A tegnap holnapja: a jövő PC-i a múltból

Videotelefonok, virtuális valóság, számítógéppel vezérelt konyha - csodás dolgokat álmodtak a jövőbe húsz-harminc évvel ezelőtt. A régi jövőképeket bemutató korabeli videókból válogattunk.

Volt idő, amikor a jövőt üvegdómokkal fedett megapoliszokkal, repülő autókkal vagy személyi helikopterekkel zsúfolt égi autópályákkal és robotizált lakásokkal illett elképzelni. A Star Trek sorozatot nézve talán még az is hihetőnek tűnt, hogy a világegyetem megismeréséhez a pantalló és úszódressz jellegű feszülős felső a legcélszerűbb viselet. Az idő haladtával a jóslatok megkoptak, nevetségessé váltak, de nem szűntek meg érdekes kordokumentumnak lenni. Az ilyen lejárt szavatosságú jövőképeket gyűjtő Paleo-Future blog gyűjteményéből most csak azok következnek, amelyek valamilyen módon a számítógépes, internetes jövővel foglalkoznak.

Videotelefon és önműködő konyha

A válogatás első darabját a legjobb indulattal is ősöregnek kell neveznünk, az 1999 A. D. című videót ugyanis 1967-ben készíttette el a Ford cég repülős- és katonai fejlesztéseiért felelős Philco-Ford Corporation. A Philco azonban jól tippelte meg, milyen mindennapos szolgáltatásokat lehet kényelmesebbé tenni. A videó készítői jó érzéssel vitték be a postahivatalokból a dolgozószobákba a levelezést, tették a mindennapi élet részévé a gombnyomásra elkészíthető ételeket - úgy, hogy a film készítésének időpontjában még nem volt általánosan elterjedt a mikrohullámú sütő sem - és mutatták be az online boltokban való vásárlást.

Gombok és potméterek a jövő konyhájában

A felhasználói felületek ugyan a hatvanas éveket tükrözik, a berendezéseket gombokkal és potméterekkel vezérlik, a kütyük több lapos tévéképernyőből állnak ahelyett, hogy valami kép a képben trükköt álmodnának meg az ezredforduló embereinek. Az 1999 A. D. egyetlen komoly mellényúlása az online vásárlásnál jelenik meg, a készítők ugyanis szükségesnek érezték, hogy a feleség szereplő által megvásárolt dolgok listáját a férj az irodai gépén végignézze és nyugtázza. Ezen a ponton nem tudott a film rendezője tovább látni saját koránál, a jóslat egyébként tökéletesre sikerült. Persze a Philco egyébként is jövőérzékeny cég volt, az általuk gyártott számítógépekkel szerelték fel az Észak-Amerikai Légvédelmi Főparancsnokság, azaz a NORAD tudományos-fantasztikus regénybe illő géptermeit 1962-ben, ezeknek a gépeknek az utolsó példányát 1980-ban cserélték le.

Online vásárlás, ahogyan azt a hatvanas években képzelték

Húsz évvel későbbről származik az Apple Knowledge Navigator című jövőképe. A John Sculley vezetése alatt álló vállalat az internethez hasonló hipertext-rendszerekben, a közös munkában és a videotelefonálásban vélte felfedezni a követendő utat. Ezen tevékenységek összehangolására egy füzetszerű berendezést álmodtak meg az Apple mérnökei, amin egy személyi titkárhoz hasonló nyakkendős figura által megjelenítette animált figura segíti a felhasználót. A számítógéphez nem is tartozik semmiféle billentyűzet, a titkár-kliens tökéletesen ért a szóból, a munkatársak által küldött adatok pedig már beérkezésük pillanatában teljesen kompatibilisek a kutató gépén találhatóakkal.

A jövő kissé ódivatú professzora

A Knowledge Navigator-ból ugyan sosem lett termék, azonban a cég a kilencvenes évek elején megjelentette a világ első PDA-ját. A tenyérgépnek csak kis iróniával nevezhető féltéglányi Newton névre hallgató kütyü hangfelismerést nem tartalmazott, a kézírással viszont egészen jól elboldogult. A Newton reklámfilmjei azonban már nem a jövőről szólnak, hanem arról, milyen sokoldalúan használható az üzleti életben egy tenyérszámítógép.

