Már az előzmények is páratlan izgalmakat hoztak, mert egy csapatra való (szám szerint tizenegy) osztrák válogatott játékos a Közel-Keleten uralkodó bizonytalan állapotokra hivatkozva el sem utazott Izraelbe. Abba az országba, amely földrajzilag még annyira sem tartozik Európához, mint Törökország. Az alábbiakban a probléma friss hajtását és mély gyökereit is számba vesszük.
A FIFA még október 3-án döntött úgy, hogy az osztrák szövetség (ÖFB) kérésére sem halasztja el az október 6-ára kiírt selejtezőt, ugyanakkor Beppo Mauhart, az ÖFB elnöke azt mondta a játékosoknak, döntsenek saját belátásuk szerint: aki nem akar, ne utazzon Izraelbe. Aztán amikor hetvennyolc emberrel a fedélzetén lezuhant a Tel-Aviv-Novoszibirszk járat gépe, s a baleset okaként terrorcselekmény sem volt kizárható, már Sepp Blatter, a FIFA elnöke is meghátrált, s elhalasztotta a meccset, majd a testület október 27-ére jelölte ki az "új" meccs időpontját. Noha a gépet - mint utóbb kiderült - egy eltévedt ukrán rakéta lőtte le, a térség továbbra is egy puskaporos hordóhoz volt hasonlítható. Az izraeli szövetség elnöke ennek ellenére "sírósnak" nevezte az osztrákokat. Nem mellékesen azóta az angolok is sírnak, a Chelsea hat játékosa sem utazott el az október 18-i Hapoel Tel-Aviv elleni UEFA-kupa-meccsre. Colin Hutchinson, a klub igazgatója akkor elmondta, játékosaira nem haragszik, de hozzáfűzte, a futballisták döntése rossz precedenst teremthet, mert egyelőre az Izraelbe utazást vetették el, de a jövőben előfordulhat, hogy egyes csapatok majd például Oroszországba vagy Törökországba nem akarnak elutazni. Izrael tehát nem kívánatos hely a futballisták körében, pedig 1994-ben éppen az UEFA döntése értelmében csatlakozhatott a földrajzilag alapvetően ázsiai elhelyezkedésű ország az UEFA kötelékéhez.
Persze az izraeli futball távolabbi múltra tekint vissza. Az 1928-ban alapított Izraeli Labdarúgó Szövetség 1929-ben csatlakozott a FIFA-hoz. Fontos megjegyezni, hogy Izrael akkor egyik kontinentális konföderációhoz sem tartozott. Politikai okokból ez teljesen érthető volt. Az 1967-es arab-izraeli-konfliktus során ugyanis Izrael nemcsak az afrikai Egyiptommal, hanem olyan ázsiai arab országokkal is hadban állt, mint Szíria vagy Jordánia. Az arabok és az izraeliek sem engedték be országukba azt, akinek útlevele arról tanúskodott, hogy járt a másik államban. Márpedig így nagyon nehéz akár az afrikai, akár a ázsiai szövetséghez tartozni s vb-selejtezőkön játszani. Ezért a FIFA-nak állandóan gondot jelentett Izrael besorolása, mert értelemszerűen a csoportszisztémába nem volt bevehető, ugyanakkor jogot kellett adni neki a vb-szereplésre. Kimondottan kapóra jött, hogy 1993-ban az izraeliek kérvényezték a felvételüket az UEFA kötelékébe.
Huszár István, az MLSZ munkatársa elmondta, az ilyen horderejű kérdések az UEFA végrehajtó bizottságának kompetenciájába tartoznak, s az elbírálás kongresszusi döntést igényel. A kérelmet megszavazták, Izrael szövetsége 1994-ben csatlakozhatott az UEFA-hoz. Az európai szövetség bölcsen döntött, amikor a futball szempontjából Európához csatolta Izraelt: az öreg kontinensen békésen csordogálnak a vb-selejtezők, nem kell az ősi ellenségekkel marakodni, ráadásul a FIFA is örül, mert az UEFA befogadta Izraelt, levéve előbbi válláról a terhet. Huszár István elmondta még, hogy ha a kontinentális szövetség érdekeit nem sérti, akkor nem kell különleges indok egy-egy felvételhez. A legújabb példa Kazahsztán esete: északon az oroszokkal, egyébiránt a kínaiakkal, üzbégekkel, kirgizekkel - nyugaton a Kaspi-tóval - határos, tipikus ázsiai kazahok csatlakoznának az UEFA-hoz. S nem is lenne meglepő, ha ez sikerülne nekik. Már csak azért sem, mert így az európai szövetség 52 tagállammal rendelkezne. Ez legalább páros szám, könnyebb a csapatokat elosztani az Eb- vagy vb-selejtezőkre.
Korábban:
Thury Gábor