Egykor Európa legjobbja volt, de már nincs sok esélye a törökök büszkeségének a Barcelona ellen

FINALE COUPE DE L' UEFA GALATASARAY/ARSENAL Horizontal EUROPEAN CUP FINAL MATCH TROPHY TEAM FOOTBALL JOY UEFA CUP
The Galatasaray Istanbul team jubilate with the trophy after beating Arsenal London in the UEFA Cup final 17 May 2000 in Copenhagen. Galatasaray won in a penalty shootout. (Photo by PASCAL GEORGE / AFP)
Vágólapra másolva!
A Barcelona csapata az Európa-ligában a Napoli kiütése után újabb tradicionálisnak mondható európai ellenfelet kapott. A török Galatasaray ugyan finoman szólva sem legszebb napjait éli, de éppenséggel Európa-ligát vagyis annak elődjét, az UEFA Kupát többször nyerte el, mint a Barcelona. A törökök egyszer diadalmaskodtak, a Barcelona pedig még soha nem nyerte meg ezt a sorozatot. A párharc apropóján felelevenítjük a Galata fejlődését és aranykorát, valamint az isztambuli és a barcelonai csapat korábbi párharcait.

Azt nem mondhatjuk, hogy a Galatasaray története legjobb formájában van, miután a török bajnokságban csak a középmezőnyben szerénykedik. A patinás klub pontszámban közelebb van a kieséshez, mint a bajnoki címhez. A jelenleg a spanyol Doménec Torrent által vezetett csapat tavaly még a második helyen végzett, így indulhatott a Bajnokok Ligája selejtezőjében, de a holland PSV rögtön útját állta. A törökök végül az Európa-liga csoportkörébe jutottak és a Laziót, a Marseille-t és a Lokomotiv Moszkvát is megelőzve megnyerték a csoportjukat, így automatikusan jutottak a legjobb 16 közé, ahol a Napolit kiejtő, felfelé ívelő pályát mutató Barcelona vár majd rájuk.

Óriási hagyományok, hihetetlen népszerűség

A Galatasaray gyökerei elképesztő mélységben vannak beágyazva a török sportéletben. Egy középiskola működik ugyanezen a néven, amit még Gül Baba alapított 1481-ben. A Gül Baba név egyébként viszonylag gyakori volt a török történelemben. A legenda szerint II Bajazid szultán kért a költőtől tanácsot, hogy milyen lépésekkel tudná még fejleszteni a birodalmat, mire Gül Baba azt a választ adta, hogy alapítsanak iskolát. Az iskola hamarosan létrejött a költő vezetésével a Galata kerületben. Pár száz évvel később ide járt egy bizonyos Ali Sami Yen is, aki a klubot alapította.

A fiatal tanuló természetesen az Isztambulban élő britektől leste el sportágat, amit aztán iskolatársaival is megszerettetett 1905-ben pedig megalapította a Galatasaray Spor Kulübüt. A klubot hivatalosan csak 1912-ben lehetett bejegyezni az akkor hatályos törvények szerint. Már az alapításkor is fontos szempont volt, hogy a nem török csapatok ellen szerepeljen a lehető legjobban a Galata, ami azóta is fontos küldetése a klubnak. A klub alapítója elsősorban arra vágyott, hogy az angolokkal felvehessék a versenyt, így mindennél fontosabbnak tekintett a nemzetközi sikerekre.

A Galatasaray iskola nyugat és kelet találkozásánál működik, igazi elit intézménynek számított, oktatási szempontból az Oszmán Birodalom egyik ékköve volt. Ali Sami Yen célja az volt, hogy bebizonyítsa, hogy egy oszmán csapat lehet jobb egy nem oszmánnál, a labdarúgás pedig tökéletes eszköz volt, hogy csatatéren kívül lehessen harcolni.

Yen lett a klub első tagja, elnöke és játékosa. Három isztambuli bajnoki címet nyert, majd 1923-ban, a köztársaság kikiáltása után ő volt a válogatott első szövetségi kapitánya. Halála után róla nevezték el a csapat új stadionját is.

A labdarúgás ma már szinte vallási fanatizmusnak tekinthető Törökországban.

Az emberek több mint háromnegyede vallja magát valamelyik klub aktív szurkolójának, míg a Galatasaraynak a teljes lakosság nagyjából 40 százaléka szurkol, ami csak Törökországban úgy 30 millió embert jelent.

