Erdei Zsolt pontozással megvédte címét

Továbbra sem talált legyőzőre Erdei Zsolt, a WBO félnehézsúlyú világbajnoka kilencedik alkalommal is megvédte címét. Bár a panamai Tito Mendoza ellen a negyedik menetben nagy bajban volt a magyar öklöző egy kemény ütés miatt, végül a háromból két pontozó őt hozta ki győztesnek. A drezdai gálán Balzsay Károly és Bedák Zsolt is ringbe lépett, és mindketten győztek, Balzsay az argentin Ruben Eduardo Acosta elleni diadalával megszerezte a Boksz Világszervezet (WBO) betöltetlen nagyközépsúlyú interkontinentális bajnoki címét.

WBO félnehézsúlyú világbajnoki címmérkőzés:
Erdei Zsolt (magyar) - Tito Mendoza (panamai) pontozásos győzelem (116-112, 117-111, 111-117)

A drezdai Freiburger Arenában pályafutása huszonnyolcadik mérkőzésére, egyben kilencedik címvédésére készült Erdei Zsolt, a WBO (Bokszvilágszervezet) félnehézsúlyú világbajnoka. Ellenfele a panamai Tito Mendoza volt, aki tizenkét és fél éves profi karrierje során 36 győzelme (28 KO) mellett 7 vereséget tudott felmutatni.

A 191 centi magas közép-amerikai öklöző fő erőssége éppen nagy termetéből, és hosszú kezeiből adódik, nagy ütőerővel rendelkezik, így várható volt, hogy Erdei nem fog nekimenni. Az első menetben fél percig tartott az ismerkedés, aztán Erdei bevitt egy balost, majd később egy hármas kombinációval is tisztán eltalálta a Rakéta (El Misil) becenévre hallgató ellenfelét.

Erdei alulnézetből méricskéli az ütőtávolságot a panamai óriás ellen

Mendoza balegyenesekkel próbálta távol tartani magától Erdeit, aki viszont ezeket rendszerint kesztyűvel védte, és gyorsaságát kihasználva be-betalált. Az első két menet nagyjából kiegyenlítettnek tűnt, a harmadikban Madár ment előre, és úgy tűnt, ugyanazt a magabiztos Erdeit látjuk majd, akit az utóbbi években.

A negyedikben viszont Mendoza egy hatalmas jobbegyenessel eltalálta Erdeit, akit láthatóan alaposan megfogott az ütés, a panamai megérezte a lehetőséget, és kemény fél percet produkált, de szerencsére Madár átvészelte a kritikus időszakot, és a menet végén már ő sem maradt adósa Mendozának.

Az ötödikben már nyomát sem lehetett látni Erdein a nagy ütésnek, de Mendoza továbbra is bátran vállalkozott, igaz, kevésbé precízen ütött, mint a címvédő. A hatodik három percben Erdei egyértelműen fölényben volt, ritmusváltásaival, balegyeneseivel több találatot is bevitt. A meccs kétharmadához közeledve sem változott a csata képe, Erdei ment előre, többet talált, de Mendoza is sokat próbálkozott, és hosszú kezeivel állandóan ki-kiszúrkált.

A panamai próbálta variálni az ütéseket, de továbbra is csak abban bízhatott, hogy ismét sikerül Erdeit megfognia egy nagy találattal, a címvédő jóval meggyőzőbb bokszot mutatott be. A tizenegyedik menet végén Mendoza feltett kézzel ünnepeltette magát, válaszul Erdei az utolsó három perc elején egy jól sikerült balos után szintén jelzett a közönségnek.

A meccs után a panamai tábor nagyon lelkesen ölelgette Mendozát, amire a drezdai publikum füttykoncerttel reagált, a magyar drukkerhad pedig "Zsolti, Zsolti" kiabálással jelezte, hogy számukra egyértelmű, ki nyert.

A pontozók közül a német 116-112-re Erdeinek adta a meccset, az amerikai 117-111-gyel Mendozának, így a belga döntött, aki 117-111-gyel Madárt hozta ki győztesnek, azaz a magyar klasszis pályafutása során kilencedik alkalommal is megvédte címét.

Erdei a mérkőzés után azt mondta, hogy Mendoza volt eddigi legkeményebb ellenfele, mert nehezen tudott alkalmazkodni a panamai magasságához, és óvatosan kellett bokszolnia a Rakéta hatalmas ütései miatt. Madár kritikusan nyilatkozott a saját teljesítményével kapcsolatban, azt mondta, hogy rosszul bokszolt, nem érezte a meccs ritmusát, de bizonyította, hogy képes összekapni magát, amikor a negyedik negyedben megfogta Mendoza azzal a nagy jobbegyenessel.