Félvezetőtrendek<BR/>

A félvezető-birodalomban szinte mindenki által ismeretes a jelenlegi helyzet: a piac legnagyobb részén két gyártó, az AMD és az Intel osztozkodik. A jobb átláthatóság kedvéért a termékeket 3 kategóriába csoportosítottuk: processzor, alaplap és memória.

Az AMD tervei

A döntő fejlődés az AMD-nél a frekvencia 2 Ghz-re növelésében, és a 64 bites architektúra bevezetésében rejlik - ezzel készül fel a cég a következő menetre az Intel ellen. Az órajel növekedést a 0.13 mikronos technológia bevezetésével tudják elérni, mert a 0.18-as Athlon XP 2100+ a végső fizikai határ, amit ebből a technológiából ki lehetett hozni. Zárt ajtók mögött, a Cebit-en, a kiválasztottak már megtekinthették a trónkövetelőt, amely a Thoroughbred névre hallgat (újabban a gyártók már abban is versenyeznek, hogy ki tud leírhatatlanabb/kimondhatatlanabb proci neveket kitalálni). Az új CPU órajele átlépi a bűvös 2 Ghz-es határt, és nem is olyan sokára már kapható lesz Athlon XP 2800+ néven - az ára még ismeretlen. A második negyedévben jelenik majd meg a Barton, ami az utolsó SocketA foglalatba illeszkedő processzor lesz (ezzel a SocketA jövője 2004-ig biztosítottnak látszik).

A Barton szintén 0.13 mikronos technológiával készül majd, és rendelkezni fog egy új technológiával (SOI), amelyik az AMD szerint a chipdizájn változtatása nélkül 30 százalékkal magasabb frekvenciát biztosít. Szintén a nyilvánosság kizárása mellett mutatta meg az AMD a Claw és Sledgehammer modellek első működő verzióját. A két 32/64 bites hibrid, elvileg 25 százalékkal sebesebben fog menni, mint az azonos frekvenciájú Thoroughbred. A két chip csak a lábak (754 és 940) és a memória kontrollerek (egy, illetve kettő) számában fog eltérni egymástól. Az AMD ezzel az új fejlesztéssel nem csak teljesítményben, hanem technológiában is piacvezető akar lenni.

Érettebb SocketA

Az AMD kinyilvánította, hogy 2003 végéig biztosan támogatni fogja a SocketA foglalatot. Addig szinte minden hónapban várható lesz tőlük valami SocketA-s újítás, ami azonban csak apróbb dolgokban fog eltérni elődjétől. Jelenleg a DDR333-as memóriával (PC2700) együttműködő VIA KT333-a a leggyorsabb SocketA-s alaplap, de a gyorsabb memória felé irányuló trend tovább folytatódik: a VIA júniusban dobja piacra a KT400-at, ami már kezelni fogja a DDR400-at (PC3200) és a 8-szoros AGP-t. Ezek az újdonságok mintegy 10 százalékkal dobják meg a teljesítményt. Azok, akik gyakran mozgatnak adattömegeket be-ki a PC-ből, igencsak fognak örülni a Southbridge-be integrált USB 2.0-nak (úgy tűnik, ez utóbbi is általános dologgá fog válni, rövid időn belül). Az első készülékek, amik ilyen csatlakozással rendelkeznek - mint például a külső CD-írók – már kaphatóak is a boltokban.

Ezzel szemben a DDR400-as memória elterjedése csak 2002 harmadik negyedévétől várható. A VIA fő konkurenciája, az Nvidia hasonló receptet követ: a továbbfejlesztett chipkészleteknek kell biztosítaniuk a cég megfelelő piaci részesedését. Mind az Nforce 620D (integrált grafikus kártyával), mind a szerényebb felszerelésű, integrált kártya nélküli kistestvére (Nforce 615D) támogatja majd a DDR333-as memóriát. A beavatottak már májusra várják az Nforce 2-t, kódnevén a Crush 17-et, amin szintén találkozhatunk a 8-szoros AGP-vel, az USB 2.0-val és a DDR400 támogatással (sőt, pletykák arról is szólnak, hogy az Nvidia GeForce 4-es GPU-t tesz a Crush 17-re!).

Serial-ATA

Igazi forradalom várható a Serial-ATA bevezetésével. Bár még egyetlen megvásárolható merevlemez sem tud percenként 100 MB-nál többet pakolgatni, az alaplapgyártók már mind ATA-133-at építenek eszközeikbe. Azonban 2003-ban már ez a csatoló is el fog tűnni – akkor jelenik meg a Serial-ATA, amelyik sokkal inkább felhasználóbarát, és gyorsabb is, mint a jelenlegi megoldások. Ezenkívül búcsút kell mondanunk a PS2-es, soros-, és párhuzamos portoknak is, ugyanis az USB az ő helyüket is át fogja venni.

