Később érik a magyar dinnye, de finom lesz

A májusi hideg miatt akár két héttel is késhet idén a dinnyeszezon, de a termelők optimisták: ha marad a jelenlegi meleg, a minőségre nem lesz panasz.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Idén komoly lemaradást kell ledolgozniuk a melegigényes zöldségeknek és gyümölcsöknek, köztük a dinnyének is, mert a tavaszi időjárás nem volt ideális a növekedéshez. Ha valaki hazai dinnyét szeretne enni, mindenképpen várnia kell még egy-két hetet, a gyümölcs ugyanis akkorra érik be a megszokott június közepi időpont helyett.

A görögdinnye

A Magyarországon ötezer hektáron (ebből 2500-2800 ha Békés megyében) termesztett görögdinnye afrikai eredetű, kifejezetten melegigényes növény, érzékeny a hidegre. Ezért az idei hűvös, esős és kevés napsütést hozó május igencsak belezavart a dinnyetermesztők megszokott ritmusába.

"Ha valaki szabadföldön vetette el a dinnyéjét, és nem fóliaalagúttal termesztett, annak biztosan komoly késésben van most a termesztés. Minden azon múlik, hogy az elkövetkező időben milyen lesz az időjárás. Ha igazi, növénynevelőnek nevezett idő lesz (kis csapadék-erős meleg-kis csapadék-erős meleg), akkor a dinnye a lemaradást behozhatja, vagy legalábbis komolyan csökkentheti" - mondja Domonyai András, a MonJardin! projekt alapítója, majd hozzáteszi, hogy a probléma még azokat is érintheti, akik fóliaalagutat használnak a termesztéshez.

Ezt erősítette meg dr. Kádár András, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, a Zöldségtermelői Főbizottság elnöke is: "Magyarországon nagyon sokfajta növényt termesztenek, ezért nincs olyan, hogy minden időjárás mindennek jót tesz. A kabakosok (dinnye, uborka, cukkini, különböző tökfélék) a meleget szeretik, a gyökérzöldségek meg a hűvöset. A májusi hideg miatt a dinnye és a többi melegigényes zöldség és gyümölcs mindenképpen késni fog, de az utóbbi időszak napos, meleg ideje miatt korántsem annyit, amennyire eredetileg számítottunk. Összesen olyan tíz nap/két hét késéssel kell most számolni."

Fogyasztói szempontból ez nem feltétlenül baj, legalábbis nem nagyon szoktuk észrevenni, ha a rossz idő miatt nem kapni dinnyét. A gyümölcs fogyasztásához ugyanis pont úgy tartozik a tartós, nagy nyári meleg, mint a fagylaltéhoz, mondta Kádár: "Csak kifejezett melegben fogyasztjuk, akkor viszont nagyon. Ha a nyár túlnyomórészt hűvösebb, esős, drasztikusan csökken a hazai dinnyefogyasztás." Ha viszont jó az idő, akkor a kereslet júniustól-szeptemberig egyenletesen magas - a hazai termelők ezért termesztenek több hullámban, a tavaszi rossz idő pedig értelemszerűen csak a legkorábbi kontingenst érinti. "Aki dinnyetermesztéssel komolyan foglalkozik, az májusban csak fóliás vagy hálóval takart dinnyét ültetett, de még azzal is vigyázni kellett, folyamatosan ment a csiki-csuki, a be- és kitakargatással" - magyarázta Kádár.

Kevés a méhecske, kevés a dinnye

A másik, ami a termést befolyásolja a tökfélék esetében, az a beporzás - mondja Domonyai. Nem véletlen, hogy egy adott területen szükséges méhszámot a gyümölcsösökre és a tökfélékre mindig megadják, itt jelenti ugyanis a legnagyobb problémát a nem megfelelő beporzás. Ha van is elég méh, akkor sem garantált a megfelelő beporzás: ha a késés miatt máskor virágzik be, mint amikor a méhek szeretnek kint lenni, akkor dinnyefélék termése nem 10-20%-kal csökken, mint a szélbeporzásos vagy vegyes beporzásos növényeknél, hanem akár 60-70%-kal, mert nagy területeken ecsettel nem lehet végigporozni rendesen a növényeket. A méhprobléma a gyümölcstermést is érinti: az Állami Gyümölcskutató Intézet felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaszi hideg megtizedelte a méhállományt, és "a méhek egyszerűen nem tudták a megszokott arányban beporozni a virágokat, miközben gyorsan zajlott le a virágzás".

A fajtagazdagság megoldás lehet

Az itthon termesztett dinnyék szinte kizárólag hosszabb termesztési idejű dinnyék (3-4 hónap). Ezek jól bevált fajták, jó a hozamuk, finomak, édesek. Domonyai viszont felhívja a figyelmet arra, hogy ezeken a nagy gyümölcsű fajtákon kívül érdemes lehet más típusú dinnyéket is termeszteni. "Vannak olyan dinnyefajták (elsősorban északabbi területekről származnak), amik kisebbek ugyan, viszont az ottani éghajlati sajátosságok miatt jóval rövidebb a termesztési idejük. Ezek nem olyan édesek, de azt a dinnyéknél érdemes tudni, hogy az édességük nagyban függ a besugárzástól. A rövidebb tenyészidejű dinnyéknél természetesen nem lesz akkora a cukorfelhalmozódás, nem lesz olyan őrjítően mézédes, de édes lesz, és a frissessége, és jobban kezelhető mérete kárpótolhatja a fogyasztót. Arról már nem is beszélve, hogy ha valaki nem rajong a mézédes dinnyékért, annak ezek a krími nemesítési vonalból származó fajták jobban is eshetnek. Ezért lenne fontos itthon a dinnyékkel is a fajtasokszínűség felé törekedni."

A késés ellenére a termesztők optimisták: "Tavasszal sokkal rosszabbra számítottunk: hideg volt a március, hűvös az április, és kifejezetten rossz a május. Viszont a mostani nagy meleg és sok napsütés igazán jó minőségű dinnyét hozhat, tehát korántsem lesz olyan rossz a helyzet, mint az akár két héttel ezelőtt is tűnt" - tette hozzá Kádár.