A Megaupload nélkül is boldogulnak a magyar kalózok

Szakértők szerint nem csökken az illegális letöltések száma a világ egyik legnagyobb fájlcserélő oldalának lezárása után sem. A Megaupload helyett a magyar átlagnetező inkább sms-ben előfizethető warezoldalakat látogat, hosszú távon azonban rá is hatással lehet a szerzőijogsértésekkel szemben szigorúbb fellépést hirdető amerikai politika.

Kim Schmitz, a Megaupload hírhedt vezetője

Feltűnő, gengszterekéhez hasonló életvitelükkel hívták fel  magukra az amerikai hatóságok figyelmét a hét évvel ezelőtti megalapítása óta 175 millió dolláros, vagyis mintegy 41 milliárd forintnak megfelelő bevételt termelő Megaupload letöltőszájt gazdái. Összehasonlításként: nagyjából ekkora összegből lehetne teljes egészében felújítani és kibővíteni a budapesti Puskás Ferenc Stadiont.

Ha mindenki bűnöző, rossz a törvény

Maróy Ákos, a szerzői jogi szabályok radikális reformját hirdető - egyelőre csupán civil szerveződésként működő - magyar Kalózpárt egyik alapítója szerint a Megaupload bezárása olyan trend kezdetét jelölheti, amely nemcsak hazánk, de az Egyesült Államokon kívül gyakorlatilag minden ország számára kedvezőtlen hatással bír majd. A szoros szerzői jogi kontroll Maróy szerint nem elsősorban a szerzők, hanem a jogtulajdonos lemezkiadók és filmstúdiók érdekeit szolgálja, amelyek legnagyobbjai az Egyesült Államok számára termelnek bevételt.

Ugyanakkor a Kalózpárt képviselője szerint az Anonymous ellentámadása jól jelzi azt, hogy a technológia fejlettsége által jócskán túlhaladott törvényeket nem lehet egyszerű lobbitevékenységgel ráerőszakolni az emberekre. Az aktuális amerikai törvények értelmében a húsz-harminc éves korosztály mintegy nyolcvan százaléka bűnözőnek számít, hiszen ennek a korcsoportnak a tagjai már az internetről szerzik be filmjeiket és zenéiket, és nem igazán foglalkoztatja őket, hogy legális vagy illegális forrásból származik-e a tartalom. A magyar kalózok sem szimpatizálnak azokkal, akik jogsértő tartalmak elérhetővé tételéből szereznek hasznot, a szervezet az ingyenesen elérhető kultúra, és ennek részeként a fájlcserélők legalizálásáért lép fel. Európa több országában léteznek egymással együttműködő kalózpártok, a német és svéd páholy már olyan komoly támogatottságot élvez, hogy saját képviselőket küldtek az Európai Parlamentbe.

Itthon az sms-warez a fő probléma

Bár a Megauploadhoz hasonló üzleti modellben működő tárhelyszolgáltatást magyar cég is üzemeltet, Kitzinger Dávid, az Artisjus internetes szolgáltatásokért felelős vezetője szerint itthon a legnagyobb népszerűségnek évek óta az illegális sms-warezoldalak örvendenek. Ezeken néhány ezer forintos, sms-ben vagy bankkártyával történő fizetést követően filmek, sorozatok vagy játékprogramok százaihoz lehet hozzáférni. Egy ilyen oldal akár havi szinten ötvenmillió forintos adómentes, tiszta jövedelmet termelhet gazdájának. 

Már nem lehet elérni a Megaupload címlapját

Mivel az üres adathordozókra kirótt díjak nyomán zenéket és filmeket a hazai felhasználók szabadon letölthetnek az internetről, a jogvédő szervezet célkeresztjében nem az otthoni internetezők, hanem a jogtalanul beszerzett javakat üzletszerű tevékenységre felhasználó cégek vannak. Ezek jellemzően adóparadicsomokban bejegyzett, külföldi szerverek közbeiktatásával működő vállalkozások, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is előszeretettel vadászik, mivel nem fizetnek adót. A legtöbb már lekapcsolt warezoldal a befolyt pénz tisztára mosásához végzett banki tranzakciónál szokott lebukni, a pénzügyi világban ugyanis jóval nehezebb anonim módon tevékenykedni, mint az interneten.

Kitzinger Dávid szerint itthon valószínűleg nem fognak széles körben elterjedni a Megauploadhoz hasonló szolgáltatások, ehelyett inkább a videomegosztó oldalakhoz hasonlóan böngészőből elérhető sorozatokat, filmeket kínáló oldalak jelentenek majd gondot. Ezeket ugyanis szintén nehezen követhető módon, külföldi szervereken keresztül működtetik, ezért üzemeltetőjük felkutatása nem egyszerű feladat.

