Az új generációs lemezek jobb képminőségét csak akkor lehet kihasználni, ha megfelelő felbontásra képes (általában HD-ready jelzéssel ellátott) televízióhoz kapcsolják a lejátszót, hagyományos tévén a képminőség a régivel azonos marad.
A HD-nek minősülő felbontások között is többféle létezik, az olcsóbb - 2-300 ezer forintos - tévék általában 1366x768 pixeles felbontást használnak, ez nagyjából kétszer annyi képi információt jelent, mint amelyet egy hagyományos DVD-film tartalmaz. A duplaekkora, 1920x1080 képpontos megjelenítésre alkalmas, azaz még részletesebb képű modelleket egyelőre a millióhoz közelítő áron mérik.
Általánosságban elmondható, hogy kisebb, 20-30 colos képátlójú tévé esetén a kisebbik felbontás is elegendő lehet, ennél nagyobb tévé esetében azonban érdemes áldozni a kétszeres képpontszámra. Ha valaki otthoni filmnézésben gondolkodik, manapság már nem ajánlott nem HD-ready televíziót vásárolnia. Fontos megjegyezni, hogy egy tévén csak akkor szerepelhet a címke, ha szélesvásznú a képaránya, s a megfelelő minőséget biztosító csatlakozóval (HDMI, DVI, vagy komponens) is felszerelték.
Azért érdemes fenntartással kezelni a gyártók honlapjain, brossúráin lévő marketinganyagokat (első oldalon lévő képünk is ilyen forrásból származik), mert szeretik eltúlozni az új DVD-k nyújtotta előnyöket: nincs jobb megoldás, élőben kell megnézni egy HD-s filmet.