Csak a török bundázás lóg ki a sorból

Bár a futballt a kétezres években alaposan megfertőzte a bundázás, a csalások logikája szinte pontosan ugyanúgy működik világszerte. Törökország esete viszont különleges: a Bursaspor tavalyi bajnoki címe annyira megviselte az isztambuli klubokat, hogy muszáj volt valamit lépniük. Az internetes fogadásokkal viszont ugyanúgy éltek vissza Dél-Koreától Finnországig.

• A bundabotrány miatt csúszik a török futballrajt

Amikor 2005-ben a németországi bundabotrány kirobbant, úgy tűnt, hogy egyszeri esetről van szó. Elsőként egy játékvezető, Robert Hoyzer került gyanúba, rajta keresztül egy egész bűnszervezetet göngyölítettek fel, amelynek élén a horvát Sapina testvérek álltak, akik 2004-ben német másod- és harmadosztályú találkozókat, illetve néhány német kupameccset manipuláltak. A találkozók közül hármat újrajátszottak, Hoyzert élete végéig eltiltották a labdarúgástól, Sapináék pedig börtönbüntetést kaptak. Kisvártatva kiderült: mindez csak a nyitánya volt a bundabotrányok sorozatának.

A bírókkal kezdődött

Rövid időn belül Brazíliából és Olaszországból is hasonló hírek érkeztek: a játékvezetőket igyekeztek manipulálni, bár nem épp ugyanúgy. Dél-Amerikában két bíró, Edílson Pereira de Carvalho és Paulo José Danelon azért kapott pénzt, hogy fogadási céloknak megfelelően befolyásolja élvonalbeli mérkőzések eredményét (a brazil szövetség tizenegy találkozó eredményét megsemmisítette, majd újrajátszást rendelt el), Olaszországban viszont több egyesületet is azzal vádoltak, hogy nem megengedett kapcsolatban áll a játékvezetői testülettel.

A fő bűnösnek a Juventust találták, amelytől két bajnoki címet is elvettek, a csapatot pedig visszasorolták a másodosztályba, de büntetést kapott az AC Milan és a Fiorentina is. Azóta kiderült, hogy az ügyből erkölcsi győztesként kikerült Internazionale ugyanúgy rendszeresen beszélt a játékvezetői testület vezetőivel. A Juventus akkori sportigazgatója, az idő közben örökre eltiltott Luciano Moggi azt mondta: vagy mindenki bűnös, vagy senki sem. A torinóiak ezzel együtt nem kapták vissza a bajnoki címeket.

Nem csak a pénzszerzés a cél

A calciopoli tehát még nem fogadási csalás volt, azóta viszont szinte minden bundabotrányra ez a jellemző. Az elmúlt évtizedben napvilágra került esetek közül csak kettő olyan volt, amely a hatalomról és a jogosulatlan előnyszerzésről szólt: a portugál Apito dourado, vagyis Arany sípszó, és az elmúlt hetekben kirobbant török bundabotrány.

Portugáliában a vizsgálat során kiderült, hogy néhány egyesület elnöke befolyásolta a bíróküldést a bajnokságban. A Boavista le is fizette a játékvezetőket, az egyesület elnöke, Valentim Loureiro egyben a liga elnöke is volt, fiát, Joao Loureirót (aki korábban szintén betöltötte az elnöki posztot a klubnál) négy évre eltiltották a futballtól, de kétéves eltiltást kapott a Porto elnöke, Pinto da Costa is. Utóbbi csapatát azonban csak hat pont levonásával büntették, így még csak az aranyérmét sem vesztette el.

Törökországban csak nemrég kezdődtek a vizsgálatok, de máris letartóztatták két isztambuli klub, a Fenerbahce és a Besiktas elnökét: utóbbi többek között a kupadöntőt, előbbi pedig az utolsó bajnoki fordulóban lejátszott mérkőzését manipulálta. A német újságíró, Tobias Schächter (aki korábban könyvet is írt a török bajnokságról) szerint az sem véletlen, hogy az ügy éppen most robbant ki.

