Vágólapra másolva!
Szőke Gábor Miklós nevét manapság már alighanem a világ minden táján ismerik, főleg, ha munkássága is szóba kerül. A fiatal magyar művész alkotta meg többek között a Groupama Aréna előtt szárnyaló Fradi Sast, valamint az Atlanta Falcons ultramodern stadionjának főbejárata előtt álló sólyomszobrot is. A Super Bowlt a helyszínen megtekintő alkotóval beszélgettünk.

Mikor jött rá, hogy olyan művészvénával rendelkezik, amellyel csak nagyon kevesen, vagy talán senki más?
Azt azért nem mondanám, hogy senki más nem rendelkezik hozzám hasonló tehetséggel, rengeteg jó művész van, és mindenkinek meg kell találnia azt a területet, amiben igazán ki tud teljesedni. Én gyerekkorom óta kísérleteztem ezzel, először festő szerettem volna lenni, aztán a szakközépiskolában már inkább a szobrászat felé mozdultam el. Ez egy rendkívül komplex műfaj, anyagokkal kell kísérletezni, sokat kell számolni és tervezni mielőtt megszületik a végleges látványterv.

Szobraimban benne van a matematika, a statika, léptékét és technológiáját tekintve pedig építészetnek is tekinthető.

Az én köztéri munkáimhoz már egy csapat kell, és ez a komplexitás az, ami engem igazán megfogott, de az is kikapcsol, ha egyedül alkothatok.

Szőke Gábor Miklóst kezdetben a festészet érdekelte, később azonban a szobrászat lett a mindene Fotó: Mudra László - Origo

A sporttal az alkotásainak köszönhetően került kapcsolatba, vagy korábban esetleg sportolt valamit?
Sohasem voltam nagy élsportoló, bár szerettem kosarazni, néha focizgattam is, de sokáig lovagoltam, és az tetszett leginkább. Sajnos az utóbbi időben elhanyagoltam a testmozgást, de elhatároztam, hogy idén ezen változtatni fogok. De valóban, az utóbbi években a sport és a szobraim elkezdtek összefonódni, egyre több felkérést kapok ebben a témában, amelyeknek örömmel teszek eleget.

A sport óriási összefogó erővel bír,

vadállataimon keresztül pedig olyan ősi ösztönöket, természetfeletti tulajdonságokat tudok megfogalmazni, amelyre a mai modern ember is vágyódik. A sportban, ahogy a természetben is benne van a rivalizálás, az erő, a kiválasztódás és a közösség ereje, ezeket az üzeneteket pedig szobraimon keresztül juttatom el a közterekre. Az állatoknak már az őskortól kezdve mágikus erőt tulajdonítottak, felfestették őket barlangfalra a vadászat előtt, és ezek a rituálék a mai napig, ha más formában is, de megmaradtak. A sportban vagy bármely közösségben a mai napig szükségünk van totemekre, amelyek által megkülönböztetjük magunk, és amelyekkel azonosulni tudunk.

Vannak fix gondolatai, vagy inkább alkalmazkodik, hogy éppen melyik csapatnak, és milyen témában készít alkotást?
Nyilván valamilyen szinten formálja az elképzeléseket a felkérés, a Fradi Sasnál is egyértelmű volt, hogy ne egy olyan szobor kerüljön egy ekkora stadion elé, ami csak dekorációs jelleggel bír, és ami mellett elmennek az emberek, kipipálva, hogy „oké, ezt is láttuk." Olyan dolgot akartam, ami hatással van a szurkolókra, egy ilyen aréna elé pedig nem lehetett egy „verebet" prezentálni,

Megtisztelő volt ez a munka, és a mai napig büszke vagyok rá. Mindemellett van egy saját stílusom, amiről felismerhető vagyok, szobraim szinte mindig mozgásban vannak, feszültség van bennük, és talán az ösztönösség és a belső energia az, amire ha valaki ránéz, akkor azt mondja, hogy ez olyan „szőkegáboros".

