Kovács Emese: vissza a Jövőbe

Kovács Emese a 2007-es debreceni rövid pályás úszó Eb-n 16 évesen nem kis meglepetésre lett ezüstérmes 200 méter pillangón, tavaly az eindhoveni Európa-bajnokságon ugyancsak a dobogó második fokára állhatott, a pekingi olimpián viszont ellenkező előjelű szenzációt szolgáltatva a középdöntőbe sem jutott be. Az ötkarikás játékok után a Jövő SC-ből viharosan a Kőbánya SC-be igazolt, ám a csütörtöktől vasárnapig zajló Budapest-bajnokságon újra korábbi klubja színeiben ugrik be a vízbe.

- Fél évet sem töltött el Kőbányán, ahol Turi György mesteredzővel készülhetett. Nem jött be a váltás? - kérdeztük a 18. születésnapját március 1-én ünnepelt Kovács Emesét.
- Az az igazság, hogy nem sikerült beilleszkednem, és nem tudtam megszokni az ottani edzésmódszereket sem. Gyuri bácsival úgymond "elvoltam", de ő korábban nem ismert engem, nem tudta, mire számíthat tőlem az edzéseken, és ez az időszak nem volt elegendő ahhoz, hogy megismerjen. S szerintem inkább félreismert. Az is zavart, hogy a dél-afrikai edzőtáborban a csapatból csak Dara Eszterrel találtam meg a közös hangot, a többiekkel nem. Ez is közrejátszott abban, hogy elhatároztam, miután hazaérkezünk, megpróbálok visszamenni a Jövő SC-be. Hiányzott az ottani társaság, és hiányoztak Fehérvári Balázs edzései is. Amit eddig elértem az úszásban, azt neki köszönhetem, hét évet dolgoztunk együtt, és ha valaki, akkor ő tényleg ismer.

- Nem tartott attól, hogy most már zárva lesz a kapu?
- De igen, bevallom, ettől nagyon féltem. Először nem is tudtam, merjek-e egyáltalán próbálkozni. Szerencsére azonban minden úgy alakult, ahogy elképzeltem. Múlt hétfőn felhívtam telefonon Balázst, kedden találkoztunk, majd csütörtökön délután újra. Ám addigra már sokan megsejtették, hogy mire készülök. Pénteken délelőtt aztán elköszöntem a Kőbánya SC-ben, délután pedig már újra a Komjádi uszodában edzettem.

- Óbudai lakosként hosszú idő után nem kellett messzire mennie edzésre...
- Olyannyira nem, hogy ugyanabban az utcában lakom, amelyikben a Komjádi uszoda található. De természetesen nem ezért jöttem vissza a Jövő SC-be.

- A versenyzőtársai hogyan fogadták?
- Úgy érzem, hogy örülnek nekem. Persze akad, aki neheztel kicsit, amiért tavaly elmentem, de itt mindenkivel jó viszonyban vagyok.

- Mi lett volna, ha a Jövő SC nem fogadja vissza?
- Megmondom őszintén, fogalmam sincs...

- Az is benne volt a pakliban, hogy abbahagyja az úszást?
- Nem, ez meg sem fordult a fejemben. Szeretek úszni, és még rengeteg célom van a sportban.

Kovács Emese visszatalált Fehérvári Balázshoz

- Júliusban például Rómában világbajnokságot rendeznek. Nyilván ezt is megcélozza.
- Természetesen ott akarok lenni, és 200 pillangón szeretnék bejutni a döntőbe.

- Most viszont a Budapest-bajnokságon 100 pillangón, 200 gyorson, 200 mellen és 400 vegyesen indul, 200 pillangón nem. Miért nem?
- Nem is emlékszem, hogy edzésen mikor úsztam legutóbb 200 pillangót, erre a számra most egyáltalán nem készültem. Sajnos még tavaly novemberben a rövid pályás magyar bajnokságon kiugrott a bal vállam, és utólag kiderült, hogy egy szalag is elszakadt benne. Mindez nem csak azzal járt, hogy két hónap kiesett a felkészülésemből, az addig stabil pillangózó technikám is szétesett. Ezt majd a Budapest-bajnokság után próbáljuk meg "összerakni" Balázzsal.

- Akkor a hét végén sok jóra nem számít?
- Felállok a rajtkőre, és aztán majd kiderül, hogy mi sül ki belőle. A világbajnokság szerencsére messze van, a formába lendüléshez még bőven lesz idő.