Isztambul egész Európa legnépesebb városa, így nem kell külön magyarázni, milyen gazdasági potenciál rejlik már házon belül is. Ilyen szempontból a Galatasaray a világ egyik legkomolyabb helyi szurkolótáborral rendelkező csapata. Nem véletlen, hogy rendkívül magasak az elvárások, ahogy az sem, hogy a Galata a legsikeresebb és a legtámogatottabb török csapat. A Galatasaray Törökország egyik legfontosabb exportja, európai sikeressége politikai, szociális és gazdasági szempontból is igen fontos.

Elképesztő tömegek szurkolnak a Galatasaraynak Forrás: AFP/Ozan Kose

A Galatasaray hamar domináns csapat lett Törökországon belül, 15 isztambuli bajnoki címet szerzett, akárcsak a nagy rivális Fenerbahce. Az európai színtérre, ami Yen nagy álma volt, csak az alapító halála után, 1956-ban tudott kilépni a Galatasaray. Első nekifutásra a BEK selejtezőjében gólt szerzett és nyerni is tudott a török csapat, de a Dinamo Bukarest két meccsen még túl nagy falat volt.

A Galatasaray hat év várakozás után léphetett ki ismét a nemzetközi porondra, méghozzá óriási sikerrel. Metin Oktay, a klub egyik első megasztárja inspirálta ekkor a csapatot, amely előbb a már fent említett Dinamo Bukarestet verte ki két meccsen, majd a lengyel Polonia Bytom csapatát. A negyeddöntőben az AC Milan következett, de ott már nem volt sok esélyük a törököknek, akik összesítésben végül 8-1-gyel maradtak alul.

A következő szezonban a BEK-ben a Ferencvárost búcsúztatta a Galata, méghozzá egy hazai 4-0-s siker után. Nem sok jót árul el a Fradiról a Népsport korabeli cikke, amely szerint a csapat legjobbja a négy gólt kapó, de kitűnően védő Aczél László volt. A tudósítás szerint „Novák mérsékelten játszott, nem beszélve Páncsicsról és Dalnokiról. Utóbbiak szembetűnően lassúnak bizonyultak, nehezen fordultak sokszor képtelenek voltak szerelni. Vilezsál szünet után feljött, de még ekkor is elkövetett egy-két nagy hibát. Perecsi lelkesen küzdött, többször jól passzolt, de gyakran ő sem tudott mit kezdeni a gyors jobbszárnnyal. A csatárok közül néha Fenyvesi dr. tűnt ki és sokat segített hátul Galambos és Rátkai is.

Fenyvesi II rossz felfogásban játszott, tervszerűtlenül helyezkedett. Galba csehszlovák játékvezető több esetben nem torolta meg a török játékosok erőszakos, szabálytalan szerelését, döntéseivel általában a hazaiaknak kedvezett" – írta a cikk. A Fradi ugyan megnyerte a visszavágót, de kiesett, ahogy egy körrel később a török csapat is, miután a Zürich ellen csak a pénzfeldobás döntött.

A következő években a KEK lett a Galatasaray új játszótere, de a csapat nem ért el kiugró sikereket. 1969-ben újra a BEK negyeddöntőjéig jutott a Galatasaray, ahol a lengyel Legia ütötte el a törököket. Az európai élvonalba nem sikerült betörni, még úgy sem, hogy az UEFA bevezette a második számú sorozatot, az UEFA Kupát. A török csapatok hoztak egy jó átlagot, de a kiugró eredmények nem jöttek. Ugyanez igaz volt a válogatottra is, amely komoly vereségeket szenvedett el még a 80-as években is. A magyar csapat 5-0-ra, az angolok kétszer is 8-0-ra is tudtak nyerni a törökök ellen ebben az időszakban.

Eljött az aranykor

Forradalomra volt szükség a klubnál és a válogatottnál is. Utóbbi esetében a német Jupp Derwall volt az, aki megreformálta a csapatot. Derwall több német lehetőséget is elutasított, hogy Törökországban dolgozzon, az érkezése igazi szenzáció volt a törököknél. A német szakember a nyugatnémet válogatottal Európa-bajnokságot nyert és világbajnoki döntőben szerepelhetett 1980-ban illetve 1982-ben, majd két évvel később már a Galatasarayhoz írt alá.

Jupp Derwall a legendás Helmut Schön mellett is dolgozott Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Sven Simon

Ekkor az isztambuli csapat már 14 éve nem nyert bajnoki címet, de Derwall bevezette a modern futball és edzésmódszerek alapjait, aminek köszönhetően 1987-ben már újra bajnok volt a Galata. Derwal fiatal edzői stábbal érkezett, és nagy hatással volt a klubnál dolgozókra.

Akkor még a csapatban focizott a későbbi legendás mester, Fatih Terim is, de Mustafa Denizli, Derwall asszisztense vette át a klub irányítását, miután a német szakember visszavonult 1987-ben.

Denizlivel elképesztő sikereket ért el a klub, 1989-ben egészen a BEK negyeddöntőjéig jutott. A Rapid Wien, a Neuchatel Xamax és Arséne Wenger Monacója után a Steaua Bukarest ütötte ki a török csapatot. A Neuchatel elleni párharc a mai napig legendás, ugyanis 3-0-s hátrányt dolgozott le a Galata, miután hazai pályán 5-0-ra nyert a svájciak ellen.

Egy kisebb visszaesés után 1992-ben a KEK-ben jutott el a negyeddöntőig a Galatasaray. Ekkoriban érkezett a csapathoz Hakan Sükür a Bursasportól, hogy legendás karrierjét építgesse a sárga-piros mezben. Sükür volt a modern éra első komoly igazolása, ami szinte teljesen megújította a Galatasarayt.

A törökök 1993-ban a Bajnokok Ligájában is bemutatkoztak, ráadásul a selejtezőben a Manchester Unitedet sikerült búcsúztatni. A csoportban a Barcelona, a Szpartak Moszkva és a Monaco várt a törökökre,.Két döntetlen mellett négyszer is kikapott a Galata, de a komoly bevétel akkoriban is sokat ért.

A monacói Youri Djorkaeff küzd a török Turk Tugay Kerimoglu ellen 1994-ben Forrás: AFP/Patrick Hertzog

A Galatasaray ekkor még a maga gyermekbetegségeivel küzdött, ugyanis mindössze 25 ezer fős volt az Ali Sami Yen Stadion, ami nem állt igazán készen a szurkolók teljes kiszolgálására. A játékosokat ez annyira nem zavarta, oroszlánokként küzdöttek, amikor pályára léptek. 1994-ben a BL-ben a Barcelona 2-1-re kikapott Isztambulban és a Manchester United is csak egy 0-0-ra volt képes. A kieséses szakasz ugyan nem jött össze, de a szurkolótábor híres lett arról, hogy elképesztő hangulatot teremt a meccseken, ahol a legjobb csapatok is csak szenvednek legtöbbször.

A szurkolók vágytak arra, hogy a legjobb csapatok érkezzenek ellenfélként, miközben a játékosok küzdenek a csapatért és a városért. Ali Sami Yen korai álmai váltak ezzel valóra, miközben egyre több külföldi edző érkezett a csapathoz. Denizli két szakaszban volt a klub edzője, de 1992-es távozása után egymásnak adták a kilincset a német szakemberek, majd még Graeme Souness is leült a kispadra, de az átütő sikert Derwall neveltje, Fatih Terim hozta el, aki 1996-ban tért vissza a csapathoz edzőként.

Fatih Terim soha nem látott sikereket hozott Forrás: AFP/Adrian Dennis

Három BL-csoportkörös szezon után 2000-ben ért a csúcsra az a csapat, amely világsikert ért el.

Az Arsenal ellen a román Gheorghe Popescu volt az, aki halhatatlanná tette végül azt a csapatot. A koppenhágai Parken Stadionban ő volt az, aki David Seamannek belőtte a mindent eldöntő tizenegyest a gólnélküli döntő tizenegyespárbajában. Pedig az a szezon nem kezdődött jól a törököknek, ugyanis a BL-szereplések után csak az UEFA Kupa maradt Teriméknek.

Hakan Sükür volt a surkolók legnagyobb kedvence Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Ralf Hirschberger

Sorban a Bologna, a Borussia Dortmund és a Mallorca kiverése következett, majd az elődöntőben a Leeds elleni sajnos hírhedt párharc, ugyanis Isztambulban két angol szurkolót is halálra késeltek. Ez az esetet örökre nyomot hagy a török csapat megítélésén. A pályán 4-2-es összesítéssel jutott tovább a Galatasaray, majd jött a szintén angol Arsenal elleni döntő. A fináléban mindkét csapat komoly lehetőségeket hagyott ki, majd a büntetőpárbajban az angoloknál Davor Suker és Patrick Vieira is rontott, míg a törökök hibátlanok maradtak.

