Vágólapra másolva!
Az FC Barcelona hívei különösen büszkék arra, hogy csapatukban sok saját nevelésű futballista szerepel, akik közül a csapatkapitány Carles Puyol és Xavi mellett a középpályás Andrés Iniesta az egyik legnépszerűbb. A még mindig csak 23 esztendős játékos lassan első számú cseréből alapemberré nőtte ki magát a katalánoknál, amihez az is hozzájárult, hogy több poszton is bevethető - és mindenhol képes kiemelkedő teljesítményre.

Nem csoda, hogy a Barca vezetőedzője, Louis van Gaal is felfigyelt rá, és 2002 nyarán felhívta őt az első csapat keretéhez.

Ugyan Iniesta ebben a pontvadászatban többnyire még a Barca B-ben lépett pályára, de miután a nagyok viszonylag korán kiharcolták a továbbjutást a Bajnokok Ligájában, Van Gaal az FC Bruges elleni csoportmérkőzésen több fiatalt is kipróbált - Iniesta akkor szerepelt először a felnőttek között a Barcában, és ráadásul rögtön a kezdők között kapott helyet.

Bajnoki debütálására sem kellett sokat várni, hiszen decemberben az RCD Mallorca elleni idegenbeli találkozón Van Gaal némi meglepetésre szintén a kezdők között nevezte. Iniesta 59 percet töltött a pályán, a csapat pedig 4-0-s győzelmet aratott. A következő négy bajnokit egyaránt végigjátszotta a katalánoknál, ám miután Van Gaalt menesztették, és Radomir Antic került a kispadra, Iniesta már csak egyetlen találkozón szerepelt - ami részben annak is volt köszönhető, hogy a Newcastle United elleni BL-mérkőzésen sérülést szenvedett, és 2003 áprilisában meg kellett operálni.

Forrás: EPA

Válogatott meccs Finnország ellen: Jonathan Johansson meg sem kísérli utolérni hősünket, tudja, hogy reménytelen

2003 nyarán aztán Frank Rijkaard lett a Barcelona edzője, és ő többnyire csak csereként vetette be a fiatal tehetséget, akire az év végén újabb nagy feladat várt: a spanyol U20-as válogatottal a világbajnokságon szerepelt. A tornát eredetileg a nyáron rendezték volna, és ebben az esetben Iniesta sérülése miatt nem játszhatott volna a viadalon, így viszont ott volt Szaúd-Arábiában, ellentétben José Antonio Reyesszel és Fernando Torresszel, akiket klubjuk nem engedett el. Így aztán a hispán csapat vezéregyénisége Iniesta lett, aki kiemelkedően futballozott, az üzbégek elleni csoportmeccsen győztes gólt szerzett, és a Kolumbia elleni elődöntőben is az ő találata jelentette a továbbjutást a spanyolok számára.

A döntőben aztán a brazil válogatott jobbnak bizonyult, de Iniestát beválasztották a torna álomcsapatába. A szezon második felében mindenesetre egyre többször cserélték őt be a Barcában, és áprilisban a Real Valladolid ellen első élvonalbeli találatát is megszerezte.