Remixkultúra Apple-módra

A Knowledge Navigator koncepcióhoz hasonlóan az egy évvel későbbi Apple-jövőkép is a hangfelismerésre épít. A Future Shock című anyag főszereplője egy prezentációt összeállító édesanya, aki számítógépével beszélgetve egyszerre dolgozik, nyersanyagokat tallóz és beszél a családjával. A billentyűzetek hiánya mellett itt megjelenik egy másik tipikus jövőbeli megoldás, a képernyőre való közvetlen írás, és ennek átvitele az elmaradhatatlan videotelefonon. A főszereplő által megtekintett filmben továbbá feltűnik egy fordításra automatikusan képes szemüveg is, ehhez hasonló elképzelést majd az AT&T fog bemutatni pár évvel későbbi filmjében.

Quasimodo és a számítástechnika

Az oktatás kérdése ebben az 1988-as videóban is előkerül, bár itt csak a főhős fogyatékkal élő gyermeke végez pár virtuális kísérletet barátjával, teljes tantermet nem láthatunk.

Mobil videokonferencia a tengerpartról

A kilencvenes évek inkább a munka jegyében indul, a Motorola 2000 A.D. nevet viselő koncepciójában nyaralásról hívnak vissza egy nagy üzlet lebonyolítása miatt egy mérnököt. Az ugyancsak tégla méretű Motorola kommunikátorok segítségével videós konferenciahíváson megbeszélik a változtatásokat, átküldik a terveket, sőt az egyik résztvevő még egy dokumentumot is elfaxol a többieknek.

Közben az üzleti szférán kívül is zajlanak történések, egy mentőorvos a beteg állapotáról sugárzott videóval segíti a kórházban maradt társát a diagnózisban. A film érdekessége, hogy elsőként feltételezi, hogy mobiltelefonok kerülnek a gyerekek kezébe is, az egyik mérnök kislányára rá is csörög az édesanyja, hogy a nagyapa megy érte az iskolába. Az alkalmazott technológiák között még felbukkan a navigáció mint a jövő másik nagy vívmánya.

Megjelenik a GPS víziója

A jövő megjóslásából az amerikai távközlési piac óriása, az AT&T sem akart kimaradni. You Will reklámsorozata arra az ötletre épült fel, hogy a telekommunikáció segítségével olyan tettekre lesz képes a jövő elfoglalt, dolgozó embere, amelyek korábban lehetetlenek voltak. Mivel ezek a cselekvések mind a családdal való kapcsolattartást célozzák, amelyre a munka miatt nem jut idő, ez a videósorozat különösen pesszimista, depressziós képet fest a kilencvenes évek végének emberéről.

Bár valószínűleg nem az volt a cél, mégis úgy csapódott le, hogy az AT&T a gyermekével csak telefonon érintkező anyák és a nyaralásból telekonferencián visszarángatott apák jövőjét fogja megteremteni. A reklámsorozat tartalmazott pár igazán előremutató, jó dolgot is a nagyvállalati horror mellett, előrevetítette a digitális könyvtárakat, az elektromos útdíjfizetést vagy éppen a mindig kéznél lévő autós navigációt.

Majd fogod! - borzalmak és mindennapos csodák

A nemzetközi kapcsolatokra, az automatikus fordításra és újabb kézben hordható kütyükre hegyezték ki az AT&T másik korabeli reklámját. A Connections című videó három részében találkozhatunk digitális szinkrontolmáccsal, hangvezérelt, Photoshopot és telefonfunkciókat is tartalmazó tenyérgéppel és a World of Warcraft-hoz hasonló virtuális világban játszódó kalandjátékkal is. A kommunikáció, lévén a cég fő területe, mindenütt ott van ebben a világban: megszakítja a játékot, filmnézést is.

