A Dalai Láma Pekingbe telefonál

 

Magyar Nemzet:

Május 23-án volt öt éve , hogy a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának és a tibeti helyi kormánynak a képviselői Pekingben aláírták a Tibet békés felszabadításáról szóló egyezményt. A kínai népi kormány és a tibeti helyi kormány megegyezésének ötödik évfordulóján meg kell állapítani, hogy Tibet azóta olyan méretű fejlődést ért el, amilyenre azelőtt az ottani lakosság gondolni sem mert. Öt év alatt Tibet területén 4000 kilométeres úthálózatot építettek és ennek jelentős része modern autóút. Nincs már messze az az Idő, amikor Tibetet vasútvonal köti majd össze Kína belső körzeteivel.

A Dalai Láma segítséget hívhat

Basler Nachrichten "A Dalai Láma Pekingbe telefonál" Peking Lhassza rádiótelefon belátható Dalai Láma palotájába telefontDalai Láma Pancsen Láma kínai-tibeti autonómiájának

A tibeti ipar fejlődésének útját jelzi a sigaceri hőerőtelep, a lhasszai vízierőtelep és autójavító műhely felépítése, továbbá a lhasszai bőrgyár és fémáruház építkezésének megkezdése.

A kínaiak 1949 végén hatoltak be Tibetbe. A 8 000 fős tibeti hadsereg nem volt képes ellenállásra. A 15 évesen, 1950. november 17-én trónra lépett dalai láma miután hiába küldött megbízottakat Kínába, az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába, Szikkimbe menekült. Bár az 1951-es megállapodás kimondta, hogy a fennálló tibeti rendhez Kína nem nyúl, Peking megkezdte Tibet "modernizálását" - és elkínaiasítását. "A világ tetején" a kínaiak felállították az egyedüli hatalmat gyakorló pártapparátusokat. 1951. augusztus 17-én Tendzin Gyacom a dalai láma visszatért Lhásszába és elismerte a 17 pontot, amelyek a szabad vallásgyakorlást is lehetővé tették. A kínaiak belső autonómiát adtak Tibetnek, a dalai és a pancsen lámát formálisan a helyükön hagyták, de egyre erőszakosabban "modernizáltak", katonai támaszpontokat, utakat építettek. Mivel a "reformok" az adók emelését, a földek elkobzását, a szerzetesek kényszermunkára hajtását is jelentették, 1956-ban megkezdődött az ellenállás, amely 1959. március 10-én felkelést robbantott ki Lhászában a kínai és kommunista uralom ellen. A harc egész Tibetre kiterjedt, de a felkelők csak napokig tarthatták magukat a túlerővel szemben. A felkelés során 200 ezer ember halt meg, s az uralkodó másodszor is menekülni kényszerült. A dalai láma száműzetése ma is tart.

A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya részben kamatmentes, részben kedvezményes kölcsönökkel, mezőgazdasági felszerelési cikkekkel sietett a rendkívül elmaradott állapotban lévő tibeti mezőgazdaság, állattenyésztés háziipari fellendítésére. Míg azelőtt csodaszámba ment, ha egy-egy tibeti ifjú eljutott valamely távoli egyetemre, vagy főiskolára, 1951 óta 1600 tibeti fiatalt képeztek ki a Kínai Népköztársaság egyetemein és főiskoláin orvossá, állatorvossá, agronómussá és egyéb szakemberré.

Azelőtt csak a kolostorokban tanultak betűvetést a kiválasztott gyermekek és a nép nagy többsége analfabéta volt. Most 31 elemi iskola működik Tibet területén és még ebben az esztendőben megnyílik az első középiskola is. Lhasszában, Sigecéban és Csamdóban kórházakat szerveztek, e három helyen és más vidékeken 18 ambulancia és poliklinika kezdte meg működését.

Az eltelt öt esztendő mindenben igazolta Mao-Ce-tung elnök szavait : a kínai népek nagy családja egységesebb és erősebb, mint valaha. Ennek az egységnek és erőnek részese Tibet népe is.

S. E.