Az a kupasiker óriási győzelem volt, hiszen az az Arsenal is legendás csapat volt. A Galatasaray a hosszabbításban tíz emberre fogyatkozott Gheorghe Hagi kiállítása után, de így is kiharcolta a büntetőket. A londoni csapatban többek között ott volt Marc Overmars, Thierry Henry és Dennis Bergkamp is, míg a túloldalon több török játékos is volt. Például Sükür, Hasan Sas és Arif Erdem, akik mellett olyan világsztárok szerepeltek, mint Hagi, Popescu vagy Cláudio Taffarel. Terim remek csapatot gyúrt a fiatalokból és az idősebb játékosokból.

Taffarel, Capone, Gheorghe Popescu, Umit, Bulent Korkmaz, Hakan Sukur, Okan, Gheorghe Hagi, Suat, Arif Erdem, Ergun - az Arsenal elleni győztes csapat Forrás: AFP/Philippe Huguen

A csapat hazatérése után elképzelhetetlen ünneplés volt Isztambulban, amit csak fokozott, hogy pár hónappal később a Real Madrid ellen az európai szuperkupát is megnyerte a Galata, Mário Jardel aranygóljával. Miközben a szuperkupa sokaknak púp a hátán, a törököknek ez visszaigazolás volt, hogy övék a legjobb csapat egész Európában.

Az európai Szuperkupát is megnyerte a Galatasaray Forrás: AFP/Vanina Lucchesi

A nagy sikerek után elkerülhetetlen volt a visszaesés

Terim már nyáron a Fiorentina edzője lett, a helyére Mircea Lucescu érkezett és már a román szakemberrel nyert a Real ellen a Galata. Később a Bajnokok Ligájában is vitézkedett a csapatával, a két csoportkörös korszakban a negyeddöntőig jutott, de a Real Madrid ott a végállomást jelentette.

A nagy sikerek után elkerülhetetlen volt a visszaesés, a sztárok öregedtek, a klub pedig nem jól sáfárkodott a bevételekkel és az utánpótlással. A nagy sztárok fizetését nem tudta kitermelni a klub, amely komoly adósságokat görgetett maga előtt. Miközben a csapat ette a dolgát a pályán, a klubvezetés nem dolgozott ilyen hatásfokkal. A 2000-es évek elején az adósság a klubnál elérte a 150 millió dollárt, miközben a rivális Fenerbahce éppen ellentétes utat járt be, ott a jó gazdasági eredményeket követte egy erős keret kialakulása, majd a sikeres szereplés.

Elengedhetetlen volt egy új stadion felépítése, de a politikai viták mindezt hátráltatták. A csapat egy darabig az Olimpiai Stadionban szerepelt, miközben visszatért a csapathoz Fatih Terim is 2003-ban, de a hatodik helyezés azt jelentette, hogy 1991 óta először lemarad a nemzetközi indulásról a csapat.

A klublegenda Gheorghe Hagi kétszer is volt rövidebb ideig a csapat edzője Forrás: AFP/Mustafa Ozer

A klub azzal próbálta nyugtatni a rajongókat, hogy Hagit nevezte ki edzőnek, de a húzás nem jött be. Miközben a hitelezők a pénzüket akarták, a klubot csak az UltrAslan szurkolói csoport tudta megmenteni a csődtől. A csoport merchandise-tevékenysége sokkal sikeresebb volt, mint a klub sajátja, három évre megkapta az UltrAslan a kereskedelmi jogokat, amivel életben tudták tartani a klubot.

A Galatasaray szépen lassan elkezdte a megújulást. Először hazai pályán kellett visszaszerezni a klub tekintélyét, amit a 2006-os és a 2008-as bajnoki címekkel tett meg, majd jöhettek az újabb nemzetközi feladatok. A túlélés utáni fellendülést az új elnök, Adnan Polat elnök hozta meg, aki olyan játékosokat szerződtetett, mint Milan Baros, Elano és Fernando Muslera. A klub újra kedvelt célpontja lett a sztárjátékosoknak.

Az eddigi utolsó sikerkorszak után megint hamar jött a lejtmenet

2011-ben végre elkészült az új stadion, a Türk Telekom Arena, ami 52 000 szurkoló befogadására alkalmas. A stadion minden modern igényt kielégít, ide értve a kereskedelmi tevékenységeket is. A szurkolók szerint a régi Ali Sami Yen Stadion hangulatát nem adja vissza semmi, de haladni kell a korral. A kapacitás növelésével együtt a bérletekből is ötször annyi fogyott, ami fontos egy adósságokkal küzdő klub élerében. 2011-benÜnal Aysal lett a klub elnöke, aki igazi üzletként tekintett a klubra. Aysal 250 millió dollárnyi adósságot örökölt, de így is komoly terveket szövögetett.

