Maradona-szóló, Pelé-kapásgól, Bergkamp-varázs - kié a focivébék legszebb gólja?

Vágólapra másolva!
A labdarúgó-világbajnokságok történetében 2063 gól született  - a bűvös kétezres határt a legutóbbi tornán érték el -, és ennyi találat között számtalan szépségdíjas akadt. De vajon ki lőtte az eddigi legszebbet? Összegyűjtöttük a szerintünk tíz legemlékezetesebb gólt, arról pedig olvasóink dönthetnek, hogy ezek közül melyik volt a leglátványosabb!
Vágólapra másolva!

Szinte lehetetlen megállapítani, hogy melyik volt a legszebb, és nem csak azért, mert ez meglehetősen szubjektív döntés: az első tornákon született találatokról csak írásos emlékek maradtak fenn, a legutóbbi pár világbajnokság góljait viszont számtalanszor láthattuk, szinte minden szögből és oldalról.

Fejesgólok: Borgetti káprázatos légigyakorlata

A világbajnokságokon eddig 293 fejesgól született. A műfaj királyai közül elsőként a magyar Kocsis Sándort érdemes említeni, aki az 1954-es tornán 11 találattal lett gólkirály - és ebből négyet fejjel szerzett. Uruguay ellen a hosszabbításban duplázott, és ezzel a döntőbe fejelte az Aranycsapatot. Persze nem kell feltétlenül óriásit emelkedni, hogy valaki szépségdíjas gólt fejeljen: a legszebb csukafejes a bolgár Jordan Lecskov nevéhez fűződik, 1994-ben a németek elleni negyeddöntőben szerezte.

A vébék történetének legszebb fejesgólja azonban alighanem a mexikói Jared Borgetti találata. 2002-ben a közép-amerikai együttes az utolsó csoportmérkőzésén Olaszország ellen lépett pályára, már biztos továbbjutóként.

A mérkőzés 34. percében Cuauhtémoc Blanco ívelt középre balról, és a keresztbe mozgó Borgetti gyönyörű mozdulattal, a levegőben kifordulva az ellenkező sarokba fejelt. A FIFA később hivatalosan is a minden idők legszebb világbajnoki fejesgóljának választotta a találatot, alighanem jogosan - a hátsó kameraállásból különösen jól látszik, Borgetti bravúros mozdulata.

234701outform.html400350


Szabadrúgásgól: holtverseny Garrincha és Cubillas között

Ez is jól meghatározható kategória, 1930 óta 54-et számoltak össze a világbajnokságokon. Csak egyetlen tornán nem született szabadrúgásgól, 1938-ban Franciaországban senki sem volt eredményes 16-oson kívüli pontrúgásból. Ez a brazilok területe, a vébék történetében a dél-amerikaiak több parádés találattal kápráztatták el a szurkolókat.

Az 1982-es tornán Zico a skótok ellen tekert védhetetlenül a felső sarokba, 1994-ben pedig a balhátvéd Branco laposan, nagy erővel bombázott a sarokba, eldöntve a hollandok elleni negyeddöntőt. A szabadrúgásoknál kivételesen nem egy, hanem két gólt jelöltünk legszebbnek, nem tudtunk ugyanis különbséget tenni a brazil Garrincha és a perui Teofilo Cubillas lövése között.

A cseleiről híres Garrincha a bolgárok elleni 1966-os csoportmérkőzésen jobb külsővel vágta a labdát a rövid felső sarokba. A bolgárok elleni találkozón a brazilok másik gólja is szabadrúgásból született, Pelé a szétnyíló sorfal között talált be a kapuba (Garrincha lökete 2.00-nál látható a videón).

234702outform.html400350


A vébéken összesen tíz gólt szerző, és ezzel az örökranglista hetedik helyen álló Cubillas 1978-ban a skótok ellen szerzett hasonlóan bravúros gólt, mint Garrincha, amikor külsővel csavarta el a labdát a sorfal fölött. Cubillas nevét biztosan megjegyezték maguknak a skótok, mert a középpályás akcióból is rúgott egy hasonlóan látványos gólt, amivel főszerepet játszott Peru 3-1-es sikerében.

