Harcsa: születésnapra Eb-döntő

Bár minden korábbinál elsöprőbb orosz fölény jellemzi Tallinnban a XIX. junior ökölvívó Európa-bajnokságot - a tizenegy döntőből tízbe bejutottak földrészünk legerősebb boksznemzetének képviselői -, azért a magyarok is letették névjegyüket a varázslatos szépségű egykori Hansa-városban. Harcsa Norbert, a Vasas-Rica Hungária 69 kilós reménysége harcos, taktikus, és olykor szerencsés bunyóval bejutott a szombati döntőbe, s az 51 kilós debreceni öklöző, Kalucza Norbert is érmet vihet haza az észt fővárosból - egy nagyon is fényesen csillogó bronzot.

Csütörtökön a sors kárpótolta Balzsay Károly szövetségi kapitány és Bacskai Imre szövetségi edző legényeit; miután előzőleg a remekül bokszoló 60 kilós Nemes Erik bírói ármánykodás következtében bukott el litván ellenfelével szemben, s az 54 kilós Hodosi Zsolt sem élvezte a pontozók jóindulatát a hazaiak versenyzőjével szemben, Harcsát végre nem "nyomták" az ukrán Iván Szenaj elleni elődöntőjében.

Persze túlzás lenne születésnapi ajándéknak minősíteni a 41:38 arányú pontozásos győzelmet - Harcsa kezét igenis megérdemelten emelte magasba a német vezetőbíró az összecsapás után -, ám a feszült hangulatot jelzi: az ukrán csapatvezetés kis híján botrányba fulladó módon reklamált, sőt, óvott is, ám a videófelvétel megtekintése után ugrott a 200 euró óvási díj, hiszen a zsűri - jogosan - elutasította a fellebbezést.

Harcsát édesapja ölelte-csókolta a szép győzelem után, a csütörtökön éppen18 éves Vasas-bunyós pedig csak ennyit mondott: "Két meneten át jobbnak éreztem magam, szerintem akkor tetemes előnyt szereztem, ám tény, hogy a végére elfáradtam, sokat szabálytalankodtam. De az ukrán is, és szerencsére megmaradt három pont az előnyömből."

Kalucza sajnos elbukott az elődöntőben a világbajnoki címet védő azeri Mammadovval szemben. A vereség ténye megfellebezhetetlen, az viszont felháborító, hogy - mint oly sokszor ezen az Európa-bajnokságon - ezúttal is döntő pontkülönbséget hoztak ki az ítészek, azaz a húszpontos differencia elérése után beszüntették a küzdelmet.

Pedig a csaknem teljesen süket - s ezért edzőivel csak igen nehezen kommunikáló, gyakorlatilag szájról olvasó - debreceni fiú derekasan helyt állt, méltó ellenfele volt a korábban orosz öklözőt búcsúztató azerinek, azaz szó sem volt döntő fölényről. Amúgy a szombati finálékba egyedül Kalucza súlycsoportjában nem jutott orosz versenyző, azaz akár tízszer is eljátszhatják a finálék után a "Szojuz nyerusimi" kezdetű nótát, az egykori Szovjetunió változatlan szövegű és dallamú himnuszát.

Az oroszokon kívül két-két azeri, ukrán és német, továbbá egy-egy magyar, török, litván, észt, román és francia ökölvívó reménykedhet még az aranyéremben. Harcsa szombati ellenfele is orosz, Makszim Koptyakov, aki ellen a német Miller edzője az elődöntő első menete után bedobta a törülközőt. Visszatérve a bíráskodáshoz: bizony olykor botrányos, például a 64 kilós elődöntő után a török Sipal zokogva vonult az öltözőbe az azeri Alisov elleni vereségét követően, a közönség pedig szét akarta szedni a legnépszerűbb helyi sörmárka, a Saku nevét viselő csarnokot.

Persze mindjárt érthetőbb a gyalázatos döntés, ha tudjuk, hogy az AIBA - a világszövetség - bíróbizottságát bizonyos Agadzsan Abijev professzor vezeti. Akinek nemzetisége - minő véletlen - azeri...A tudósító felvetésére, miszerint az amatőr boksz halálát okozhatja, hogy a meccsek ötven százalékának előre le van "vajazva" az eredménye, az európai szövetség egyik, nevének elhallgatását kérő vezetője így felelt: "Visszautasítom feltételezését. Szó sincs ötven százalékról. Van az nyolcvan százalék is..."

Ch. Gáll András