Yildirim Demironen (jobbra), a Besiktas exelnöke

A vizsgálatot vezető ügyész, Zekeriya Öz ugyanis ugyanaz, aki a miniszterelnök, Tayyip Erdogan elleni állítólagos katonai puccskísérlet ügyében eljár, és a Fener elnöke, Aziz Yildirim rendkívül jó kapcsolatokkal rendelkezik katonai körökben. Schächter úgy véli, hogy a török bundabotrány katalizátora az volt, hogy 2010-ben a Bursaspor lett a bajnok, megszakítva az isztambuli egyesületek egyeduralmát, melyek ezt valóságos sértésnek fogták fel.

Fogadni mindenre lehet

Az olasz és a török eset csak kivétel, a csalások derékhadát a fogadóirodákat kihasználva bonyolítják. Az internetes bukiknál mindenre lehet fogadni, az edzőmérkőzésektől kezdve a legalacsonyabb osztályokig, az első gólszerző személyétől a félidei eredményen keresztül a tizenegyesek számáig. És ezek még legális fogadások: Ázsiában ugyanis virágzik az illegális piac. Egy 2008-as tanulmány szerint az Egyesült Királyságban 84 milliárd fontnak megfelelő összeg fordul meg egy év alatt a piacon, közben a Távol-Keleten 487 milliárdért fogadnak.

A nemrég kirobbant dél-koreai, illetve finnországi bundabotrány is az ázsiai fogadási maffiához vezet, ám míg az előbbi során csak a K-League találkozóit igyekeztek manipulálni, addig a finn bűnszervezetet vezető szingapúri Wilson Raj Perumal a nemzetközi színtéren is mozgott. Az őrizetbe vett magyar futballisták (K. Zoltán és L. Mátyás) és játékvezetők (L. Kolos, S. Krisztián, C. János) is vele álltak kapcsolatban - utóbbi trió vezette a tavasszal megrendezett Bolívia-Lettország és Bulgária-Észtország barátságos válogatott mérkőzéseket, amelyeken összesen hét tizenegyest ítéltek meg. A meccsek után a FIFA is vizsgálatot indított, mivel a játékvezetők nemzetközi találkozón nem is tevékenykedhettek volna.

Sapina visszatér

Sapina nem sok időt töltött szabadlábon

A Perumal-féle bűnbandán kívül jelenleg még egyről lehet tudni, amely szintén kiterjesztette működését egész Európára. Ezt a szervezetet a 2005-ben már elítélt Ante Sapina irányította: a bochumi ügyészség vizsgálata szerint Sapináék Németországban, Ausztriában, Svájcban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Szlovéniában, Törökországban, Magyarországon és Belgiumban is megpróbáltak meccseket manipulálni (többnyire sikerrel), ráadásul Európa Liga- és Bajnokok Ligája-selejtezőket is befolyásolták.

Az eljárás alatt Sapina húsznál több mérkőzés befolyásolását ismerte el, a vesztegetések során 2,3 millió eurós nyereségre tett szert. Ő és bűntársa, Marijo Cvrtak öt és fél év letöltendő börtönbüntetést kapott májusban, a másik három vádlottra pedig még áprilisban szabtak ki átlagosan háromévnyi szabadságvesztést.

Sapina és Perumal nemcsak futballistákat, hanem játékvezetőket is megvesztegetett, úgy tűnik, nemzetközi szinten ez a módszer a leghatékonyabb. A horvát bűnszervezet például közeli kapcsolatban állt az ukrán bíróval, Oleg Orehovval, aki második kategóriás UEFA-játékvezető volt, és nemzetközi kupameccsek, illetve Eb- és vb-selejtezők egész sorát vezette. Neki a 2009. novemberi Basel - CSZKA Szófia Európa Liga-csoportmérkőzés előtt adtak ötvenezer eurót, hogy a kérésnek megfelelően irányítsa a találkozót - Orehovot az UEFA 2010 februárjában tiltotta el.

Az elmúlt évek nagyobb bundabotrányai

Németország	2005	Bundesliga 2, Regionalliga	fogadás
Brazília - Máfia do Apito	2005	brazil élvonal	fogadás
Olaszország - Calciopoli	2006	Serie A
Portugália - Apito dourado	2007	portugál élvonal
Európa	2009	EL, BL + 9 ország	fogadás
Olaszország	2011	Serie B, Lega Pro	fogadás
Finnország	2011	finn élvonal	fogadás
Görögország Koriopolisz	2011	görög élvonal	fogadás
Törökország	2011	török élvonal	fogadás
Koreai Köztársaság	2011	K-League	fogadás

www.global-soccer.eu