A lóhús esete a marhával

2013.02.19. 9:23

Az elmúlt hetekben tetőzött Nagy-Britanniában a lóhús-hamisítási ügy, ami az utóbbi idők legnagyobb élelmiszer-ipari botránya lehet. A marhahúskészítményekben talált lóhús több nagy áruházláncot is érint, az illetékes miniszter pedig nemzetközi maffiacsoportokat emleget. De miért rossz ez a fogyasztónak, ha a lóhús jobb, mint a marha?

Forrás: Táfelspicc

"Körbemegyek veled a csarnokban, és megmondom melyik marhahúsnak kiírt konc a ló, ugyanis szokták marhának eladni a lovat, mert sokkal olcsóbb. Sőt, a csikót, ha bőrben hűtik ki, nem lesz sötét sem a húsa, ezért előfordul, hogy azt meg borjúnak adják el, még az anatómiája se különbözik nagyon, csak a lábai hosszabbak" - mondta a Táfelspiccnek pár héttel ezelőtt egy hentes, aki ezzel a pár mondattal tökéletesen vázolta, miért érdemes a marhahúst a jóval olcsóbb lóhússal keverni. A két hús feldolgozatlan formában sem olyan könnyen megkülönböztethető egymással (itt végeztünk összehasonlító vaktesztet, tényleg ne tegyen senki komolyabb összeget arra, hogy nem evett még marhának, marhaárban eladott lovat), töltelékáruban, konzervben, pedig egyenesen lehetetlen lenne különbséget tenni. Nem meglepő, hogy a pár hónapja kirobbant és azóta folyamatosan terebélyesedő brit élelmiszerbotrány is a lovak körül forog.

Lóval ütik fel a burgert

Az ír élelmiszer-biztonsági hatóság (FSAI) először egy tavaly novemberi ellenőrzés során vizsgálta az olcsóbb árkategóriájú marhahúst tartalmazó készételeket (mint például a hamburgerek, lasagnék). Négy nagy áruházlánc, a Tesco, az Aldi, a Lidl és az Iceland Supermarket volt érintett. Hogy az ellenőrzés teljesen véletlenszerű volt-e, vagy valaki fülest adott az FSAI-nek, egyelőre nem tisztázott. A vizsgálatok első körben főleg sertéshússal való visszaéléseket derítettek ki, a minták 85%-ban mutattak ki sertés-DNS-t. Ez még nem lett volna akkora probléma, mert alacsony árkategóriájú és presztízsű termékekről van szó, amelyeknél a hatályos szabályozás értelmében 47%-ig le lehet csökkenteni a valódi marhahús mennyiségét, és a maradékot egyéb készítményekből fedezni (ezeket pedig általában a sokkal olcsóbb sertésből nyert fehérjével pótolják). Egy tescós marhaburgernél viszont nem sertés, hanem ló-DNS-t mutatott ki a vizsgálat, mégpedig 29%-ban.

Január közepére több érintett lánc is bevonta az olcsóbb burgereit, és az áruházak egész Európában elkezdtek DNS-vizsgálatokat végezni a termékeiken. Ennek a fokozott ellenőrzésnek köszönhetően derült ki január 29-én, hogy a svéd Findus fagyasztott lasagnéjában a darált marhahús helyett 100%-ban ló volt. Az Aldi, amely két termékéhez a húst ugyanattól a francia cégtől, a Cornigeltől szerezte be, szintén elismerte, hogy gyanús termékeik 30-100% közötti arányban tartalmaznak lóhúst. Közben kiderült, hogy a botrány egyik gócpontja a franciaországi, castelnaudaryi székhelyű Spanghero, amelyet a múlt pénteken állatorvosok és egészségügyi felügyelők leptek el.

A francia szál román. Vagy holland

A Spanghero húsfeldolgozással és nagybani értékesítéssel foglalkozik, évi 9600 tonna hús megy át a gépeiken. Jelenleg azzal vádolják őket, hogy marhának adtak el 750 tonna lóhúst, amiből aztán 4,5 millió adag készétel készült. A hamisított élelmiszerekből 13 országba jutott. A francia illetékes miniszter, Benoit Hamon nyilatkozata szerint a cég 500 000 eurót nyerhetett a csaláson. Beigazolódó vádak esetén a Spanghero 197 000 eurós bírságra számíthat 
A francia húsfeldolgozóból származó problémás hús feltehetőleg lengyel és román eredetű - a hazánkban elérhető lóhús is jellemzően Romániából érkezik. Az ügy bonyolultságának szintjét jól érzékelteti a Salon.com témát feldolgozó cikke: "A fagyasztott 'marha'-lasagnéban talált lóhúst a svéd Findus árulta Angliában, a hús állítólag román vágóhidakról származott, majd egy Cipruson bejegyzett, a Brit Virgin-szigetekhez több szálon köthető cégnek adták el, amelyet egy Belgiumban élő holland üzletember vezet. Innen a hús két francia cégen is átment, mielőtt a svédek egy luxemburgi gyárból megvásárolták." Az ügy francia vonatkozása komoly csapást jelenthet a Franciaországi agráriumra, tekintve, hogy a francia étel- és italexportnak Nagy-Britannia a legnagyobb felvevőpiaca.

Nem csak lóhús, gyógyszermaradvány is

Mivel a lóhússal akaratán kívül megetetett fogyasztónál jellemzően pusztán érzelmi kötődés miatt vezethet egy ilyen ügy bizalomvesztéshez, viszont a lóhús minősége jellemzően jobb, mint a marháé - adódik a kérdés, nem mindegy? Nem. 
A múlt héten csütörtökön kiderült: a hamis marha egészségre veszélyes gyógyszermaradványokat, fenilbutazont tartalmazott. A lovaknál fájdalomcsillapításra használt anyagnak nincs tolerált mennyisége az emberi fogyasztásra vágott húsokban, és bár a talált mennyiség egészségügyi kockázata a lakosság nagy részénél igen csekély (ötszáz hamburgert kellene megenni egyszerre ahhoz, hogy probléma lehessen belőle), arra érzékenyeknél okozhat problémát - figyelmeztetett még tavaly nyáron az állatorvosok szövetsége. A viszonylag ritka, 30 000 emberből egyet érintő probléma halálos is lehet, a fenilbutazon ugyanis aplasztikus anémiát válthat ki az érzékenyekből.

Mi ettünk a lóból?

Az Independent vasárnapi cikkében hétmillióra teszi azoknak a számát, akik a tavaly elmaradt ellenőrzések miatt ehettek a lóhúsból.
"A magyarországi Tesco-áruházak nem forgalmaztak és jelenleg sem forgalmaznak olyan fagyasztott készételt, melynek mintáiban a brit Élelmiszer-szabványügyi Hivatal (FSA) vizsgálatai lóhúst találtak. Minőségbiztosítási munkatársaink Európa-szerte szorosan együttműködnek az illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy hasonló visszaélések ne fordulhassanak elő a jövőben" - nyilatkozta megkeresésünkre Varró Balázs, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője.