Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése a XXXII. nyári olimpiai játékokról, Tokióból.
13 évvel a 2008-as pekingi olimpia után újra elődöntőt játszhatott a magyar férfi vízilabda-válogatott az ötkarikás játékokon. Ami tehát nem sikerült a férfi csapatnak 2012-ben és 2016-ban, az most megadatott.
Az ellenfél a torna meglepetéscsapata, a görög válogatott volt.
Ellenük a mieink már játszottak Tokióban, hiszen az első csoportmeccset épp a hellének ellen vívtuk, s akkor nagy meglepetéssel konstatáltuk, hogy a görögök nyertek. A délieknek ez akkora lendületet adott, hogy meg sem álltak a csoport első helyéig és végtelenül simán jutottak be a legjobb négy közé.
A magyar csapatból ezúttal a kapus, Vogel Soma maradt ki, tehát az elődöntőben végig Nagy Viktor védett. Az első ráúszásnál a magyarok hozták el a labdát. Idegesen játszottak a meccs elején a csapatok, rengeteg támadás maradt ki. A magyarok védekezése hamar összeállt. Már csak elöl kellett volna villantani.
De nem ment és nem ment, kettős emberelőnyben sem ment.
Mindkét csapat heroikus módon védekezett, vagy a blokkok mentettek, vagy a kapufák, vagy a kapusok. Várható volt, hogy a görög csapat előbb vagy utóbb betalál, s ez másfél perccel az első negyed vége előtt be is következett, Argiropulosz vágta be balról a hellén csapat vezető gólját emberelőnyből. Nem sokkal később már 2-0 állt a táblán a görögöknek, mert Gkiuvecisz szintén balról bombázta be a labdát, amely az előző görög lövésnél a nagyszerűen védő Nagy Viktorról jött ki. A helyzet nagyon hasonló volt a nők Spanyolország elleni elődöntőjéhez:
nekünk semmi sem ment be, nekik minden.
2-0 után Vámos Márton góljával emberelőnyből szépített a magyar csapat és ezzel ért véget az első negyed.
A második ráúszásnál is a miénk volt a labda. Az első támadást elrontottuk. A görögök meg vért ittak, legalábbis a centerük úgy forgatott be és úgy lőtt gólt, ahogy a magyarok csinálták a hőskorban. Argiropulosz a víz alól egy védővel a hátán emelkedett ki és 3-1-re módosított. Szerencsére Zalánki Gergő a mieinknél észnél volt és góllal válaszolt. Viszont a magyarok újabb kettős emberelőnybe kerültek és újra kimaradt.
Az az igazság, hogy lövésig sem jutottunk el, azért ezt nem volt jó megélni.
Azt már jobban, ahogy védekeztünk, és ahogy Nagy Viktor védett, csak ez még kevés volt a meccs állásának megfordításához. Mert a támadójáték továbbra is akadozott, így ezt a negyedet 1-0-ra nyertük meg, de a nagyszünetben még mindig a görögök vezettek 3-2-re.
De nem sokáig, mert a harmadik negyed Pásztor kapufás bombagóljával indult el. Az emberelőnyből szerzett góllal 3-3 lett az állás, de nem sokáig, mert a görög csapat újra vissza tudta venni a vezetést. A meccs eddigi görög hőse, Argiropulosz a rövidsarokba lőtt. Az idő nagyon gyorsan fogyott, 3.18 volt hátra a harmadik negyedből, amikor a magyar szövetségi kapitány időt kért.
Az időkérés hatott, Manhercz Krisztián emberelőnyből a hosszúsarokba lőtt. 4-4 volt ekkor egy borzalmasan nehéz meccsen.
A görög csapat érezte, hogy soha nem látott lehetőség előtt áll azzal, hogy olimpiai döntőbe juthat. Egy perccel a harmadik negyed vége előtt Argiropulosz, aki eddig szinte egyedül verte meg a magyarokat újabb gólt szerzett.
Önmaga negyedik, a csapat ötödik találatát. Ez elképesztő teljesítmény volt.
Megint Görögország vezetett. Elkezdhettük nyugtalanul nézni a meccset, habár eddig sem voltunk túlságosan nyugodtak. Vámos és Papanasztasziu páros kiállítása után a magyar szövetségi kapitány, Märcz Tamás is sárga lapot kapott, ki tudja, miért.
Az utolsó negyed előtt tehát 5-4-re vezetett Görögország. Ráadásul ők hozták el a ráúszásnál a labdát. Az első támadásukat kivédekeztük. Aztán Manhercz gondolt egy merészet és éles szögből iszonyatos nagy gólt vágott be a hosszúba. Előnygól volt ez is, de kit érdekelt. 5-5 volt az állás, sajnos nem sokáig, mert egy szép görög akció végén Funtulisz ismét a helléneknek szerzett vezetést.
Az az igazság, hogy a görögök könnyedében szereztek meg egy-egy gólt, mint a magyarok.
Az idő vészesen fogyott. 5:24-el a meccs vége előtt Görögország emberelőnybe került és időt is kért. Az edző tökéletes tanácsa után az előnyt gólra váltották, 7-5-re vezettek, Vlahopulosz góljával.
A 2004-es athéni döntő sejlett fel, ott voltunk hasonló helyzetben a szerbek ellen, Hasonló csodára lett volna itt is szükség. Elsőként Varga Dénes középről leadott távoli lövésével szépítettünk 6-7, de még volt hátra 4 perc. És a görögök nem akarták feladni. Miért is tették volna? 8-6-ra vezettek, mi elrontottuk a támadásunkat, ebben a pillanatban nagyon távolinak tűnt, hogy Magyarország olimpiai döntőt vívjon. 3 perc volt ekkor hátra.
Aztán minden eldőlt. A teljes transzban játszó görög csapat Szkumpakisz révén újabb távoli gólt lőtt.
2:18-al a vége előtt 6-9, ezt már nem lehetett behozni, de még csak döntetlenre sem menteni.
A görög válogatott az olimpiai tornán másodszor is legyőzte a magyar csapatot. A mieink játékán nyoma nem volt annak a felszabadultságnak, amit a horvátok ellen láttunk. A vereség fájó, marad a bronzmeccs vasárnap. Nem erre számítottunk, s ezt még egy pár óráig emészteni kell.
Görögország-Magyarország 9-6 (2-1, 1-1, 2-2, 4-2)
Tacumi Vízilabdaközpont, zárt kapus
gólszerzők: Argiropulosz 4, Gikovecisz 2, Genidoniasz, Fundulisz, Szkumpakisz 1-1, illetve Manhercz 2, Vámos, Zalánki, Pásztor, Varga Dé 1-1
gól/ötméteres: 0/0, illetve 0/0
gól/emberelőny: 7/14, illetve 4/12
Magyarország: Nagy - Manhercz, Vámos, Jansik, Erdélyi, Varga, Mezei - cserék: Angyal, Zalánki, Hosnyánszky, Hárai, Pásztor
Görögország: Zerdevasz - Genidoniasz, Szkumpakisz, Fundulisz, Papanasztasziu, Kolomvosz, Vlahopulosz - cserék: Kapocisz, Derviszisz, Morikisz, Argiropulosz, Gikovecisz