Szőke Gábor Miklós és a Fradi Sas Fotó: Mudra László - Origo

A Fradi Sas volt az első sporthoz kapcsolódó munkája, vagy korábban már volt egyfajta referenciája?
Nem, a Fradi Sas volt az első, bár korábban a szolnoki vízilabda aréna elé már készítettem egy pelikánszobrot, illetve a Vasasnak egy vörös lovat, ami a Fáy utcai sportcentrumban látható,de ezek nem kapcsolódtak ennyire szervesen a sportcsapatokhoz, viszont első szobraim között voltak, és éppen ezért fontosak. A Fradi Sas után jött Felvidéken, Somorján a Kolosszus lószobrom, ami egy 600 hektáros lovas aréna főbejárata, az alatt mennek be az emberek a létesítménybe. Aztán jött az atlantai felkérés a sólyomra, majd a budapesti FINA vizes-vb hatos szoborcsoportja, amelyeket Juhász Péter rendezésében saját produkciós stábjával egy reklámfilmben életre is keltett. A legfrissebb sporthoz kapcsolódó munkám pedig a Siófoki Női Kézilabda Clubnak készült. Itt egy "I Love Siófok" felirattal kerestek meg, ami nem igazán illet a profilomhoz, helyette megterveztem az SKC totemállatát, ami végül a teljes grafikai arculat középponti figurája lett, mely visszaköszön a klub falain, játékos portréin és a szurkolói termékeken, amelyeket mind a csapatommal együtt hoztunk létre alig két hónap leforgása alatt.

A Siófoki KC totemállata, a hópárduc, amelyet Szőke Gábor Miklós tervezett Forrás: http://gabormiklosszoke.com

A Kiss Szilád sportcsarnok bejáratánál a hatalmas, emeletről leugró hópárducszobrom fogadja a látogatókat.

A hópárduc azon kívül, hogy rendkívül jól bánik a labdával, vad, veszélyes és szépséges, mint a női kézilabda,

attól is különleges, hogy magyar vonatkozása van. Még Anonymus említi, hogy Borsa üldözése közben, amelynek jelentése hópárduc, fedezte fel Hunor és Magor a Kárpát-medencét. Ez volt a fő kiindulási pontom, mikor megfogalmaztam a csapat új totemét, amely szobor és kabala formában is lelkesíti a csapatot és szurkolóit.

A sport hozta meg a világhírnevet a számára?
Mondhatjuk, bár előtte is voltak munkáim, de a köztudatba ezekkel az alkotásokkal került be a nevem. Dantéhoz, a dobermannomhoz kapcsolódó munkáim egy szűkebb szakmai, a köztéri szobrok viszont a médiának köszönhetően gyakorlatilag mindenkihez elérnek, nem rekednek be egy kiállító tér falai közé.

Szőke Gábor Miklós egyre több sporttémájú szobrot készít Fotó: Mudra László - Origo

Nemcsak Magyarországon, külföldön is óriási elismerésnek örvend. Hol vannak a legismertebb szobrai?
Talán a moszkvai medve váltotta ki a legnagyobb visszhangot, amit a tavaszvárásra készítettem, ami Oroszországban egy óriási ünnep, a Maslenitsa, a busójáráshoz tudnám hasonlítani. Itt az emberek minden évben elégetnek egy szalmabábot, amit aztán körbetáncolnak, és közben énekelnek, erre pedig felkérnek egy orosz kortárs művészt, hogy a Gorkij Parkban valamilyen munkával reflektáljon.

Hatalmas elismerés volt, hogy 2016-ban annak ellenére, hogy nem vagyok orosz, mégis engem kértek fel, így készítettem egy acél medveszobrot,

amit egy fahalomba burkoltam be, ami a telet jelentette. Ezt gyújtottuk fel, ami aztán egy virágsziromhoz hasonlóan lehullott a szoborról, és szétesett körülötte. Ennek akkora híre lett, hogy az egész világot bejárta, a Wall Street Journal, a Die Welt, a China Daily és rengeteg külföldi oldal számolt be róla. Erre figyelt fel az Atlanta Falcons NFL csapata is, és miután az interneten rám kerestek, és meglátták a Fradi Sast, kapcsolatba léptek velem.

