Aladdin szőnyegen, mi tányéron utazunk

2018.09.19. 11:36

Ciprus – ami egykor álom volt, most elérhető közelségbe került. Amikor két-három éve egy utazási irodánál dolgoztam, nem győztem gyönyörködni a kis szigetről készült szebbnél szebb képekben. Már akkor is népszerű úti cél volt, amelyet meg tudtam érteni: Ciprus minden pontján akad valami csodálatos. Pont ezért sajnáltam annyira, hogy nem ülhetek máris repülőre. Sőt, mindig az a gondolat jutott eszembe, amikor az Afrodité sziklájáról készült képeket nézegettem, hogy: én ide sosem jutok el. Sosem láthatom ezt élőben. Idővel azonban a negatív hozzáállást felváltotta a bizakodás, végül pedig megtörtént: idén ősszel én is eljutottam a legendákkal és varázslattal teli helyre.

A sziget egyészt török, másrészt görög, az ott élők mégis szeretnek úgy gondolni magukra, mint „ciprusiak". A déli rész a Ciprusi Köztársaság, az északi pedig a törökök által lakott Észak-Ciprus. A főváros Nicosia, amely pontosan a két rész határán fekszik.

Nyaralás szempontjából rendkívül jó választás,

hiszen az Európai Unió tagja, így egy személyi igazolvánnyal is nekivághatunk az útnak. A pénznem az euró, az időeltolódás pedig mindössze plusz egy óra. Fapados légitársaságokkal már három óra alatt a párás, nyáron kissé kopár Cipruson találhatjuk magunkat.

Páfosz tengerpartForrás: Ludányi Bettina

Az első dolog, ami szó szerint mellbe vágott minket, az a meleg és a párás levegő volt. Mi szeptember elejét jelöltük ki az utazásra, amely ott akkor egy nagyon kellemes időszak: kevesebb a turista, mint nyáron, bár a nap még mindig éget. Ebből következik, hogy a naptej és a kalap semmiképp sem maradhat otthon.

Az úti cél Páfosz (Paphos) volt, és a jeep safarik segítségével szinte az egész környéket bejárhattuk.

A Ciprusi Nyaralás jóvoltából rengeteg történetet, legendát és érdekességet tudhattunk meg a szigetről, na meg persze a helyi gasztronómiáról.

A diétagyilkos sziget

Bár nem tudhatjuk biztosra, miért pont Páfosz mellett lépett ki Afrodité a habokból, néhány tippünk azért akad: talán ő is imádta a hasát. Az all inclusive ellátás és az éttermekben elénk rakott hatalmas adagokból gyorsan levontuk a következtetést:

itt minden diéta befuccsol.

Na, de ideje a lényegre térni. A ciprusi konyha rendkívül változatos: egy kicsit török, egy kicsit görög és egy kicsit mediterrán. Ebből következik, hogy a választék szerencsére igen széles.

MezeForrás: Pelipecky

Azok az ismerőseink, akik jártak már a szigeten, legalább kétszer biztosan elmondták: a mezét ne hagyjátok ki! A meze nem egy konkrét ételt takar, hanem több apró falatkát egy tálon. Két típusa van: hal- és húsmeze.

Ez a legjobb módja annak, hogy több helyi ételt egyszerre próbáljunk ki, viszont egy valamire érdemes figyelni.

Voltunk olyan étteremben, ahol az étlapon elfelejtették feltüntetni, hogy az ár egy főre szól. Tudni kell, hogy a meze két főre készül, tehát az átlagosan 17-20 eurós árat bizony meg kell duplázni. Az persze kétségtelen, hogy ha elfogyasztunk egy ilyen tálat, kelleni fog egy kis idő, mire meg tudunk mozdulni.

Nézzük, mi van még az étlapon!

A souvla vékonyra szeletelt, nyársra húzott húsdarabokat takar, készülhet birkából, sertésből, csirkéből és ritkán marhából is.

A kleftiko egy tradicionális bárányétel,

amelyet kemencében sütnek meg, olívaolajban pácolnak. A stifado sült marhahús, a halloumi pedig egy helyi sajtféle, amelyet bárhol meg tudunk kóstolni. Azért olyan különleges, mert birka- és kecsketejből készül, félkemény, rendkívül sós, viszont hő hatására nem olvad el, ezért sok helyen tálalják grillezve. Nagyon finom!

