Vágólapra másolva!
Azzal, hogy Egervári Sándor a Hollandia elleni 8-1-es vereség után lemondott, elindult az össznépi találgatás, hogy ki foglalja el a tüzes trónt? Külföldi legyen? Vagy rendelkezzen NB I.-es múlttal? Nehéz okosnak lenni, mindenesetre összeszedtük azokat, akik szerintünk esélyesek lehetnek a posztra.

Az amszterdami alázás után kapitány nélkül maradt a magyar válogatottat Andorra ellen beugróként Csábi József vezényli majd, de abban biztosak lehetünk, hogy nem a korábbi kispesti védő lesz a megoldás hosszú távra.

A keddi után legközelebb csak jövő ősszel játszik tétmeccset a válogatott, elvileg tehát lenne idő megtalálni az új kapitányt, de sanszosabb, hogy még az idén bejelentik Egervári utódját, hogy a felkészülési meccseken a főnök és a játékosok megismerjék egymást.

Nem lepődnénk meg, ha a korábbi Videoton-edző, Paulo Sousa lenne az új kapitány, aki jelenleg az izraeli Maccabi Tel-Avivnál dolgozik, és aki szeptemberben a Puskás-stadionban tekintette meg az észtek elleni vb-selejtezőt. A találgatások már akkor elkezdődtek, és izraeli források szerint Sousának Egervári lemondása után ismét esélye van a kispadra.

Paulo Sousa a Fehérvárt megtanította védekezni, ami a válogatottnál is jól jönne Forrás: MTI/BELGA/Yorick Jansens

A játékosként kétszeres BL-győztes portugál nem könnyű ember: a fehérvári időszaka alatt összeveszett Egervárival, lefejelt egy barátságos focimeccsen egy újságírót, sok támadást kapott, mert alig maradt magyar játékos a csapatban, és a viselkedése is azt sugallta sokszor, hogy mindent megengedhet magának.

Azt viszont nem lehet elvitatni tőle, hogy a Videoton az ő taktikájának köszönhetően jutott el az Európa Liga főtáblájára egy szlovák, egy belga és egy török csapatot kiejtve. A fehérváriak a selejtező hat meccsén mindössze egy gólt kaptak, ami mutatja, hogy Sousa mennyire gatyába rázta a védekezést, ami igazán ráférne a válogatottra is, főleg a bukaresti 0-3 és az amszterdami 1-8 után. Igaz, ha megnézzük például a Trabzonspor elleni, El-főtábláról döntő két meccset, egyetlen magyar védőt sem találunk a csapatban, úgyhogy kérdés, ami ment Marco Caneirával és Viníciusszal, az menne-e Guzmiccsal vagy Korcsmárral?

A Ferencvárosnál dolgozó Ricardo Moniz is azok közé tartozik, aki profi mentalitásával tudna segíteni a magyar futballon, a holland szakember ugyanis tényleg a focival kel és ezzel fekszik. A 49 éves Moniz a Fradival egyelőre csak egy Ligakupa-győzelmet tud felmutatni, de a holland stílust képviselve hozhatna valami újat a válogatottba. Például - ahogy a Fradinál - a vereségek után sem a mellébeszélést kéne hallgatni, és a győzelmek után sem ajnározná a csodálatos férfiakat.

Monizt a játékosai is nagyon szeretik, a tűzbe mennek érte, de ő is szoros kapcsolatot ápol velük, a szívinfarktust szenvedett Adamset például minden nap meglátogatja a kórházban. Ami ellene szólhat, hogy a Fradinál egy év alatt sem sikerült megtalálnia az állandó csapatot, folyamatosan próbálkozik, keresgél, és egyelőre nem látszik, hogy érhet oda a Fradi az áhított bajnoki címre .

Ha szövetségi kapitányról van szó, akkor Bölöni László neve mindig benne van a kalapban, és most is lennének olyanok, aki szívesen látnák a katari al-Hor edzőjét. Bölöni azt mondta, azért nem vállalt eddig szerepet a magyar futbalban, mert mindig csak az újságírók vetették fel neki a lehetőséget, konkrét megkeresést még sosem kapott a magyar szövetség részéről. A portugál Sportingnál Cristiano Ronaldót a felnőttcsapathoz beemelő Bölöni nyert bajnokságot Portugáliában és Belgiumban is, Európában is ismert és elismert edző, kérdés, mire menne a magyar viszonyok között.

Bölöni László volt már portugál és belga bajnok, de a magyar vezetés igazán komolyan még egyszer sen kereste meg, hogy legyen a kapitány Forrás: MTI/EPA/Koen van Weel

Korábban dolgozott már nagy reményekkel várt erdélyi edző a válogatottnál, Jenei Imre 1992 márciusától egy évig ült a kispadon, és vele szenvedte el a csapat az akkor hihetetlen nagy blamának számító Izland elleni hazai vereséget. Hogy mennyire változtak húsz év alatt a viszonyok, azt mutatja, hogy Izland jó eséllyel harcol a pótselejtezős helyért, míg mi egy történelmi zakó után keressük a miérteket.

Mészöly Géza nevét már a bukaresti vb-selejtező előtt bedobta a Sport Plusz hetilap, amely úgy tudta, ha a csapat a románok és az észtek ellen három pontnál kevesebbet szerzett volna, akkor az U19-esek kapitánya váltotta volna Egervárit. Mészöly játékosként tizennyolcszor volt válogatott, légióskodott Franciaországban is, edzőként pedig végigjárta a lépcsőfokokat, a Fót és a REAC után Újpesten kapta meg a nagy lehetőséget.

A lilákkal két ezüstérmet is szerzett, de mindkétszer nyert helyzetből bukta el a csapat a bajnokságot, előbb az MTK, majd a Fehérvár énekelte ki a szájukból a sajtot, a Fradi és a Debrecen pedig köszönte szépen. Mészöly tehát igazán nagy sikert még nem tudott felmutatni, de ambiciózus edző, aki általában jó csapatokat rakott össze, és mellette szólhat, hogy az utánpótlásban dolgozva ismerheti a fiatalokat, akik később a válogatott erősségei lehetnek. Bár ez Egervárira is igaz volt, Koman és Németh Krisztián mégsem futotta be azt a karriert, amit pár éve vártunk tőlük.

A becsúszós gólok és az ollózás hazai mestere, Horváth Ferenc sokáig csak azzal keltett feltűnést, hogy nagyon vicceseket nyilatkozott a meccsek után, de amit az elmúlt időszakban Kecskeméten és Pakson csinált, az mutatja, hogy vannak még tehetséges fiatal edzők Magyarországon. A korábbi csatár stílusosan focizó csapatot csinált a Kecskemétből, amely az irányításával a hetedik helyen zárt az NB I.-ben, jelenleg pedig már a Paksot formálgatja, amely most hetedik, de pár körrel ezelőtt még a negyedik volt.

Horváth Ferenc játékosként sokra vitte, és edzőként is tehetségesnek tűnik Forrás: www.kecskemetite.hu

Horváth a pályán nem ismert elveszett labdát, hajtós csatár volt, aki a kispadon is ezer fokon ég, és remekül tudja motiválni a játékosait. Igazán nagycsapatnál viszont még nem volt. Eddig olyan helyeken dolgozott, ahol nincs nagy nyomás sem a szurkolók, sem a vezetőség részéről; ki tudja, megbirkózna-e a válogatottra mindig nehezedő nyomással?

Ha már Kecskemét és Paks, akkor a hasonló utat bejárt Tomislav Sivic is titkos esélyes lehet akár a posztra. A szabadkai születésű edző a klub története során először feljuttatta a Kecskemétet az NB I-be, amely első évében az ötödik helyen zárt az élvonalban. Később vele lett először Magyar Kupa-győztes a KTE, úgyhogy újabb történelmi sikert aratott, majd továbbállt Paksra, ahol azonban csak 13. lett a csapatával.

Jelenleg a Diósgyőrt irányítja, amely döcögős rajt után zsinórban hat meccset nyerve harmincnégy éves klubrekordot állított be, és ott van a második helyen. Sivic temperamentumos edző, és a szerbekre jellemző mentalitás, a töretlen győzni akarás sokszor jól jönne a magyar sportban, és nem csak a fociban. Hogy nem végzi rosszul a munkáját, azt jelzi, hogy a Crvena zvezda, ahol ifiként játszott, megkörnyékezte, de nemet mondott a BEK-győztes csapatnak.

Lothar Matthäus volt már magyar kapitány, nagy eredményt nem ért el, viszont kipróbált nyolcvan játékost, ami minden bizonnyal rekord. A mindig elegáns korábbi aranylabdás és világbajnok működése alatt ritkán látható összefogást lehetett tapasztalni, a sajtó, a szponzorok és a szurkolók is a csapat mögé álltak, de a legtöbb embernek így is valószínűleg az a jelenet ugrik be a Matthäus-érából, amikor a svédek elleni meccs után fucking goalként aposztrofálta Zlatan Ibrahimovic hosszabbításban szerzett bombáját. Matthäus a magyar válogatott után sem a brazil Atletico Paranaensénél, sem az osztrák Salzburgnál - bár itt Giovanni Trapattonival nyertek közösen egy bajnoki aranyat -, sem az izraeli Maccabi Netanyánál, sem a bolgár válogatottnál nem váltotta meg a világot, de a neve miatt még mindig eladható.

László Csaba Matthäus segítője volt a válogatottnál, ekkor ismerte meg a magyar futball, közben a Fradinál is dolgozott, és legnagyobb sikere az volt, hogy az UEFA-kupában főtáblára vezette a csapatot. A Fraditól 2005 őszén távozott, majd Ugandában próbált szerencsét, de a csapat végül lemaradt az Afrika-kupáról.

Ezután visszatért Európába, a skót Hearts edzője lett, amellyel nem tudta megtörni ugyan a Celtic-Rangers páros dominanciáját, de a bronzérem is elég volt ahhoz, hogy ő legyen az év edzője. Legutóbb a litván válogatottnál osztotta a tanácsokat, de a gyenge vb-selejtezős eredmények miatt szeptemberben lemondott. Ami mellette szólhat, hogy megvan benne a székely emberek konoksága, nem a magyar futballban szocializálódott, és van tapasztalata külföldről is, és válogatott szinten is.