Feljutott a spanyol élvonalba az egykori KEK-győztes

Immár Spanyolországban sem kérdés, hogy a következő szezonban kik alkotják majd az élvonal mezőnyét: a Primera Divisiónban már két héttel ezelőtt eldőlt a három kieső kiléte, és a hét végén a másodosztályban is véglegessé vált, hogy mely csapatok harcolták ki a feljutást. A Murcia már korábban bebiztosította élvonalbeli szereplését, a legutóbbi fordulóban pedig a Zaragoza és az Albacete egymás ellen ünnepelhette, hogy a következő idényben a legjobbak között szerepel majd.

A három feljutó kiléte közül a Zaragoza jelentette a legkisebb meglepetést, hiszen a patinás egyesület vezetői a tavalyi, váratlan kiesésük után nagyon fogadkoztak, hogy a másodosztálybeli szereplés csak egy évig tart. Eleinte azonban úgy tűnt, hogy a zaragozaiak vágya nem valósul meg, hiszen a sztárok többsége elhagyta a klubot (olyan futballisták igazoltak el a szezon előtt, mint Savo Milosevic, Acuna, Juanmi vagy Marcos Vales, akik mind élvonalbeli együttesekhez szerződtek), és az első hat fordulóban bizony nem ment a gárdának, csak a középmezőny alján foglalt helyet. A szakvezetőnek, Paco Floresnek (aki a klub történetre során többször is beugróként, az aktuális menesztett tréner helyére került a kispadra, és most először irányíthatta a gárdát a szezon elejétől) azonban sikerült összeráznia a csapatot, és elsősorban a saját nevelésű labdarúgókra építve beváltotta a vezetőség idény eleji ígéretét. A gárda elsősorban hazai pályán remekelt, hiszen a La Romareda-stadionban mindössze egy vereséget szenvedett, és elsősorban ennek, na meg remek tavaszi hajrájának köszönheti, hogy ismét a Primerában szerepelhet majd.

Érdekesség, hogy a Zaragoza legutóbbi másodosztályú szereplése is csak egy évig tartott, 1977-ben is három fordulóval a bajnokság vége előtt dőlt el a feljutás, és akkor is hat saját nevelésű fiatal került fel a felnőttek közé. Közülük most a középpályás Caninak jósolják a legnagyobb jövőt, a 21 esztendős játékos pedig máris a szurkolók egyik legnagyobb kedvencének számít, köszönhetően annak, hogy tavaly nyáron annak ellenére ötéves szerződést írt alá, hogy egyáltalán nem volt biztos: lehetőséget kap majd a csapatban. Rajta kívül még a két fő gólvágó, Yordi (akit az előző szezonban kölcsönadtak az angol Blackburn Roversnek, de most 14 góllal bizonyította, hogy lehet rá számítani), illetve az argentin Galletti volt a legnagyobb sztár, na meg persze a csapatkapitány Santi Aragón, aki 1992 óta áll a Zaragoza szolgálatában, és részese volt az egyesület legnagyobb sikerének, az 1996-os KEK-győzelemnek is.

Az Albacete szintén a hét végén biztosította be feljutását, a klub fennállása során másodszor harcolta ki a Primera Divisiónban való részvétel jogát. Először ez 1991-ben sikerült, és akkor a csapat öt éven keresztül tartotta magát a legjobbak között, mielőtt kiesett volna. A drukkerek most is valami hasonlóban bíznak, és ha az együttes magja együtt marad, akkor erre meg is lehet az esély. A gárda tele van olyan focistákkal, akikre más, nagyobb egyesületeknél nem tartottak igényt. A spanyol másodosztály gólkirályi címére törő Jesús Perera (aki már 23 találatnál tart) például a Mallorca B-ből érkezett, Jandróra a Celta Vigónál, Bastira a Málagánal nem tartottak igényt, és a szakvezető Cesar Ferrando Giménez is hasonló módon került a klubhoz: ő korábban éveken keresztül a Valencia B-t irányította, és még csak a második vonalban sem dolgozott. Most az élvonalban is kipróbálhatja majd magát, és a keretben akad egy-két olyan focista, akinek a Primera División légköre nem lesz szokatlan.

Elsősorban a kapust, az argentin Carlos Alberto Roát érdemes megemlíteni, aki azok után, hogy ott volt az 1998-as világbajnokságon az argentin válogatottal, majd pedig a Mallorcával KEK-döntőt játszott, először visszavonult, hogy a vallásnak szentelje életét, majd pedig amikor mégis visszatért a Mallorcához, akkor egy súlyos sérülés miatt került ki a csapatból. Úgy látszik, a labdarúgás szeretete mégis erősebb volt nála, hiszen tavaly elfogadta az Albecete ajánlatát, és most kiharcolta a feljutást a csapattal.

A spanyol másodosztály bajnoki címe minden bizonnyal a Murciáé lesz, amely már két héttel ezelőtt behozhatatlan előnyre tett szert a tabella élén. A délspanyol város együttese utoljára 14 évvel ezelőtt játszott a legjobbak között, de azóta a negyedik vonalat is megjárta, és csak 2000 óta szerepel a Segundában, de a két legutóbbi idényben egyaránt a kiesés ellen küzdött. Most viszont kiemelkedtek a mezőnyből: ők szerezték a legtöbb gólt, és messze a legkevesebbet kapták. Különösen a védelem szereplése volt lenyűgöző: a gárda az előző év végén sorozatban nyolc meccsen nem kapott gólt, és az eddig lejátszott 40 összecsapásból 24 olyan volt, amikor nem zördült meg a hálója. A kapuban a német Andreas Reinke parádézott (a Kaiserslautern volt portását haza is csábította a Werder Bremen), a védelem tengelyében pedig az egykori válogatott, a Real Madriddal BL-t is nyerő Mikael Lasa játszott kitűnően.