A város, ahol az emberek ereiben sör folyik

sör
Vágólapra másolva!
Vannak városok, amelyek meglátogatására, körbejárására elég mindössze pár nap. Ilyen például a cseh Brünn is. A legjobb választás abban az esetben, ha néhány nap kikapcsolódásra vágyunk, illetve húst hússal, sört pedig sörrel akarunk fogyasztani. Azt ugyanis tudni kell, hogy ebben a városban még az emberek ereiben is sör folyik. Amin persze csak az lepődik meg, aki még nem kóstolt igazi cseh remeket.
Vágólapra másolva!

Amikor megkérdeztem örökké utazó ismerőseimet, hogy mire érdemes időt szánni Brünnben, két dolgot említettek: sör és múmiák. Sőt, az előbbit annyira dicsérték, hogy amikor már négy órája ültünk a buszon, és még mindig kellett egy kis idő, hogy a városba érjünk, az aranyló ital gondolata adott erőt.

Végül azonban megérkeztünk, és miután lepakoltuk a cuccainkat a szálláson, azonnal nyakunkba vettük a várost. A hosszú utazás és az egyáltalán nem laktató szendvicsek után szerettünk volna végre valami tartalmasat enni.

Így jutottunk el a Hotel Pegas Brno szállodáig, amelynek éttermében csapolják a legjobb sört a városban.

Akkor még csak a szóbeszédekre alapozhattunk, mostanra azonban már tapasztalatból mondhatjuk: tényleg így van!

Hotel Pegas Brno: csapolt sör és csülök Forrás: Ludányi Bettina

Úton az ominózus hely felé a következő kép tárult a szemünk elé: a Liberty Square nyüzsög az emberektől, a felállított színpadon éppen koncerteznek, a tér másik végében borkóstoló zajlik, a pubok és kávézók pedig tele emberekkel, a legtöbbjük kezében egy korsó sör pihen. Hamarosan persze nekünk is sikerült felvennünk a város ritmusát, már ami az italfogyasztást illeti.

Az étterem teraszán ülve, egy búza és egy barna sörrel a kezünkben a hosszadalmas és fáradtságos út emléke már tova is röppent. Ám akkor újabb probléma elé néztünk: mégis mit együnk? Az étlap tele volt finomabbnál finomabb fogásokkal, nekünk azonban egy valamin akadt meg rögtön a szemünk: a csülkön.

Hisz nincs jobb páros a sörnél és a csülöknél.

Ám hiába volt laktató és bőséges az ebéd, estére újra hamar megéheztünk. Szerettük volna a szórakozást összekötni a vacsorával, úgyhogy egy olyan helyet választottunk, amely tele volt fiatal koktélozókkal. Az étterem neve Nok Nok, a vacsora pedig csirkemell és krumpli volt mascarponés szósszal.

Reggeli a Café Pilate-ban Forrás: Ludányi Bettina

Másnap reggel feltett szándékunk volt megnézni a Szent Péter és Pál-katedrálist, illetve a múmiákat, előbb azonban megreggeliztünk a Café Pilate-ban. A választék nem volt túl színes, mi azonban rögtön megtaláltuk a nekünk való fogást, a maceszt. Az egyik humusszal volt megkenve, a tetején csicseriborsó és avokádó, míg a másik mascarponéval és lekvárral, a tetején eper, málna, szeder és áfonya. A humuszos-avokádósnak nem sikerült lenyűgöznie, ám a gyümölcsös úgy elcsábított, hogy muszáj volt még egy adagot rendelnem.

Míg reggeliztünk, kiderítettük, merre vannak azok a híres múmiák. Gyakorlatilag csak a hátunk mögé kellett nézni, hogy megleljük a

Kapucinusok kriptájának bejáratát.

A síremlék a testvérek, nemesek és jótevők temetkezési helye volt; összesen 153 kapucinus szerzetes nyugszik a város alatt. A kripta ma már turistalátáványosság, azonban csak az erős gyomrú látogatóknak ajánlanám. Noha a múmiáknak nevezett testek már senkit nem bántanak, nem nyújtják a legszebb látványt.

Mivel szombaton épp felújítást végeztek a síremlékben, a látogatás másnapra csúszott, ám így sem unatkoztunk. Először felmentünk a katedrális tetejére, hogy megnézzük felülről is a várost, utána felsétáltunk a Špilberk várba, ahol pihenéssel és egy korsó csapolt sörrel ütöttük el az időt.

Sörözés a Špilberk várban Forrás: Ludányi Bettina

Ám a túra és a sok ital hamar éhessé tett minket, úgyhogy ideje volt megkeresni

a város legjobb hamburgerét, amelyet a Burger Innben készítenek.

Aznap egyébként már kezdtünk egy kicsit besokallni a rengeteg hústól, úgyhogy szerettük volna egy könnyedebb vacsorával zárni a szombatot. Így utunk

a Cattaniba vezetett,

amely egy olasz tésztázó. Tudom, nem túl eredeti olasz tésztát enni egy cseh városban, de van az a pont, amikor már a húsra gondolni is fáj. Egyébként attól, hogy nem Olaszországban voltunk, az étel határozottan finom volt!

Gazdag reggeli a Podnik Caféban Forrás: Ludányi Bettina

Az utolsó nap reggelén úgy döntöttünk, ideje újra visszaülni a nyeregbe és méltó fogásokkal elbúcsúzni a várostól. A Podnik Caféban egy nagy adag angol muffin, epres smoothie, joghurt friss gyümölcsökkel, pirítós tojással, salátával és töltött paradicsommal volt a menü. Hozzá egy jó limonádé és egy finom capuccino is dukált.

A kávé egyébként rendkívül finom a városban; ajánlom a Point Café, Bar, Burger és a Sky Ice Bar nevű helyet is.

A Středověká krčmába mi ugyan csak egy korsó sörre tértünk be, a hely azonban akkor is szóba jöhet, ha egy kiadós ebédre vagy vacsorára vágyunk. Ennek ellenére az utolsó ebédünket a

Stopkova Plzeňská Pivnicében

fogyasztottuk el, ahol egy minden jóval megrakott tál mellett tettük le a voksunkat. Volt rajta kacsa, kolbász, káposzta, hagyma, különböző húsok; gyakorlatilag minden, ami szem-szájnak ingere.

Kétségtelen, hogy ha gasztroutazásra vágyunk, akkor Brünn méltó helyet kap a bakancslistán, ám látnivalók tekintetében sem utolsó. Érdemes megnézni a Kapucinusok kriptáját, a Špilberk várat, a Szent Péter és Pál-katedrálist, a városháza tornyát, valamint a Szent Jakab osszáriumot is. A kripta és az osszárium azonban csak a bátrabb turistáknak ajánlott.