234703outform.html400350


Távoli bombák: Haan a kezdőkörből is megcélozta a kaput

Az összehasonlíthatóság kedvéért azokat a gólokat soroltuk ebbe a csoportba, amelyeket a 16-oson kívülről szereztek. Többségük, már csak a távolság miatt is, rendkívül látványos volt. Az 1966-os világbajnokság Bobby Charlton a Mexikó elleni csoportmérkőzésen bombázott a felső sarokba 22 méterről, 1974-ben pedig a nyugatnémet Paul Breitner a Chile elleni csoportmeccset döntötte el egy 25 méteres rakétával.

Bombagólok tekintetében azonban a holland Arie Haan győzelméhez nem fér kétség - legalábbis ebben a műfajban. Az Anderlecht holland klasszisa az 1978-as középdöntőben előbb az NSZK kapusát, Sepp Maiert tréfálta meg 28 méteres lövésével, azonban később még ezt is sikerült felülmúlnia. Az olaszok ellen a döntőbe jutás volt a tét - ahol Dino Zoff sem tudott mit tenni a Haan által 35 méterről megeresztett lövéssel szemben. Ez a gól azt jelentette, hogy a hollandok bejutottak a fináléba, ahol azonban az argentinok már jobban figyeltek Haanra, Ubaldo Fillolt már nem tudta tesztelni.

234704outform.html400350


Kapáslövés: Maxi Rodrígueznek Farkas is tapsolt volna

Kapásgólt lehet lőni közelről is, de sokkal látványosabb, ha távolról próbálkoznak. Hogy egy 16-oson belülről szerzett kapásgól is lehet gyönyörű, azt 1966-ban a magyar csapat, illetve Farkas János bizonyította: a Vasas csatára Bene Ferenc hajszálpontos beadását lőtte futtából a kapuba mintegy tíz méterről.

A távolabból szerzett kapásgólok közül az uruguayi Darío Rodríguezét kötelező említeni: ő 2002-ben a Dánia elleni csoportmeccsen bombázott a hálóba egy szögletet követően. A jelek szerint a Rodríguezek bátran kísérleteznek, mert négy évvel később az argentin Maxi Rodríguez még lenyűgözőbb találatot ért el.

A Mexikó elleni nyolcaddöntő hosszabbításában Juan Pablo Sorín ívelt át a térfél közepéről a hosszú oldalra, Maxi mellre vette a labdát, majd elemi erővel, védhetetlenül bombázott a kapu jobb felső sarkába. A gól a negyeddöntőt jelentette az argentinoknak, már csak a kiélezett szituáció miatt is elképesztő a kivitelezés precizitása.

234705outform.html400350


Ollózás: Negrete élete gólját lőtte hazai közönség előtt

Talán a leglátványosabb góltípus, nem csoda, hogy a vébék történetében kevés született. Az 1982-es NSZK-Franciaország elődöntőben a németek csatára, Klaus Fischer húzta hanyatt vetődve a labdát a kapuba az ötösről. Húsz évvel később a brazilok középhátvédje, Edmílson Costa Rica ellen demonstrálta egy parádés mozdulattal, hogy Brazíliában a védők is tökéletes technikai tudással bírnak - de ő is közelről volt eredményes.

A mexikói Manuel Negrete viszont örökre emlékezetes gólt lőtt: 1986-ban hazai pályán, az Azték-stadion őrjöngő közönsége előtt szerezte pályafutása legszebb találatát. A Bulgária elleni nyolcaddöntőben a 16-os előtt kényszerítőzött Javier Aguirrével (a jelenlegi mexikói szövetségi kapitánnyal), majd a visszakapott labdát a levegőben úszva bombázta a hálóba - mintegy 15 méterről!

234706outform.html400350


Egyéni alakítás: Maradona kétszer cselezett ki mindenkit

A labdarúgás csapatjáték, azonban sokszor egyedül is képes valaki becsapni az ellenfél teljes védelmét. Ehhez még csak nem is kell extraklasszisnak lenni, elég, ha valaki tökéletesen elkapja a ritmust, ráérez a lehetőségre: gondoljunk csak a szaúdi Szaid al-Ovairanra, aki 1994-ben a belga védelmen átkígyózva volt eredményes - a cselsorozat korántsem volt tudatos, de a végeredményt nem kellett magyarázni.

