Mintha megnyalnánk egy öreg, mosdatlan bakát

2014.07.22. 18:59

Szeretném még az elején leszögezni: ez a cikk nem azért született, mert krónikus fikázók vagyunk. Nem szerez örömet mások bántása, sőt konspiráció sincs, nem a moldáv húslobbi fizetett ügynökei vagyunk.  

Hiába szeretnénk, hogy ne így legyen, de a parizerek rosszak. Tudjuk, magyarok millióinak jelent napi rutint a megrágásuk, őket sem akarjuk fogyasztási szokásaikon keresztül megbántani. Azonban szeretnénk, ha ez egy háború első dokumentált napja lehetne: az, hogy ilyen akármiket élelmiszernek mernek nevezni, felháborító. Kevesebbért is tört már ki forradalom.

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ha van az élelmiszeriparnak mocskos, sötét oldala, ha vannak az országnak szégyenfoltjai, akkor ez az. Parizer, bűn a neved. Gyerekkoromban imádtam. Arra vágytam, hogy éjszaka betörjek a hentesboltba, leakasszak egy rudat, és csak harapjam, harapjam, míg meg nem unom. Nem húsz dekát, amennyit anyu vett, püffedtre akartam magam zabálni. Eltelt néhány év. Ma, ha párizsit kell ennem, büntetésnek érzem.

Vajon mi az oka annak, hogy a száz éve csemegének indult húsipari termék ide jutott? A vásárlók, akik mindent megvesznek, ha egy kicsit olcsóbb a másiknál? A gyártók, akiket csak a profit érdekel? A törvényalkotók a Magyar Élelmiszerkönyvvel? A témáról már írtunk egy cikket, most viszont a gyakorlatban is alaposan végigszemléztük a hipermarketekben kapható parizereket.

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A higiéniai viszonyok javulását nem dicsérni és kiemelni kell, ez egyszerűen természetes, ha élelmiszeriparról van szó. Az, hogy a városi legendák nem igazak, szintén alap: még jó, hogy nem marhaszem, sertésvégbél vagy a takarítónő van beledarálva.

A Magyar Élelmiszerkönyv szokás szerint túlságosan megengedő, mondhatni támogatja azt, hogy párizsi néven kritikán aluli termékek kerüljenek a boltokba. Mi mást lehetne arra mondani, hogy a késztermékre vonatkoztatva a hústartalomnak Élelmiszerkönyv fogalmai szerint a hús legalább 40%-nak kell lennie? Az milyen világ, amiben elfogadott, hogy a maradék hatvan darált jég, a jeget megkötő adalékanyag, ipari szalonna, fehérje, állagjavító és aroma legyen?

Mi az a hús?
A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása:

Az emlősállatok és szárnyasok emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített, természetes alkotórészeket képező vagy hozzájuk kötődő szövetből álló vázizomzata, ahol 
• az emlősöknél (kivéve sertés, nyúl) az összes zsír nem haladja meg a 25%-ot, a fehérjetartalomnak maximum 25%-a kötőszövet, 
• a sertéshúsban az összes zsírtartalom maximum 30%, a fehérjetartalomnak maximum 
25%-a kötőszövet. 
• a szárnyasoknál és a nyúlnál a zsírtartalom maximum 15%, a fehérjetartalomnak maximum 10%-a kötőszövet. 

Ez a termék így már nem olcsó, nem segítség az anyagi gondokkal küzdő rétegek fehérjeellátásában, hanem szemfényvesztés.

Narancsbőrös párizsi

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Mi az a párizsi?

A hivatalos megfogalmazás szerint a párizsi legalább 55 milliméter átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött, húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt vagy füstöletlen, vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú, jól szeletelhető készítmény.

Kémiai jellemzői szerint fehérjetartalom legalább 10,0% (m/m), víztartalom legfeljebb 71,0% (m/m), zsírtartalom legfeljebb 23,0% (m/m), míg a só megengedett mennyisége 2,5% (m/m). Nem véletlen, hogy minden párizsi halálosan sós. Így könnyű kihasználni az emberi nyelvet, amelyen az ilyen domináns ízek elnyomnak maguk körül minden mást. Vagyis, ha nem jó ízű az összekutyult massza, tegyünk bele sok sót, akkor majd ráfoghatjuk, hogy párizsi.

Mi az a kék?

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az Élelmiszerkönyvben foglaltak szerint a párizsi jól szeletelhető, egy centinél nagyobb légüreg nincs, nem tartalmaz 3 milliméternél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot. Színe egyenletes, világos rózsaszínű. A főtt húspép íze mellett csupán borsíz érezhető, idegen- és mellékízek nem, igaz a füstöltek esetében füstíz és -illat is megjelenhet.

Mikor extra, príma, eredeti, vagy különleges a párizsi?

A párizsi megnevezésében alkalmazható az extra, a príma, az eredeti, a különleges vagy más egyéb, a kiválóságra utaló jelző, ha annak hústartalma a késztermékre vonatkoztatva legalább 1,3-szorosa a megkülönböztetett jelző nélküli terméknek (tehát legalább 52 százalék), és a termékek előállításához csak húseredetű fehérjét használnak. Olvasni is fáj, igaz?

Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Arról, hogy mire kell figyelni a párizsi vásárlásakor, korábban született cikkünk. Abból számos dolog kiderül a vegyi összetételről, a színezésre használt kárminsavról és az egyéb adalékokról. Kattintsanak ide, fussák át azt is, de előbb érezzék át vezeklésünket: megkóstoltunk önök helyett huszonkét párizsit, és kimondhatatlanul elszomorodtunk és féltünk a rosszulléttől is, pedig 22 db vékony, fél szelet párizsi elfogyasztása nem kellene hogy hányingerhez vezessen meglett mindenevő férfiakat.

A kérdés: Van egyáltalán ehető parizer, amit odatehetünk a gyerek elé?

Lapozzanak, kiderül. 

Előző
  • 1
  • 2
Következő