A legolcsóbb óriás házimozi

Ugyanannyi pénzért jóval nagyobb méretben nézheti kedvenc filmjeit, aki televízió helyett projektort vásárol. Olcsó és drága kivetítőket is kipróbáltunk.

A hagyományos tévénézés egyes rétegekben visszaszorul. Sokan egyáltalán nem néznek tévécsatornákat, híréhségüket az interneten elégítik ki, filmjeiket számítógépen nézik. Egy laptop képernyője vagy egy monitor azonban nem nyújt moziélményt - így lehet tökéletes választás egy projektor.

Az óriási kép a projektor előnye

Egy otthoni felhasználásra szánt, tipikus kivetítővel kétméteres távolságból is hatvancolos, vagyis több mint 150 centiméteres átlójú óriástévé képét lehet a falra vetíteni, ha pedig három-négy méteres vetítési táv is rendelkezésre áll, akár háromméteres átlójú - ez 120 colnak felel meg -, vagyis kisebb mozivászonnak beillő méretben is lehet élvezni a filmeket. 

Képünkön balra a legdrágább, középen a középkategóriás, jobbra a ledes miniprojektor vetített képe

Projektorok irodai feladatokra alkalmas, kis felbontású (800x600 pixeles) alaptípusait nyolcvanezer forint körül meg lehet megvenni. Kevéssé kiemelkedő képminőségük dacára itthon egyelőre ezek a legnépszerűbbek - tudtuk meg az Extreme Digital nevű elektronikai áruházlánctól. Egy egyszerűbb házimozis igényeket kiszolgálni képes, szélesvásznú és HD-ready felbontású (1280x720 pixel, más néven 720p) modell nagyjából 150 ezer forintba kerül, így népszerűségben ez a második itthon az áruházlánc szerint.

Míg a lapos tévékből már szinte kizárólag csak full-HD-s modellek kaphatók, a kivetítők esetében az 1980x1080 pixeles (1080p) felbontás még a 250 ezer forintnál drágább, akár több mint félmillió forintot is kóstáló prémium modellek kiváltsága, ezek között 3D-filmekkel is kompatibilis típusokat is találni, amikből már nagyságrendekkel kevesebb fogy. A HD-ready és a full-HD felbontás közötti különbség egy óriási vetített képnél sokkal szembeötlőbb, mint akár egy nagy plazmatévén, ennek ellenére a nagyobb felbontás jelentős felárát csak annak érdemes megfizetnie, aki azt kihasználni képes Blu-ray-filmeket vagy 1080p-s videofájlokat akar játszani, vagy csúcsminőségben akar videojátékozni - magyarázta Szalay Balázs, a kivetítőket is gyártó Acer marketingmenedzsere.

Mitől házimozis egy projektor?

Egy otthoni és házimozis használatra szánt kivetítő abban tér el az irodai modellektől, hogy szélesvásznú megjelenítést használ, ma már többnyire támogatja a kisebbik HD-felbontást, és elsősorban a kontrasztaránya magas. Egy elsötétített szobában nem szükséges óriási fényerőt használni, a kevésbé intenzív megvilágítás nyomán pedig az izzó hűtését is halkabb ventilátorokkal lehet megoldani - magyarázta az Epson cég kivetítőkkel foglalkozó termékmenedzsere, Tőrös Gáspár.

Az Acer középkategóriás, HD-ready projektora 150 ezer forintba kerül

Egy filmek nézésére optimalizált kivetítőn HDMI-csatlakozó is található, ezen keresztül a számítógép mellett játékkonzolt vagy médialejátszót, esetleg tévés beltéri egységet is rá lehet kapcsolni.

Mi alapján érdemes választani?

Tőrös szerint ha valaki elsősorban sportközvetítéseket nézne, vagy videojátékokkal játszana projektoron, annak nagy fényerejű modellt érdemes választania, mivel ezek olyan tevékenységek, amelyeket nem tipikusan elsötétített szobában űznek. Egy manapság megvehető projektor esetében egyébként 2000-2500 ANSI lumenes (ez a projektorok fényerejének egységes mérőszáma) fényerő számít elfogadhatónak, az ennél kisebb fényerejű készülékeket csak elsötétített szobában vagy este lehet normálisan használni. A fényerő nagysága azt is befolyásolja, hogy egy projektorról mekkora méretű képet lehet jó minőségben kivetíteni a falra: minél nagyobb a képméret, annál nagyobb felületen oszlik szét az azonos fénymennyiség. A kevésbé intenzív kép különösen nappali vetítéskor kedvezőtlen, világosban ilyenkor alig látni valamit - magyarázta az Epson szakértője.

Minden projektor esetében hűtést igényel az erősen izzó fényforrás, az ezt biztosító ventilátor pedig zajt bocsát ki: ennek hangerejét minden kivetítő adatlapján feltüntetik decibelben. Az adatlapokon általában két érték szerepel: az egyik a maximális fényerőnél működő hűtés, a másik a gyengébb fényerő melletti, izzókímélő ökoüzemben mért ventilátorzajt mutatja. A mai modellek esetében 25-30 decibel számít elfogadhatónak - az általunk kipróbált Acer X1311WH készülék ekkora zaja egyáltalán nem tűnt zavarónak. Az Epson cég szakértője szerint a gyártók sokszor nem egyforma módszerekkel mérik készülékeik zajkibocsátását, ezért vásárlás előtt érdemes kipróbálni ezeket egy bemutatóteremben.

