Alig pár percet olvasunk

A 15-74 éves korosztály 1999-ben mindössze 9-12 percet fordított könyvekre. A kiadott kötetek száma közel kilencezer, a példányszám az 1980-as 94 millióról 35 millióra esett vissza. Ugyanakkor nőtt a kereslet a magyar szépirodalom iránt. Márai Sándor hét kötettel is szerepelt az eladási listákon. A további népszerűségi lajstromban Esterházy Péter, Závada Pál vagy Vámos Miklós is előkelő helyet vívott ki magának, s elsősorban riportköteteivel Moldova György is.

A minőségi magyar szépirodalom az elmúlt egy-két évben újra hosszú hónapokra átvette a vezetést a magyar könyveladási sikerlistákon, s a forgalmi adatok alapján folyamatosan nő az eladott gyermekkönyvek száma - közölte Zentai Péter László.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója annak apropóján nyilatkozott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a könyvkiadás jellemzőiről, az olvasásra fordított időről, valamint a könyvtárak számáról és látogatottságáról. A KSH összegzése szerint a 15-74 év közöttiek átlagosan 1986-ban és 1999-ben is mindössze 9-12 percet fordítottak könyvekre. A kiadott könyvek száma 1980-ban és 2000-ben egyaránt nyolc- és kilencezer közötti volt, a példányszám azonban a több mint 94 millióról 35 millióra esett vissza. Az említett húsz év viszonylatában többszörösére nőtt a kiadott szépirodalmi művek száma, a tudományos köteteké ugyanakkor jelentősen csökkent.

Zentai Péter László az összegzéshez kapcsolódóan kiemelte, hogy 9 ezer kiadott könyv évente nemzetközi viszonylatban is jó eredménynek számít. Leszögezte, hogy 1997 óta folyamatosan nő a könyvforgalom, s tavaly a négy legnagyobb kereskedelmi lánc egyesített sikerlistáján hónapokon át vezető helyet foglalt el a magyar minőségi szépirodalom. Mint elmondta, Márai Sándor hét kötettel volt az élvonalban. A legkedveltebb szerzők sorában meghatározó volt még többek között Esterházy Péter, Závada Pál és Vámos Miklós is. Információnk szerint az is segítette a magyar szépirodalom népszerűsítését, hogy a millennium kapcsán egész életmű-sorozatok kerültek újra a boltokba. A gyermekirodalom kapcsán Zentai Péter László úgy vélekedett, hogy a Harry Potter-sorozat egyértelműen visszacsábította a könyvekhez a gyerekeket. Ennek alátámasztására közölte, hogy 2000-ben az előző évhez viszonyítva megduplázódott a gyermekkönyvek forgalma Magyarországon. Véleménye szerint ez nem kizárólag a Harry Potter-könyveknek köszönhető, a sorozat azonban újra megtanította a gyerekeket a könyvek élvezetére. Zentai drámainak nevezte a korábbi években tapasztalt példányszám-visszaesést, amely azonban 1998-ban megállt. A magyar könyvkiadás veszélyeztetett, komoly állami segítségre szoruló területeként említette a tudományos kiadványokét.

A KSH összefoglalójából az is kiolvasható, hogy 1980 és 2000 között körülbelül harmadára, 10.498-ról 3.585-re csökkent a közművelődési könyvtárak száma, ezzel párhuzamosan azonban a könyvállomány mintegy 41 millióról több mint 46 millióra nőtt. A beiratkozott olvasók kétmilliót meghaladó korábbi száma másfél millió alá csökkent, a csaknem 20 millió látogatóból azonban több mint 17 millióan 2000-ben is kitartottak a könyvtárak mellett.

A téma kapcsán Skaliczki Judit, a kulturális minisztérium könyvtári osztályának vezetője felhívta a figyelmet arra: az 1980-1990-es adatokat nem lehet érdemben összehasonlítani az 1998 utániakkal, hiszen 1997-ben megjelent a könyvtári törvény, amely az egész könyvtári rendszer átszervezését jelentette. Utalt arra, hogy időközben megszűnt több mint ötezer szakszervezeti könyvtár, s bezártak a privatizált vállalatok szakkönyvtárai is. Az osztályvezető kiemelte, hogy 2000-ben harmadannyi könyvtárban több millió kötettel többet tartottak, mint húsz évvel azelőtt, az olvasói adatszámok pedig alig csökkentek ezen idő alatt. Skaliczki Judit elmondta, hogy a törvény megjelenését követő években az országos könyvtári ellátottság minden területen számottevően növekedett.