix Savón megismételte ezt a bravúrt.

Amatőrként 193 mérkőzésből 183-on győzött  2 döntetlen és 8 vereség mellett. Ezután profinak állt, 29 találkozójából 27-et megnyert, a maradék 2 döntetlenre végződött. Legnagyobb sikerét 1962. május 16-án Bécsben aratta: a Stadthalle 16 ezer nézője előtt Eb-címmérkőzésen a 8. menetben technikai KO-val legyőzte a dán Chris Christiansent.

2003. október 16-án halt meg. Nevét az újjáépített Budapest Sportaréna őrzi.

Kardvívás, az igazi magyar virtus

Magyarországon a vívást mint sportot gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós tette népszerűvé a 19. században. 1825-ben létrejött a Pesti Nemzeti Vivóintézet, az 1850-es években vívóakadémiák létesültek, és első sportegyesületként 1875-ben megalakult a Magyar AC (MAC), amelyben helyet kapott a vívás is. A század végén megjelentek az olasz mesterek, 1899-ben megszületett az első egységes vívószabályzat, és 1900-tól már ott voltak a vívóink az olimpiákon.

A vívás a legeredményesebb olimpiai sportággá nőtte ki magát Magyarországon.  35 arany, 22 ezüst és 26 bronz, azaz összesen 83 érem a mérlegünk. 1908-tól 1964-ig szinte kivétel nélkül magyar versenyző nyerte az egyéni és a csapat kardversenyeket. Leszámítva az 1920-as antwerpeni játékokat, ahol Magyarország háborús vesztesként nem indulhatott, az egyetlen kivétel az 1924-es párizsi olimpia volt, ahol Pósta Sándor ugyan olimpiai bajnok lett, de a csapat a döntőben kikapott az olaszoktól.

A magyar kardválogatott az 1956-os olimpián: Gerevich Aladár, Kovács Pál, Kárpáti Rudolf, Hámori Jenő, Magay Dániel, Keresztes Attila

Forrás: Beac.hu

A legeredményesebb olimpikon a kardozó Gerevich Aladár volt hét aranyéremmel, mellette kétszer olimpiai második, egyszer pedig harmadik lett. A bronzérmet ráadásul 1952-ben Helsinkiben a tőrcsapat tagjaként nyerte. 22 évesen már olimpiai bajnok volt csapatban (1932), összesen hat olimpián nyert aranyat, az utolsót 50 (!) évesen, 1960-ban Rómában.

A világbajnokságokon kilenc elsőség (1937: csapat, 1951: egyéni és csapat, 1953: csapat, 1954: csapat, 1955: egyéni és csapat, 1957: csapat, 1958: csapat) fűződik a nevéhez. Az Eb-ken öt győzelmet (1931: csapat, 1933: csapat, 1934: csapat, 1935: egyéni és csapat) szerzett.

A legsikeresebb csapatsportág: vízilabda

A magyar vízilabda sikereitől 88 éve hangos a világ. Az 1912-es stockholmi, majd az 1924-es párizsi olimpiai 5. hely után a Komjádi Béla vezette válogatott 1928-ban, Amszterdamban szerzett először érmet, egy ezüstöt.

"Komi bácsi nagyon aranyos, szimpatikus, szangvinikus ember volt. Az első világháború alatt megsérült, emiatt nem lehetett családja, és teljes életét a sportnak és a vízilabdának szentelte. Olyan szuggesztív személyiség volt, akiért bármit megtettünk. Ha azt mondta volna, ugorjak, azonnal ugrom, mert tudom, ott van és elkap"  – mondta róla öt éve tanítványa, Berlin olimpiai bajnoka, Tarics Sándor az Origónak.

Komjádi taktikai újításai (légstop, légpassz, labda nélküli sok mozgás) megalapozták a magyar vízilabda világhírét, 1980-ig minden olimpián érmes volt az együttes, hat aranyat szerzett. Egy kis visszaesés után jött a Kemény-korszak, vele 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban újabb három elsőség.

A magyar vízilabda-válogatott tagjait fényképezik a pekingi éremosztás után

Forrás: MTI/Illyés Tibor

A magyar férficsapat eddig összesen kilencszer volt olimpiai bajnok, háromszor világbajnok, és tizenkétszer Európa-bajnok, ezzel a világ legsikeresebb vízilabda-válogatottja.

Sorozatunk korábbi darabjait itt, itt és itt olvashatja.