Míg néhány éve az autós útvonal-navigáció a felső kategóriás prémiumautók kiváltsága volt, ma már nem ritka, hogy egy régi Suzuki műszerfalán is ott világít valamilyen GPS-eszköz képernyője. Temérdek fajta navigálásra képes eszközt lehet venni, ezúttal egy olyat próbáltunk ki, amellyel hölgyek is elboldogulnak, ráadásul jól is mutat a díszes zsebkendős doboz mellett a műszerfalon.
iPodos kivitel, csajoknak
A nemrég piacra dobott Mitac Mio H610-es hagyományos társaihoz hasonlóan uniszex kütyü, azonban az összes GPS közül, amely megfordult kezeink között, ez a legnőcisebb kivitelű. Kolléganőnk tetszését is elnyerte a lekerekített vonalainak, fehér borításának köszönhetően az új Mio kissé iPodos külsővel rendelkezik, így nem ciki elővenni a retikülből.
Az alapcsomagban két extra előlap is jár hozzá: az egyik a Magyar Népmesék nyitómotívumának ezüstszínű utánérzését viseli magán, a másikat szolidabb virágszirmokkal díszítették. Nyakbaakasztóból is kétféle jár a géphez, egy sportos fekete és egy nőcis hófehér, illetve egy fehér bőrtok is.
Fél Európát bejárhatja vele
A kis Mitac dobozában minden benne van, ami csak a használathoz kellhet: szélvédőre cuppantható tartó és szivargyújtós töltő is. Az autós tartó stabilan rögzíti a GPS-t az üvegen, ám kissé rövid a karja, ami az újabb, lapos szélvédővel bíró autóknál nem praktikus, mivel túl távol kerül a képernyő a sofőrtől, így az információkat nehéz leolvasni, mivel a kijelző elég kicsi.
A kütyü 2 gigabájtos memóriájába 16 európai ország térképét töltötték fel, Magyarországon kívül az alábbiakat: Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország, Ausztria, Svájc, Észak-Olaszország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia.
Navigációra a magyar iGo szoftver szolgál - bár a masina menüjében Mio Map V3-nak hívják - ha pedig valaki a Föld egyéb pontjaira szándékszik útnak indulni, SD-kártyán megvásárolható térképeket is bedughat a H610-esbe.
Bekapcs és padlógáz
Nem kellett sokat babrálnunk a beállítással, telepítéssel sem, a dobozból kivéve a kütyüt rögtön használatba lehetett venni. A hagyományos PDA-któl eltérően a H610-es Mio képernyőjét puszta kézzel kell nyomkodni, nem is adnak hozzá érintőpálcát.
Ennek az az előnye, hogy a volán mögül is aránylag kényelmesen lehet mászkálni a menüben, viszont a sok fogdosástól rövid idő alatt tele lesz ujjnyomokkal - nem árt, ha a műszerfalon tényleg ott van a már említett dizájnos zsebkendődoboz.
Néha megkergül az útvonal
Bekapcsolás után a főmenüből lehet elérni a térképet, ami durván tíz másodperc alatt töltődik be, próbáink során a műholdakat is elég hamar megtalálta a kütyü. Hölgytesztelőnk korábban sosem használt GPS-t, ennek ellenére különösebb nehézség nélkül elboldogult a Mióval. Hosszú körömmel még könnyebb is klikkelgetni a menüpontokra, egyedül azt nem értette, ugyan mit takarhat a POI menüpont.
Jogos felvetés, ez egyébként a Points of Interest rövidítése, vagyis az érdekes helyek listája, amely többek közt éttermek, bankautomaták, szállodák vagy épp gyógyszertárak címeit tartalmazza. Hasznosnak bizonyult még a hangos navigáció funkció, amely folyamatosan tájékoztatja a sofőrt arról, hol merre kell kanyarodnia, így még ránézni sem kell a képernyőre. Egyedül az volt zavaró, hogy néha az út kisebb kanyarulatainál is bemondta a gép, hogy fordulni kell, míg egy kereszteződésnél csupán azt javasolta, enyhén forduljunk jobbra.
A vezetés közben használható háromdimenziós térképnézet nagyban könnyíti az eligazodást, és az úti célt is nagyon egyszerű megadni, az otthon és a munkahely kiválasztására külön gomb is szolgál a menüben. Ellenben a kütyü sokszor elég kacifántos útvonalakat volt képes legenerálni függetlenül attól, hogy a beállításokban a leggyorsabb, a leggazdaságosabb vagy a legrövidebb távra történő optimalizációt választottuk ki. Ettől eltekintve - két bakit leszámítva - kollégánkat hibátlanul elvezette Budapesttől Firenzéig.
Mekkora melltartót vegyek?
Bár a Mio H610-es menüje magyar nyelvű, ám utazási segédjének menüjét nem fordították le. Ennek ellenére nagyon praktikus funkcióról van szó, a világóra mellett mértékegység- és valutakonverter, de még azt is meg lehet nézni benne, hogy a külföldi cipők, melltartók, illetve egyéb ruhák a hazai számozás szerint hányasnak felelnek meg.
Cseppet sem mellékes lehetőség, hogy a kis Mitac a belehelyezett memóriakártyákról le tudja játszani a zenéket és videókat, illetve meg lehet nézni rajta a képfájlokat is. Próbáink során ezek a funkciók jól működtek, egyedül a nagy méretű, hat megapixeles fotók megnyitása volt kissé lassú, standard Windows Media formátumú filmünket is zokszó nélkül lejátszotta a kütyü - azaz ha nincs szükség navigálásra, nyugodtan hátra lehet adni a gyereknek rajzfilmet nézni vagy a beépített játékokat nyüstölni. A gyári adatok szerint az eszköz négy órán át használható folyamatos üzemre, mi főként a szivargyújtóról használtuk, ezért nem tudjuk ezt sem megcáfolni, sem pedig megerősíteni.
Van, akinek kicsi lesz
Bár mostani tesztünket elsősorban a női felhasználásra éleztük ki, a fehér előlappal egyáltalán nem néz ki bénán a Mio H610-es férfikézben sem. Tizenhat európai ország térképével együtt bruttó százezer forintba kerül a multifunkciós navigátor. Ennyiért már néhány rivális terméke is megvehető, viszont egy GPS-szel szerelt PDA-hoz ennyiért javarészt csak Magyarország térképét mellékelik.
Az új Mitac előnye és hátránya ugyanaz a dolog: a kis méret. A kicsi, 2 colos képernyőnek köszönhetően a kütyüt könnyen zsebre lehet vágni, vezetés közben viszont nehezebben lehet leolvasni róla az információkat, mint egy PDA-ról.
A Mitac Mio H610-est az LCP Systemstől kaptuk kipróbálásra, egy hétre.