Legyenek Szegeden újra szabadtéri játékok

 

Délmagyarország:

Hont Ferenc rendezésében mutatták be az Ember tragédiáját 1933-ban (képen: a Falanszter-jelenet) /f: www.bibl.u-szeged.hu/

Szegedi Szabadtéri Játékok1931. és 1937.

A Szegedi Szabadtéri Játékok az évek során európai hírnévre tettek szert, a külföld minden részéből jött vendégek nagyban emelték a város idegenforgalmát, növelték a város iparának bevételét és elvitték magukkal a Szegedi Szabadtéri Játékok jó hírnevét.

Mintegy húsz éve, hogy elnémultak a Szegedi Szabadtéri Játékok. Úgy érezzük, hogy most, az új ötéves terv megkezdésével eljött az ideje annak, hogy ismét láthassuk az ünnepi játékokat a Beloiannisz-téren, hirdetve Szeged színházi kultúrájának fejlődését. Véleményünk szerint a szabadtéri játékok felújításához minden lehetőség és adottság megvan. Sőt, lényegesen előnyösebb körülmények között a múlt tapasztalatait felhasználva és a hibákból okulva, még szebbet és jobbat kell, hogy hoznak az új szabadtéri játékok.

A XX. kongresszus és a szovjet államférfiak kezdeményezése következtében lényegesen megjavult a Kelet és Nyugat közötti kapcsolat, a béke erőinek növekedése következtében erősödött a béke ügye. A szomszédos népi demokratikus országokkal sokkal jobbak és barátibbak a kapcsolataink, mint bármikor a múltban. Az utóbbi hónapokban lényegesen erősödött a népek és országok közötti kulturális kapcsolat. Szeged az elmúlt tíz év alatt sokat fejlődött. A színházba járó közönség létszáma erősen megnövekedett. Filléres vonatok beállításával Pestről és az ország más nagyobb városaiból is bizonyára szép számmal lehetne közönséget biztosítani. Javultak Szegeden a közlekedési viszonyok is. Újszegedet villamosjárat köti össze Szegeddel, az autóbuszok pedig a város peremét jobban bekapcsolják a központba. Míg a múltban a szabadtéri játékok kezdetben magánvállalkozók kezében voltak, most Szeged Város Tanácsának kellene kezébe venni a Szegedi Szabadtéri Játékok ügyét és a Szegedi Állami Nemzeti Színház vezetőinek irányítása és szervezése, valamint a társulat szereplése mellett, néhány kiváló pesti színész és rendező vendégszereplését biztosítva a Népművelési Minisztérium támogatását és segítségét megnyernie.

"Voinovich Géza Magyar Passiója a szegedi Dóm téren még jobban érvényesült, mint a Nemzeti Színházban..." - írja Gróf Klebelsberg Kunó a Pesti Naplóban 1931 június 21-én. /www.bibl.u-szeged.hu/

A szabadtéri játékoknál talán a legfontosabb a helyes műsor összeállítása.

Olyan drámákat és operákat kell szabadtérre vinni, amelyeknek színhelye szinte szervesen illik be a szabadtéri környezetbe, vagy amelyek gazdagok tömegjelenetekben. Az újszegedi szabadtéri színpad például kiválóan alkalmas a Szentivánéji álom, a Vízkereszt és a Csongor és Tünde előadására, de nem úgy, hogy a színházból vászonra festett bokrokat visznek ki, hanem úgy, hogy felhasználják a környezet természetes díszleteit. A Beloiannisz téren a Parasztbecsület mellett Shakespeare tragédiáit lehetne megszólaltatni.

A szabadtéri játékokon a múltban Szegeden Shakespeare műveit nem adták elő. Véleményünk szerint Shakespeare több tragédiája színhelyüknél, valamint tömeg- és csatajeleneteinél fogva különösen alkalmas szabadtéri előadásra és mindenesetre új lehetőséget és színfoltot jelentenének a Shakespeare művek előadásainak történetében.

Drámairodalmunkra is serkentő hatással lehetne a szabadtéri játékok megszervezése. Országos pályázatot lehetne hirdetni a szegedi szabadtéri színpadra írandó művekre.

A Szegedi Szabadtéri Játékok felújítása előtt jó volna egy kicsit tanulmányozni a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és a nyugati országok hasonló vállalkozásait.

Jó volna, ha már 1957. nyarán meg lehetne ismét rendezni a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Azt hiszem, ez mind színházi kultúránkat, mind pedig Szeged városának csak javát szolgálná.

Kálmán László

Gimnáziumi tanár