Halloumi pitában krumplival és zöldségekkelForrás: Ludányi Bettina

A sheftaliát úgy tudnám leírni, mint a hurka és a kolbász közös gyermekét. Disznó- és birkahúsból készítik, hashártyába töltik, végül faszénen sütik meg. A moussaka kinézetre eléggé hasonlít a lasagne-hoz: szintén réteges, szintén hússal készül, annyi a különbség, hogy ebbe néhány zöldség is kerül.

Folyik a sör, a bor, a pálinka Cipruson is

Ha helyit akarunk inni, akkor a Zivania, a KEO és a Commandaria a legjobb választás. Az előbbi egy általában 45 fokos törkölypálinka, a KEO az egyik helyi gyártású sör, míg a Commandaria Ciprus legnépszerűbb desszertbora.

A bortermelés egyébként régi múltra tekint vissza: a szigetlakók több mint 5000 éve készítenek borokat.

A pletykák szerint Oroszlánszívű Richárd az esküvőjére készíttetett Commandriát. Úgy emlegette: a királyok bora és a borok királya.

A borimádóknak kötelező ellátogatni Omodosba! Azon túl, hogy rendkívül finom kézműves termékeket lehet kapni szinte minden sarkon, a kis falunak különleges hangulata és csodálatos sétálóutcái vannak.

Mi csak egy nagyon rövid időt tudtunk itt eltölteni, viszont kétségtelenül emlékezetes volt: a saját készítésű italok, rágcsálnivalók és olívaolajok belevésték magukat a szívembe. Sosem kóstoltam még olyan finom olívaolajat, mint abban a faluban.

Omodosi szerzemény: házi édes borForrás: Ludányi Bettina

Ha Omodos, akkor gránátalma- és karobszirup. Az előbbi finom, édes, míg az utóbbi aromás és különös ízvilágú.

A karob a majomkenyérfa termése,

népszerű a helyiek körében. Készítenek belőle szirupot, teát, hozzáadják csokoládéhoz, kávéhoz, és önmagában is fogyasztható. A magja meglehetősen kemény, úgyhogy vigyázni kell vele. Számos egészségügyi tulajdonsága van, emellett még finom is. Kihagyhatatlan!

Mivel szóba került a kávé, ideje más vizekre evezni. A kávézók itallapján fellelhető Cyprus coffee valójában a török és görög kávét takarja:

a vízzel forralt őrölt kávét feketén, cukorral tálalják. Ami viszont teljesen helyi találmány, az a ciprusi jeges kávé, vagyis a frappé.

Úgy készítik, hogy az instant kávét és ízlés szerint a cukrot felhabosítják, így egy krémes, jéggel és tejjel tálalt italt kapunk eredményül.

A ciprusiak nem aggódnak

A helyiek hihetetlenül lazán veszik az életet, és meglehetősen lusták. Az is lehetne a mottójuk: amit ma megtehetsz, halaszd holnapra. Ezt bizonyítja, hogy sok gyümölcs vész kárba csak azért, mert lusták leszedni.

Nekünk is volt lehetőségünk megkóstolni a szigeten érett narancsot, banánt, gránátalmát, sárkánygyümölcsöt és fügét. Ezeket semmiképp se hagyjuk ki, ha már egyszer ott járunk, hiszen a banánföldek bebarangolása is egy emlékezetes élmény.

BanánföldForrás: Ludányi Bettina

Amennyiben a kaktuszfüge is szerepel a bakancslistánkon, íme egy hasznos tanács:

ne nyúljunk a terméshez puszta kézzel!

A felszínén lévő sok apró tüske belefúródik a bőrünkbe, és 1-2 hétig biztosan szenvedünk majd tőle. Olyan aprók, hogy egyszerűen képtelenség észrevenni, így kiszedni sem tudjuk. A legjobb módszer: villát szúrni bele, majd egy kés segítségével eltávolítani a bosszantó héjat.

Látható, hogy a sziget rengeteg gasztronómiai élvezetet rejt magában, ám ha mindent ki szeretnénk próbálni, ne egyhetesre tervezzük a nyaralást. Talán még két hét is kevés lenne, hogy Afrodité legendás szülőhelyének összes kincsét felkutassuk.

TOVÁBBI ÉRDEKES CIKKEK, RECEPTEK AZ ORIGO GASZTROROVATÁBAN: