Ch. Gáll András helyszíni tudósítása Indianapolisból
Hétfő munkaszüneti nap az Egyesült Államokban: ez a Labour Day, a munka ünnepe, persze nem azonos a mifelénk a történelmi előzmények okán vegyes érzelmeket keltő május elsejével. Mindenesetre senki sem dolgozik, kihalt az 1,6 milliós nagyváros, az ember könnyűszerrel le tudja parkolni bérautóját, s egyetlen "quartert", negyeddollárost sem kell bedobni a parkolóórába.
Az egymástól kőhajításra épült két helyszínen, az RCA Dome-ban és a Conseco Fieldhouse-ban - utóbbi az Indiana Pacers NBA-csapat otthona - azonban peregnek az események. Azt nem lehet mondani, hogy özönlenek a helybéliek a meccsekre, ha nem játszik a Team USA, konganak az ürességtől a hatalmas csarnokok, a Spanyolország-Törökország összecsapáson ötezer nézőt közölnek a statisztikai lapon, be az ötezerből háromezer a török, ezer a spanyol, a többi pedig újságíró, FIBA-tisztségviselő.
Pau Gasollal a törökök sem bírtak | ||
Fotó: EPA |
A fiatal, ereje teljében lévő Toni Kukocot idézi ez a zseniális katalán fiatalember, a nem amerikai kosarasok közül talán csak a német Nowitzki és a szerb Stojakovic fogható hozzá, de megkockáztatom, hogy Gasolnak elegánsabb, esztétikusabb a mozgása.
A törökök a későbbiekben sem találnak magukra, játék helyett a bírókkal foglalkoznak, a spanyolok viszont számolatlanul szórják a triplákat. Azért meg tudtuk számolni: 24 hárompontos kísérletükből 12 célba érkezett, ami mesés arány. A Sacramento Kings bedobója, Hedo Türkoglu igen halovány, 7 pontnál leragad, egyedül a Detroit Pistonsba tartó center, Mehmet Okur tűnik ki 17 pontjával.
A sima spanyol győzelem azt jelenti, hogy továbbra is veretlen a csapat, a törököknek pedig hatalmas bravúr, a hátra lévő két meccs (Angola, majd Jugoszlávia ellen) megnyerése lenne szükséges a nyolc közé jutáshoz.