Vágólapra másolva!
Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt október 8-án!

2000-ben ezen a napon vb-selejtezőt játszott Brazília, a két évvel korábban vb-ezüstérmes selecao Venezuela legjobbjaihoz látogatott. Noha a legnagyobb rangadót egyértelműen az Argentína-Uruguay mérkőzés jelentette a dél-amerikai világbajnoki selejtezősorozat kilencedik fordulójában, a nagyobb érdeklődés mégis inkább a brazil csapat venezuelai fellépését kísérte.

Nem véletlenül: az olimpiai kudarc után menesztették a selecao szövetségi kapitányát, Wanderley Luxemburgót, utódot azonban még nem választottak. Venezuela ellen így Luxemburgo segítője, Candinho irányította a csapatot, ő azonban már jó előre kijelentette, csak azon az egy mérkőzésen.

A Brazil Labdarúgó-szövetség (CBF) elnöke, Ricardo Teixeira a türelmetlenkedő szurkolók megnyugtatására sietett leszögezni: "Egy ilyen fontos döntést nem szabad elsietni, főleg egy világbajnoki selejtezősorozat közben." Ám ez senkit sem nyugatott meg. Annál is inkább, mert egy héttel a Venezuela elleni mérkőzést követően még mindig nem született döntés az ügyben.

Az első számú kiszemeltet, Luiz Felipe Scolarit ugyanis élő szerződés köti a Cruzeiróhoz, amelyet csak nem kis summa árán lehetne felbontani. A további jelöltek - Paulo César Carpeggiani, Oswaldo Oliveira, Levir Culpi, sőt, még Zico neve is felmerült - mind szívesen vállalnák a feladatot, ám egyelőre hivatalosan még egyikőjüket sem kereste meg a CBF, sőt, kijelentette, hogy a novemberben következő, Kolumbia elleni találkozón is Candinho ül majd a kispadon.

Persze könnyen lehet, hogy a Venezuela elleni meccset követően sokan azt szeretnék, ha Candinho maradna a válogatott élén, hiszen a selecao könnyed játékkal fölényes győzelmet aratott. Már az előzetesen kihirdetett játékoskereten is látszott, hogy az új tréner szakított elődje elképzeléseivel, hiszen behívta a keretbe a sokáig mellőzött Romáriót, valamint vascós csapattársait, a két Juninhót (közülük a korábban a Middlesbrough FC-ben és az Atlético Madridban is megfordult játékos a Paulista, míg a régebben is otthon futballozó a Pernambucano melléknevet kapta a könnyebb megkülönböztetés végett), és a Cruzeiróból is három, Luxemburgo által mellőzött labdarúgót, Donizetét, Clebert és Ricardinhót.

Nem kaptak viszont meghívót az olimpián leszerepelt csapat tagjai, így kimaradt a keretből Alex és Ronaldinho is. A legutóbbi, Bolívia elleni vb-selejtezőn szerepelt kezdő csapatból így mindössze négyen maradtak hírmondónak: Cafú, Zago, Vampeta és Romário.

A hazai csapat nem sok jóban reménykedhetett, annál is inkább, mert legjobbja, Gabriel Urdaneta nélkül kellett kiállnia a selecao ellen. Ennek ellenére az első percekben nem nagyon látszott a tudásbeli különbség a két csapat között, sőt az első kapura lövés is a hazaiak nevéhez fűződött, José Manuel Rey mintegy 40 méteres szabadrúgással tesztelte Rogério Cenit, aki azonban a helyén volt.

Már éppen kezdett megjönni a hazai játékosok önbizalma, a közönség pedig heves ollézásban tört ki passzolgatásuk láttán, amikor egy nagy védelmi hibát követően Vampeta ugratta ki Eullert, aki elhúzta a kapus mellett a labdát, és a rövid sarokba bombázott. Ezzel a góllal kezdődött a brazil henger: a félidő hátralévő részében a selecao még négyszer vette be ellenfele kapuját. A főszereplő Romário volt, aki előbb az előkészítő szerepkörében jeleskedett (remekül passzolt a jobb oldalra, a beadást pedig Juninho Paulista értékesítette), majd maga is kedvet kapott a gólszerzéshez. Először Vampeta kiugratásával gyalogolt a kapuig, majd két védőt kicselezve tette ugyanezt, végül pedig még egy tizenegyest is értékesített.

Az első játékrészben tehát már eldőlt a mérkőzés, és ez meg is látszott a második félidő színvonalán: a venezuelaiak próbálkoztak ugyan, de néhány távoli szabadrúgáson kívül nem tudtak veszélyt teremteni Rogério Ceni kapuja előtt, a selecao pedig nem erőltette a támadásokat. Romário azért akkor is betalált, a változatosság kedvéért fejjel, és így hétre növelte a két szereplése alkalmával szerzett góljai számát. A csatár akár az ötödik találatát is megszerezhette volna, de a csereként beállt Márques beadását az égbe lőtte. Azért láthatólag nem volt túlságosan elkeseredve emiatt...

A zónában a kilencedik fordulót követően továbbra is Argentína állt az élen 22 ponttal, öt egységnyivel a gauchók után következett Brazília és Paraguay, majd a 15 pontos Kolumbia.

Venezuela - Brazília 0-6 (0-5)
Maracaibo, José Romero-stadion, 20 000 néző
vezette: Aquino (argentin)
Venezuela: Angelucci - González, Martínez, Rey, Alvarado, Farías, De Ornelas, Jiménez, Echenausi (Arango, 46.), Morán (Paz, 66.), García (Savarese, 77.)
szövetségi kapitány: Pastoriza
Brazília: Rogério Ceni - Cafú, Zago, Cleber, Silvinho, Donizete, Vampeta, Juninho Pernambucano (Zé Roberto, 66.), Juninho Paulista (Ricardinho, 81.), Euller (Márques 70.), Romário
szövetségi kapitány: Candinho
gól: Euller (21.), Juninho Paulista (29.), Romário (31., 36., 39., 64. - a harmadikat 11-esből).