Félmilliónál drágább, de jobban felszerelt és full-HD-s a kis Acer prémium kategóriás társa

Az egyes projektorokat eltérő optikával szerelik fel, de a szakboltok és a gyártók honlapjain vásárlás előtt meg lehet nézni, hogy egy adott modell megadott távolságról mekkora képet tud a falra vetíteni. A drágább modelleket különböző képjavító algoritmusokkal is ellátják, amelyek például az LCD-tévék 100-200 hertzes funkcióihoz hasonlóan folyamatosabbá teszik a gyors jeleneteket. Ez viszont sokszor elveszi a filmek mozis karakterét, tévéműsoros jelleget kölcsönöz, ezért érdemes egy bemutatóteremben kipróbálni, mert lehet, hogy végül sosem lesz bekapcsolva.

Hová rakjuk a projektort?

Az átlagos magyar otthonok legtöbbjében nincs lehetőség arra, hogy mennyezeti tartókonzolra szereljék a projektort, hanem egy asztalra, egyszerű állványra helyezik el. Szerencsére a mai készülékek zöme esetében be lehet állítani, hogy a lentről megdöntve sugárzott kép a falon vagy a vásznon ne torz trapéz, hanem szabályoz négyszög formában látsszon. Kipróbáltunk egy félmillió forintnál drágább Acer H9500BD készüléket, ezen már az optika által kivetített kép elhelyezkedését is irányítani lehet jobbra-balra, valamint fel és le a lencse mozgatásával. Az egyszerűbb modelleken csupán szoftveres trapézkorrekció lehetséges, amit nem szabad szélsőséges mértékben kihasználni, mert jócskán ronthatja a képminőséget. Ha valaki videojátékozni is szeretne egy projektoron, érdemes utánanéznie annak is, hogy az irányítón bevitt mozdulatok késleltetés nélküli megjelenítését biztosító játékmód elérhető-e a készüléken.

Egyszerű fehér fal is alkalmas házimozizásra, sőt, az általunk kipróbált kivetítőkön az enyhe pasztellszínre festett falak eltérő árnyalatainak ellensúlyozását is be lehetett kapcsolni. Ugyanakkor egy vetítővászon falra szerelésével jelentősen javulhat a látvány, mivel ezeket úgy tervezik, hogy optimálisan verjék vissza a beeső fényt. Vászonból hagyományos és kézzel vagy motorral feltekercselhető változatok is léteznek egy sor különböző méretben: egy átlagos otthonba már negyven-nyolcvanezer forintért be lehet szerezni egy átlagos típust.

Tényleg egy vagyonba kerül, ha kiég?

A legtöbb projektor esetében a vetítés fényét nagy teljesítményű izzó szolgáltatja, ami típustól függően eltérő élettartammal bír. Egyes modellek izzói csupán két-háromezer órányi üzemre vannak hitelesítve, mások öt-hatezer órát is kibírnak. Ha valaki mindennap négy órán át használja a projektort, a kétezer órás élettartam másfél év alatt elérhető, de némi spórolással is két, két és fél év után szükség lesz izzócserére. A hatezer órás üzemhez négy éven át mindennap négy órán át kell működnie, ha pedig nem használják ilyen gyakran, akár további egy évvel is nőhet az élettartam, ami jónak mondható.

Nagyon kicsi, takarékos, de kissé hangos, és sápadt fénye van az LG ledes kivetítőjének

Miért fontos az izzók élettartama? Mert a projektorokban lévő izzók rendkívül drágák, harminc-százötvenezer forintba is kerülhetnek. Szerencsére a készülékek gyártói az izzókra külön biztosítanak valamennyi garanciát, ettől függetlenül a kivetítő megvásárlásakor érdemes utánanézni, mennyibe kerülne a költséges alkatrész pótlása.

Tovább bírja a ledes projektor

Léteznek izzó helyett világító diódát, vagyis ledet használó projektorok is, mi az LG HW300G jelű minikészülékét próbáltuk ki, amely nagyjából akkora, mint egy külső asztali merevlemez. Egy ilyen kis szerkezetet akár egy nagyobb női táskában is el lehet cipelni bárhova, bár csaknem vele azonos méretű tápegység jár hozzá, ami sokat ront a mobilitásán.

A projektorban lévő világító diódára harmincezer órás élettartamot garantál a gyártó, ami a fent említett napi négyórás üzem esetén is húszéves használatot feltételez. Bár a led fogyasztása is kisebb az izzólámpáénál, a technológiának egyelőre komoly korlátai vannak. Bár az LG miniprojektorával is képesek voltunk háromméteres képet vetíteni a falra, a készülék fényereje és képminősége is gyengébb volt a hagyományos típusoknál - csupán 300 ANSI lumen. Ezt a kivetítőt kizárólag elsötétített szobában vagy este lehet bevetni, ráadásul mini kivitele miatt a hűtése is hangosabb a riválisaiénál. Ugyanakkor három tesztkészülékünk közül ez volt az egyetlen, amelyet beépített médialejátszóval is felszereltek, így külső eszköz vagy PC nélkül is lejátszotta a filmeket. Száznegyvenezer forintos ára miatt azonban csak azoknak lehet jó választás, akik sokszor szeretnék magukkal hurcolni valahova.