Számítógép az egész asztal

A Sun nem tudott kicsit álmodni Starfire nevű koncepciójával, az üzleti szférának célzott, laza történetű film főhőse egy egész asztalt betöltő óriási képernyő, amelyen a családi ügyektől a kollégák szerelmi életén keresztül a munkáig mindennek van hely. Az ügyeit intéző menedzser nő alig mozdul ki a várát jelentő íróasztal mögül, még a prezentációjához szükséges fényképek elkészítését is egy robot vezérelte kamerára bízza.

Teheti, a robotkameráján keresztül tökéletesen látja a helyszínt, sőt a géphez csatlakoztatott PDA jellegű kütyüvel még irányítani is tudja a gépezetet. Az asztali gép otthagyása mellett nincsenek is igazi érvek a Starfire világában, a munkaállomáson tökéletesen lehet pár ceruzavonással filmet vágni, beszélgetni, dolgozni. És mivel elég nagy felületű, a munkahelyi prezentáció - visszatérő elem - tesztelésére is alkalmas.

Starfire: az iroda a számítógéped

A Starfire készítéséhez kapcsolódó anyagok nagy számban hozzáférhetők a koncepcióvideóért felelős Bruce Togazzini személyes honlapján. Innen letölthető többek között a film rendezői változata is, ami pár perccel több egyelőre megvalósulatlan jövőt tartalmaz, igazi gyűjtői darab. Bár a cikkben szereplő videók többségéről elmondhatjuk, hogy komoly szellemi erőfeszítések álltak a létrehozásuk mögött, ez az az alkotás, amelynél pontosabb számok is rendelkezésünkre állnak: Togazzini keze alatt több mint száz mérnök, tervező és jövőkutató dolgozott a Starfire létrehozásán. Ennek ellenére az 1994-es videó nem tudta pontosan megjósolni, milyen lesz a számítástechnika világa tíz év múlva.

Intelligens házak sok ablakkal

A Bill Gates, Nathan Myhrvold és Peter Rinearson The Road Ahead című könyvéhez készült bemutatóvideóban már igazán nincsenek is science fictionnek ható elemek. A film videomegosztókon elérhető részletei bemutatják az intelligens otthonokat, az informatikával, diktálást szöveggé konvertáló tabletgépekkel segített munkát és sulilaptopokkal prezentáló gimnazisták mindennapjait is.

Élet a jövő nappalijában

A készítők legnagyobb álma az a tenyérgép jellegű szuperkütyü - használatban az üzleti videóban látjuk -, amely az emberek személyes és banki adatait hivatott tárolni, ezzel fizeti ki a filmben szereplő két rendőr az utcai árustól vett kávékat. A mikrofizetési megoldások sajnos még napjainkban sem ennyire fejlettek, bár a telefonnal fizethető parkoló- és buszjegyek már kezdenek hasonlítani. A The Road Ahead otthoni fejezetében látható műsorokat rögzítő és később lejátszó on-demand tévé viszont már valóság, több készülék is elérhető, ami így segíti a reklámkerülésben és a szabadidő beosztásában az 1995 jövőjében élő felhasználókat.

A jelen jövője

Napjainkra a GPS vagy mobilcella alapú helymeghatározás mindennapos jelenséggé vált, a videotelefonálás valamiért nem vált sosem elterjedtté, munkánk nagy részét pedig billentyűzeten végezzük még mindig. A megvalósítatlanok mellé találtak új célokat korunk jövőlátói. A hangfelismeréses technológiák helyett a több érintést kezelő multitouch képernyők divatoznak, legutoljára a Microsoft jelentetett meg olyan videót, amelyben az érintőképernyős kávéasztalok és az ezek segítségével megvalósított mikrofizetési megoldások egyszerűségét próbálták bemutatni. A Microsoft Surface nevű interaktív dohányzóasztal húsz-huszonöt éves problémákra próbál új válaszokat adni, az csak a kérdés: jövőállóak-e a válaszai.

Szedlák Ádám