Olyanra is van példa, amikor a lendület és a gyorsaság elég ahhoz, hogy valaki végigszáguldjon a pályán: 1998-ban a mindössze 18 esztendős Michael Owen tett így az argentinok ellen, mindenkit lefutott, és szinte még csapattársát, Paul Scholest is ellökte, hogy ő fejezhesse be az akciót.

Diego Maradona esetében azonban a tudatosság és tökéletesség olyan fokáról beszélhetünk, amire csak ritkán van példa a futballpályán: az 1986-os tornán az angolok elleni negyeddöntőben a félpályától indulva szlalomozott keresztül a teljes angol csapaton, hogy megszerezze minden idők legszebb világbajnoki gólját. Az elődöntőben a belgák ellen is egy majdnem ugyanilyen gólt ért el, bizonyítva, hogy nem véletlenről volt szó.

234707outform.html400350


Csapatgólok: csak két brazil maradt ki az akcióból

Persze az is látványos, ha a gólt nem pazar egyéni teljesítmény, hanem rendkívül tudatos csapatmunka előzi meg. Maradona ilyen gólt is szerzett: az 1994-es tornán a görögök ellen úgy talált be, hogy előtte az argentinok villámgyorsan és elképesztően pontosan passzolgattak.

Németországban az argentinok már megfontoltabbak voltak, de összjátékuk akkor is mesterinek számított: Estebán Cambiasso szerbek elleni találatát 27 passz előzte meg. Ebben a kategóriában azonban az elsőséget nem lehet elvenni az 1970-es brazil válogatottól, amelyet minden idők legjobb csapatának tartanak.

Az olaszok elleni finálé utolsó gólja megmutatta, hogy miért: az akcióból a brazil mezőnyjátékosok közül csak ketten maradtak ki. Clodoaldo a középpályán négy ellenfélen is átfűzte magát, majd Rivelinóhoz passzolt, aki a balszélsző Jairzinhót szöktette. Ő befelé passzolt Peléhez, aki csak a megfelelő pillanatra várt, hogy a felfutó hátvéd, Carlos Alberto elé gurítson - aki futtából kilőtte a hosszú sarkot.

Carlos Alberto később elmesélte, hogy a gól teljesen tudatos volt, már a meccs előtt megbeszélték, hogy az olaszok emberfogását kihasználva a többiek helyet csinálnak neki a felfutásokhoz - ami ez esetben tökéletesen sikerült.

234708outform.html400350


Máshova nem sorolható álomgólok: Pelé vs. Bergkamp

És persze akadnak olyan találatok is, amelyeket egyik csoportba sem lehetett beskatulyázni - azonban vétek lett volna kihagyni őket. Itt van például a minden idők legjobb futballistájának tartott Pelé, aki még 18 éves sem volt, amikor 1958-ban a Wales elleni negyeddöntőben győztes találatot ért el, a franciák elleni elődöntőben mesterhármast szerzett, majd a döntőben megkoronázta teljesítményét: az 55. percben, 2-1-es brazil vezetésnél a 16-oson belül egy esernyőcsellel becsapta védőjét, majd mielőtt a labda leesett volna, a hálóba lőtt. Ha több találatot nem szerez pályafutása során, akkor is beírta volna magát a sportág történetébe, de ez csak egy parádés karrier kezdete volt.

234709outform.html400350


A holland Dennis Bergkamp pályafutása ugyan nem volt olyan sikeres, mint Peléé, azonban ő is kivételes technikai tudással rendelkezett - és ezt az 1998-as világbajnokságon is bizonyította. Az Argentína elleni negyeddöntő pár perccel a lefújás előtt 1-1-re állt, és minden jel arra mutatott, hogy hosszabbítás következik, amikor Bergkamp levette Frank de Boer hosszú indítását, ugyanazzal a mozdulattal becsapta a keresztezni igyekvő Roberto Ayalát, majd jobb külsővel a kapuba lőtt. Nem csoda, hogy a holland kommentátor extázisban csak a gólszerző nevét tudta üvöltőzni, és maga Bergkamp is a fejét fogta a találatot követően.

234710outform.html400350


www.global-soccer.eu