Elsőként, visszahozta Terimet edzőnek és olyan játékosokat igazolt, hogy mindenkinek leesett az álla. Érkezett a holland Wesley Sneijder, a világhírű játékmester, majd őt követte Didier Drogba,

akit szintén mindenki ismer. A Galatasaray 2013-ban úja a BL negyeddöntőjéig jutott, de ott újra a Real Madrid bizonyult jobbnak.

Sneijder és Drogba jelezte az új kor nyitányát, majd érkezett edzőnek az olasz Roberto Mancini is 2103-ban. Világhírű játékosokkal és edzővel vált még vonzóbbá a klub, amelyre mindenki felkapta a fejét. A pályán nem érkezett világraszóló eredmény, de a közösségi oldalakon és a sportsajtóban nagyon sokan kezdték követni a klub történéseit. Sneijder emlékezetes góljával egy havas meccsen még megtréfálta a Juventust a BL-ben a Galata, de a legjobb 16 között a Chelsea már megállította a csapatot. A Galata azóta sem jutott tovább BL-csoportkörből.

Wesley Sneijder és Didier Drogba a Juventus elleni BL-meccsen 2013 decemberében Forrás: Anadolu Agency via AFP/2013 Anadolu Agency/Metin Pala

A bajnoki címről abban a szezonban lemaradt a Galatasaray, ment is nyáron Mancini, Drogba és Emmanuel Eboué is. Sneijder maradt, de a BL-ben az Arsenal, a Dortmund és az Anderlecht is megelőzte a csapatot a csoportkörben. Cesare Prandelli követte Mancinit, de 2014 novemberében már mennie is kellett. Hat szakember ült a törkök kispadján alig három év alatt, míg 2017 decemberében negyedszer is kinevezték Fatih Terimet.

Az UEFA pénzügyi Fair Play-szabálya és a törökök légióskorlátja sem esett jól a Galatának, ugyanis a nagycsapatoknak nagy pénzekért kellett közepes török játékosokat igazolni, hogy megfeleljenek a szabályoknak. Terim újra lendített a csapat szekerén, 2018-ban és 2019-ben is bajnok lett a Galata, de a nemzetközi sikerek nem jönnek. 2019-ben a PSG ötöt, a Real hatot rúgott a törököknek a BL csoportkörében.

A pályán kívül egyenesebb már a klub pályája, ugyanis meglehetősen jó tévés pénzeket hozott a török liga, és a kereskedelmi tevékenységei is jól működnek a Galatának, de mint látjuk, a topligák nagyjai mellett egyre nehezebb labdába rúgniuk más csapatoknak.

A Galata 2020-ban csak hatodik lett a bajnokságban, tavaly viszont csak eggyel jobb gólkülönbségével lett bajnok a Besiktas Terim csapata előtt. Ezért is érdekes, hogy a bajnokságban mennyire rosszul megy most a törököknek. Terimnek januárban negyedszer is mennie kellett, mert csak a 12. helyen volt a csapata, az edzőváltás nem sokat segített, most is 12 a Galatasaray, miközben a Barcelona ellen is készülnie kell.

A közös történelem

A Galatasaray az elmúlt három szezonban másodszor van az El csoportkörében, a kettő között pedig csak a BL-selejtezőig jutott és a Barcelona elleni párharcnak sem a törökök az esélyesei.

Az egymás elleni mérlegben sem nagyon bízhatnak a Galatánál, mert az eddigi nyolc találkozóból csak egyet nyertek a törökök. A mostani lesz az első randevú az Európa-ligában, eddig csak a BL-ben találkozott a két csapat.

1993-tól rögtön két csoportkörben is találkoztak zsinórban. Az első meccsen 0-0-s döntetlen, majd 3-0-s barcelonai siker született. A következő szezonban mindkétszer a pályaválasztó nyert 2-1-re. 2002-ben a második csoportkörben egy döntetlen mellett egy spanyol siker született, majd a következő szezonban 3-1-re és 2-0-ra nyertek a katalánok a csoportjukban.

Érdekesség, hogy a katalán Doménec Torrent, aki a Galatasaray edzője, korábban 2007 és 2016 között Pep Guardiola segítője volt. Arda Turan jelenleg a Galata játékosa, de 2015 és 2018 között a Barcelona játékosa volt, míg a kapus Inaki Pena kölcsönben szerepel a Barcelonától a törököknél.

Az Európa-ligában március 10-én játszák majd az első meccset.