A DDR begyorsít

Az első DDR-generáció kezdi elérni fizikai lehetőségeinek határait: bár a DDR333 (PC2700) még jól tartja magát, a VIA már a DDR400-zal (PC3200) nyomul, holott a modulok kompatibilitása nem biztosított, és egyéb apróbb technikai problémák is akadnak (már a DDR333-al is voltak gondok az elektronikában). A szakértők szerint egyáltalán nem lesz könnyű maradéktalanul biztosítani a megfelelő működés feltételeit a DDR400 esetében, így a felhasználóknak a kezdeti időkben mindenképpen számolniuk kell instabilitással, lefagyásokkal.

A következő évben megérkezik a DDR2. Az új memóriában a feszültség 2,5 voltról 1,5-re fog csökkenni, aminek következtében nem melegszik annyira, és tovább lehet növelni a frekvenciát.

Intel-trendek

Az Intelnél a fejlődés a változatlanság irányába mutat - idén semmilyen új processzor-architektúrát nem kívánnak kihozni. Ugyanakkor a Pentium 4 FSB-jét 533 Mhz-re pumpálják fel. Április közepén jelennek meg a 2,26, és 2,4 Ghz-es modellek, már az új busszal. Hat héttel később pedig 2,5-re akarják föltekerni az órajelet. A Celeron-osztályban a P4-es Willamette mag fogja lecserélni a Tualatin-t. A hírek szerint, az Intel tervezi egy Yamhill ködnevű proci kiadását is, ami az AMD 32/64 bites Hammer-processzor technológiájára épülne (!). Az ebben debütáló x86-64-es technológiát ugyanis az AMD nem védte le, nyílt forráskódú, ezért bárki felhasználhatja. Ennek ellenére az Intel biztosra ment és az esetleges későbbi pereskedések elkerülése végett kötött egy egyezséget az AMD-vel: az Intel ingyenesen megkapja a Hammer-architektúrát, cserébe az AMD szabadon használhatja processzorjaiban az SSE2-es multimédiás parancskészletet. Így az Intel titkos fegyvere már 2003 elején szembeszállhatna a Hammer-rel (egyébként még várni kellene rá). Úgy tűnik, a két cég megelégelte a véget nem érő bírósági procedúrákat, és inkább a technikák kicserélésével oldja meg a kérdés(eke)t.

Gyorsulás az FSB533 segítségével

A P4-es chipkészleteknél az FBS533-al akarnak bekeményíteni, illetve a 8-szoros AGP, az ATA-133 és az USB 2.0 támogatásával akarják elnyerni a vásárlók kegyeit. Az i850E továbbra is Rambus-memóriákat, míg az i845E DDR memóriákat fog használni. A legújabb fejlesztés, az i845G, az i845E-re építkezik és az integrált grafika irányába kacsintgat.

A SIS, a saját fejlesztésű 645-ös chipkészletével - elsőként a gyártók közül - dob a piacra DDR333-at támogató P4-es alaplapokat. Ennek utóda a 645DX lesz, ami már a következő P4 procik FSB533-as technológiáját is használja. Az SIS 648 2002 második félévében fog megjelenni, az lesz a különlegessége, hogy az első P4-es alaplapként fogja támogatni a DDR400-as RAM-ot. A Serial-ATA támogatást az Intelnél is a konkurens AMD-vel egy időben vezetik be.

A DDR megelőzi a Rambus-t

Az Intel hivatalosan is lemondott a Rambus-ról: az i850-es lesz várhatóan az utolsó, ezt támogató platform. Mégsem eszik ennyire forrón a kását, mert – egyes pletykák szerint – mégiscsak tovább használják a Rambus technológiát. Ennek okai pedig, hogy a RIMM-memóriák ára csökkenő-, míg a DDR-memóriáké növekvő irányt mutat. Néhány hónap múlva többet tudunk majd. Bár a DDR-RAM valamelyest lefékezi a P4 teljesítményét, ennek ellenére úgy tűnik, mégis ez lesz a jövő - az összes chipkészlet-gyártó DDR333-as rendszereket gyárt, amik már megközelítik a Rambus sebességét.

A struktúrák méretének csökkenése miatt, mind az AMD, mind az Intel egyre magasabb órajelet tud produkálni. Az AMD, a Hammer-processzorok bevezetésével kihozza a 64 bites technológiát a tömegpiacra. Közeledik a SocketA vége: négy évvel a bevezetése után, valószínűleg a Barton lesz az utolsó chip, ami jó lesz ebbe a foglalatba. A 64 bites technológiára való áttérés ezt megkerülhetetlenné teszi.

Korábban:

Athlon XP-Pentium 4 örökrangadó

VIA: év végéig 1,4 GHz

Az Intel túl a 2,5 GHz-en

AMD: Opteron az Intel Itaniumja ellen