Ahol a grafikus is százmilliókat keresett

Az Ars Technica online technológiai hírportál értesülései szerint a Megaupload tulajdonosainak vesztét főleg az okozta, hogy a szájt működéséből komoly vagyonra szert tevő üzemeltetők aranyifjak módjára szórták a pénzt. A szerzői jogok sorozatos megsértésével vádolt szolgáltatás hat vezetőjének összesen tizennégy Mercedes-Benz autó volt a birtokában, olyan feltűnő egyedi rendszámokkal, mint a HACKER, a MAFIA, a  STONED (beszívott) vagy a GUILTY (bűnös). A hatóságok szerint a pénzben nem szűkölködő társaság birtokában volt még egy Maserati sportautó, egy Lamborghini terepjáró, valamint  egy 2008-as évjáratú Rolls-Royce luxusjármű is. A Megauploadnál grafikusként is kifizetődő volt dolgozni, az Ars Technica szerint az oldal dizájnelemeit készítő szlovák szakember 2010-ben összesen egymillió dollárt, vagyis közel kétszáznegyven millió forintnak megfelelő összeget vihetett haza.

 

Kim Schmitz és társai az új-zélandi bíróságon

Szinte kizárólag kétes online vállalkozásokkal lehetett összefüggésbe hozni a Megauploadot vezető német férfi, a Kimble és Kim Dotcom beceneveket is használó Kim Schmitz nevét. Az Új-Zélandon letartóztatott 37 éves férfit korábban egy sor különböző visszaélésért, például feltörések, hitelkártyacsalások elkövetéséért és sikkasztásért is többször elítélték már, de eddig minden alkalommal megúszta felfüggesztett büntetéssel.

Becenevei azt követően váltak ismertté az interneten, hogy már nem működő blogján korábban hivalkodó képeket közölt magáról, amelyeken sport- és luxusautókban vagy egzotikus nyaralóhelyeken pózolt, egyszer pedig még Harald Schmidt német talkshow-jában is szerepelt, új-zélandi állampolgárságának odaítélésekor pedig tízperces tűzijátékkal kedveskedett Auckland városának. A Huffington Post értesülései szerint Dotcom elfogása sem zajlott egyszerűen, a hírek szerint a cég 136 kilós vezetőjét egy új-zélandi luxusvillában fogták el, amelyben elektronikus védelmi berendezések és pánikszoba, valamint egy vadászpuska szolgálta védelmét, ezeket a hatóságoknak fel kellett törnie ahhoz, hogy letartóztathassák a férfit. A lap úgy tudja, hogy a cégvezető az ország egyik legdrágább ingatlanjában élt, amelynek értéke több mint ötmilliárd forint. Dotcom azért épp Új-Zélandra költözött, hogy megpróbáljon kikerülni az Interpol fókuszából, de ez Huffington Post úgy tudja, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) már évek óta szoros viszonyt ápol a helyi hatóságokkal, így sikerült a Megaupload vezetőjét is kézre keríteni.

Több mint ezer szerveren futott a szájt

Az Ars Technica úgy tudja, hogy az üzemeltetők lakásaiban óriásképernyős tévéket, a mozifilmből ismert Predator-figura szobrát, motorokat, jet skiket is találtak a házkutatások során. Magát a Megaupload szolgáltatást 525 darab amerikai szerver és 630 darab Hollandiában működő számítógép szolgálta ki: a hatalmas nemzetközi gépparkra azért volt szükség, hogy a világ minden táján élő felhasználók számára megfelelő gyorsaságú sávszélességet tudjon biztosítani a cég.

Bár az oldalon elérhető volt egy olyan felület, ahol a jogsértő tartalmak eltávolítását lehetett kérni, a vád szerint az Megaupload működtetői rosszhiszeműen jártak el - ellentétben például a YouTube-bal, ahol szintén gyakoriak a jogsértések, de a Google igyekszik ezeket minél hamarabb eltávolítani.

A vád szerint a rosszhiszeműséget jelzi például az is, hogy a jogsértések jelzése esetén a Megaupload nem magát a sértő fájlt, csak az arra mutató linket távolította el, rendszerében azonban egy fájlra több linket is lehet legenerálni, így egyetlen hivatkozás megszűnése esetén a többi forrásból még elérhető maradt az állomány.

Ha tudtak a kalózkodásról, nem védi őket a törvény

Emellett az amerikai hatóságok a cég alkalmazottainak levelezésére hivatkozva azt állítják, hogy a Megaupload működtetői teljesen tisztában voltak a szervereiken zajló jogsértésekkel, sőt sok esetben saját maguk töltöttek fel a szolgáltatásra például tévéműsorokat - hiszen ha sok vonzó tartalom érhető el a szájton, akkor többen keresik fel, és nagyobb számban iratkoznak fel a gyors letöltést biztosító prémium szolgáltatásra.

Ebben az esetben pedig nem biztosítanak védelmet számukra a jelenleg hatályos jogszabályok sem. Az amerikai előírások szerint ugyanis a szolgáltatók csak akkor nem felelősek a rendszereiken végbevitt jogsértésért, ha nincs tudomásuk róla, és meghatározott időn belül, felszólításra törlik is a jogsértő tartalmat.