Akkor jöjjön az a bizonyos sólyom.
Az első levél, amit kaptam a csapattól, az a spamek között landolt, úgyhogy időbe telt, mire ráleltünk. Utána e-mailen elkezdtünk beszélgetni, és végül néhányan eljöttek Budapestre, ahol a stúdiómban látottak és a Groupama Aréna előtt lévő sas meggyőzte őket. Ezután kimentünk Atlantába felmérni a terepet, ahol aztán

a csapat tulajdonosának, és az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb üzletemberének, Arthur Blank úrnak személyesen tartottam egy prezentációt.

Szerencsére annyira tetszettek neki az elképzeléseim, hogy szabadkezet kaptam, így hazajöttünk és hosszas tervezés után elkezdődött a megvalósítás. Nagyjából kilenc hónap alatt készült el a szobor a Csepel Művekben található stúdiómban, amelyet aztán szétszedtünk és konténerekben, hajón szállítottunk Atlantába. Fél évre ki is költöztünk, ahol aztán a város déli részén kezdtük el újra összerakni, és végül nagyobb elemekre bontva, kamionokkal juttattuk el a végső helyére.

Az Atlanta Falcons a Fradi Sas miatt figyelt fel Szőke Gábor Miklósra Fotó: Mudra László - Origo

Ahol most, a Super Bowlon láthatta először úgy az alkotást, hogy már a stadiont is átadták. Megható pillanatok voltak?
Abszolút, most is beleborsózik a hátam, ha visszagondolok rá.

Felemelő, hogy, bármilyen fórumon szó volt a mérkőzésről, vagy a stadionról, ott biztosan a szobrot is megemlítették, vagy bemutatták, ennél nagyobb elismerés pedig aligha kell egy művésznek.

Van értelme ezek után megkérdeznem, hogy melyik művére a legbüszkébb?
Erre is, felejthetetlen élmény volt ezen 200 emberrel együtt dolgozni. Az biztos, hogy ez volt az eddigi legkomplexebb munkám,

A Fradi Sasnál óriási bizalmat kaptam ahhoz, hogy ekkora léptékű munkát meg tudjak fogalmazni egy olyan anyagból, amit eddig korábban nem is használtam. Mikor hazautazom a reptérről, mindig dobban egyet a szívem, ha meglátom.

Szőke Gábor Miklóst igazi sztárként kezelték Atlantában Fotó: Mudra László - Origo

Van olyan hely, ahol az érdeklődök megtekinthetik a munkáit?
Állandó tárlat nincs, de időszakosan mindig vannak lehetőségek, ahol bemutathatom a munkásságomat.

Legutóbb a nyáron megnyílt Ybl Budai Kreatív Ház indító kiállítása volt az enyém, ahol gyerekkoromtól a mai napig voltak alkotásiam.

Ezenkívül tematikus fesztiválokon is kapok felkéréseket, illetve időszakosan a saját stúdiómban is tartok tárlatvezetéseket, gasztronómiai estekkel párosítva.

Mi a következő projekt, ami publikus, és amiről már beszélhetünk?
A korábban már említett Arthur Blank, az Atlanta Falcons tulajdonosa kért fel, hogy a

most épülő luxusjachtjának orr-részre készítsek egy sólyomszobrot.

Ez is egy rendkívül érdekes munka, hiszen korábban ilyet még nem csináltam, és sok olyan dologgal kell számolni, amelyekre az eddigi munkáim során nem kellett. A terv már kész van, most kezdődik majd a gyakorlati megvalósítás. Ezenkívül több dolog van kilátásban, belföldről és külföldről egyaránt, de a hivatalos bejelentésig ezekről már csak babonából sem beszélnék. Az biztos, hogy nem fogok unatkozni.