A menzán sem kell rettegni a földimogyorótól

Jó allergén, úgy mondom

Ha valaki komoly ételallergiában szenved, megtanul óvatosan, elővigyázatosan vásárolni. Gondosan átnézi az ismeretlen csomagolások címkéjét, hogy tartalmaz-e rá nézve kellemetlen vagy éppen életveszélyes allergént. Aztán elmegy egy étterembe, ahol kap egy fulladásos sokkot, mert elfelejtett rákérdezni, hogy van-e földimogyoró/eper/körte/akármi az adott ételben.

A csomagolásra eddig is ki kellett írni

Az előrecsomagolt élelmiszerek allergéntartalmáról évek óta tájékoztatni kell a vásárlókat. A jelenlegi érvényben levő EU-s szabályozás (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/13/EK IRÁNYELVE – 2000. március 20.) az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről irányelvként működik, amit az egyes tagállamok saját hatáskörben módosíthatnak, illetve árnyalhatnak.

Magyarországon eddig ezt az irányelvet a Tanács 90/496/EGK irányelve, az Élelmiszerkönyv és a 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelete az élelmiszerek jelöléséről egészítették ki, legutóbbiban a 4. számú melléklet listázza azokat az allergén anyagokat, amelyeket fel kell tüntetni a csomagoláson, ilyen például a talán legismertebb szója, de a puhatestűek is ide tartoznak.

Jó allergén, úgy mondom Forrás: Angelo Ambodi

A nem előre csomagolt ételekkel mi lesz?

Az előírások betarthatóságával és alkalmazásával eddig nem volt itthon különösebb probléma, nem fordult elő, hogy tömeges anafilaxiás sokkot kaptak volna a földimogyoró-allergiások, mert egy zacskón nem tüntették föl az allergén jelenlétét.

Csakhogy, mint az Szegedyné Fricz Ágnes, a VM Élelmiszer-feldolgozási Főosztálya főosztályvezető-helyettesének múlt héten tartott sajtótájékoztatóján kiderült, az allergiás rohamok nagy részét az olyan ételek elfogyasztása okozza, amelyek nem esnek az említett jogszabályok hatálya alá, ugyanis nem minősülnek előre csomagolt élelmiszereknek. Magyarul nincsenek előre becsomagolva.

De mi van előre becsomagolva?

A zsírpapírba tekert burger, na, az nem előre csomagolt

A 1169/2011/EU rendelet szerint előre csomagolt élelmiszernek minősül minden, amit a következők szerint csomagolnak be: „a végső fogyasztónak vagy vendéglátásnak, illetve közétkeztetésnek való eljuttatásra szánt olyan egység, amely az élelmiszerből és az élelmiszer csomagolásából áll” és „az élelmiszert értékesítésre való felkínálás előtt csomagolták be (…) oly módon, hogy a csomagolás tartalmát ne lehessen megváltoztatni a csomagolás felnyitása vagy megváltoztatása nélkül". A másik fontos pont az a kitétel, miszerint „az értékesítés helyszínén a fogyasztó kérésére vagy közvetlen értékesítés céljára becsomagolt élelmiszer nem minősül előre csomagolt élelmiszernek”.

Tehát a benzinkúti szendvics előrecsomagolt, a lakókocsiban a sajtpapírba tekert patkányburger nem előre csomagolt.

A nem csomagolt téma magánügy

A nem előre csomagolt élelmiszerek esetében az alkotórészekről való tájékoztatás nem volt megoldott, ezt ugyanis az EU tagállami hatáskörbe utalta. „A nem előre csomagolt élelmiszerek allergén jelölésével az Európai Parlament és Tanács fogyasztók élelmiszerrel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletének 44. cikke foglalkozik. Ezen cikk (2) bekezdése lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy nemzeti hatáskörben eldöntsék, milyen módon kell a fogyasztót tájékoztatni az élelmiszerben található allergén összetevőkről” – mondta el megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium sajtóosztálya.

Kinek lesz a dolga a tájékoztatás?

Az idén életbe lépő változás tehát régóta esedékes, és sokak számára hasznos lehet, már ha elkészül a jogszabály, és olyan formában sikerül elfogadtatni, hogy valóban működőképes legyen. Ugyanis jelenleg a nemzeti jogszabály megalkotása folyamatban van, tudtuk meg az FM sajtóosztályától.

A tervezett hazai szabályozás értelmében egy keretjogszabály készül – itt olvashatja el –, amely lehetővé teszi az élelmiszer-vállalkozó (magyarul vendéglátós) számára, hogy a végső fogyasztónak szóbeli tájékoztatást adjon az allergén anyagokról. Ennek azonban vannak feltételei:

1. a fogyasztót írásban tájékoztatni kell, hogy kinél/hogyan érhető el a szóbeli részletes tájékoztatás,
2. a szóbeli tájékoztatásnak írásos anyagokon kell alapulnia,
3. a tájékoztatást adó személynek megfelelő tájékozottsággal, képzettséggel kell rendelkeznie.

A jogszabály a továbbiakban nem kívánja korlátozni a vállalkozásokat a tájékoztatás megvalósításának mikéntjében.

Nem lesz kötelező tehát minden egyes kis büfé minden egyes étele mellé odaírni, hogy az tartalmaz-e valamilyen allergént, de a vásárlót valamilyen módon tájékoztatni kell tudni, főleg, ha megkérdezi.

Ez, ha jól értjük, elsősorban a pincérekre vagy a kiszolgáló személyzetre ró majd egy kis extra melót, akiknek föl kell készülniük az adott hely kínálatából, és pontosan tudni, hogy melyik étel milyen allergént tartalmaz.

Mondjuk, ezt eddig is kellett volna tudniuk.

Mikortól lép életbe?

2014. december 13-tól.

A tájékoztatás nem butaság

Nemcsak az allergiások, illetve valamilyen ételérzékenységben szenvedők számára segítség az efféle tájékoztatási kötelezettség, de hosszú távon mindenki profitálhat belőle.

Bő egy éve írtunk arról a francia kezdeményezésről. amelynek értelmében az éttermeknek külön fel kellene tüntetniük, ha egy ételt nem házilag, a konyhán készítenek el, hanem mirelitet vagy bármilyen formában előre elkészítettet szolgálnak fel. Az elv ugyanaz: a fogyasztónak, ha akarja, joga van megtudni, hogy mit etetnek vele az adott helyen. Nem azért, mert mondjuk belehal a mirelit sült krumpliba. Hanem azért, mert el kell tudnia dönteni, hogy megér-e neki annyi pénzt az étel úgy is, hogy tudja: negyedannyiért megveheti a sarki bolt mélyhűtőjéből.