hirdetés

Tizenöt éve guglizhatunk

2012.09.15. 9:56

Szombaton ünnepli tizenötödik születésnapját a Google. A netes keresést és levelezést megreformáló céget csak első éveiben tartották tökéletesnek, tinédzseréveire már komoly melléfogások és adatvédelmi botrányok is övezik az újabban robotjárművek és viselhető minikomputerek felé kacsintgató vállalatot.

Bár Sergey Brin és Larry Page, a keresőcég két alapítója már 1995-ben találkozott a Stanford Egyetemen, a későbbi cégük jövőjét megalapozó keresőmotorral csak a rákövetkező évben készültek el. A motort először BackRubnak, két évvel később pedig Google-nak keresztelték el a "googol"  matematikai kifejezés nyomán, amely a tíz századik hatványát jelöli. A Google.com domainnevet a két társalapító 1997. szeptember 15-én vásárolta meg, maga a cég azonban csak egy évvel később indult útjára.

Semmit nem lehetett megtalálni

A honlapokat az egymásra mutató linkek száma és minősége mellett értékelő keresővel sokkal hatékonyabban lehetett információkat felkutatni az akkor még csak bimbódzó weben. A Google előtti keresők rengetegszer dobtak fel teljesen irreleváns találatokat, vagy már rég nem működő oldalak linkjeit.

Milyen volt internetezni a kilencvenes évek végén? Ekkor még rengetegen használtak betárcsázós modemet, ami nem is a lassúsága miatt volt kényelmetlen, hanem azért, mert a nethívások lefoglalták a telefonvonalat, és csak éjjel voltak olcsók. Egy átlagembernek ekkor még biztosan nem volt laptopja, a bézsszínű asztali PC-khez pedig még böhöm képcsöves monitorok kapcsolódtak.Forrás: Wikipedia
Így nézett ki a Google a kezdeti években

Újfajta reklámokból lett pénzük

2000-re a Google kereső már közismertté vált, bár megszokásból még mindig rengetegen használták az AltaVistát vagy mondjuk a Yahoo-t. Elindult a cég máig legfontosabb bevételi forrását jelentő AdWords online hirdetési szolgáltatás, amelynek újítása a reklámok célozhatóságában rejlik. Egy évvel később Tokióban nyílt meg a cég első, Egyesült Államokon kívüli irodája, a cég vezetését pedig az alapítók átadták a veterán üzletember Eric Schmidtnek. Brin és Page a termékekkel és a műszaki fejlesztéssel foglalkozott.

Amikor a Google 2004 április elsején bejelentette a Gmailt, sokan hitték, hogy az egy gigabájtos tárhellyel nyitó, reklámokért cserébe ingyenes levelezőszolgáltatás a cég bolondok napi tréfája. A netszolgáltatók ekkoriban legfeljebb öt-tíz megabájtos postaládákat adtak előfizetőiknek. Kezdetben kizárólag meghívóval lehetett Gmail-fiókot igényelni, amelyek megszerzéséért az öreg rókának számító hazai netezők körében is komoly hisztéria tört ki. Három évvel később azonban kinyílt a szolgáltatás, a meghívóért kuncsorgás időszaka véget ért. Ugyanebben az évben a cég a tőzsdére vonult: a befektetői elvárások nyomása alatt pedig többé már nem maradt az az egyedi vállalkozás, ami valaha volt.

Forrás: AFP/Getty/Chris Hondros
A Nasdaq részvénytőzsde épülete a Times Square-en a Google tőzsdére vonulásának napján

A Google is lehetett volna a Facebook

Jóval kisebb médiafigyelem mellett ugyanebben az évben kezdte fejleszteni Mark Zuckerberg a Facebook elődjét, amelyre ekkor még csak a harvardi egyetemisták tudtak regisztrálni. Ugyanebben az évben a Google egyik dolgozójának kísérleti projektjeként elindítja az Orkut nevű közösségi oldalt. Kezdetben az ide szóló meghívóért is sorba kellett állni, de a szájt végül csak a brazil és indiai felhasználók körében lett népszerű, mindenki más olyannyira megunja, hogy még leiratkozni is elfelejt az oldalról.

Forrás: AFP
Eric Schmidt vitte el a balhét a Facebook fölényéért

A Google egészen 2009-ig szinte semmilyen figyelmet nem fordított a közösségi médiára. Addigra a Facebook már meghódította az ismerőseivel új fajta módon kommunikálni kívánók zömét. A Google Wave ráadásul valódi állatorvosi ló volt, amelynek semmilyen funkciója nem nyerte el a felhasználók tetszését - idén tavasszal be is zárta a szájtot a cég, amely 2011-ben a Google+-szal próbált szerencsét újra. Bár a társaság szerint a Plus nem Facebook-klón, hanem más jellegű szolgáltatás, népszerűsége egyelőre képtelen felzárkózni Zuckerbergék fejlesztéséhez. Eric Schmidt nyilvánosan is beismerte, hogy "elcseszte" a cég közösségimédia-stratégiáját, aminek nyilván komoly szerepe van abban, hogy a céget tavaly óta újból Larry Page vezeti.

A világ legszebb térképe

2005-ben újabb nagy dobás érkezett a keresőcégtől: a Google Föld és a Google Maps szolgáltatás. A virtuális földgömbre húzott műholdképek látványától a legtöbb felhasználónak leesett az álla még úgy is, hogy az utcák és terek köre ekkor még a legtöbb országban igencsak hiányos volt.

Forrás: google
Schmidt, Page és Brin a Google egyik robotautójában

Két évvel később a Street View utcai panorámaképeivel nyűgözte le a cég a netezőket. Hamarosan azonban ezzel a szolgáltatással is botrányba keveredett, miután kiderült, hogy a cég kamerás autói titokban vezeték nélküli hálózatokról is adatokat gyűjtöttek - ami miatt a Google ellen sok országban adatvédelmi vizsgálat indult. Mostanra már a műholdkép, a panoráma és a 3D-s épületmakettek sem egyedülállók, hasonlókat a Microsoft és az Apple térképei is kínálnak már, akárcsak a műholdas navigációt.

Az internetes videó is lehet jó

Az internetes videók nézegetése nagyon sokáig kínszenvedés volt. Bár a kétezres években már léteztek olyan jó minőségű megoldások, amelyek szükségtelenné tették a teljes filmek, klipek letöltését megnyitásuk előtt. Igazi áttörést a YouTube videomegosztó 2005-ös premierje hozott. A YouTube-on minimális várakozással lehet rövid klipeket nézni. Bár a Google egy évvel később rekordárért megkaparintotta az oldalt, szemmel láthatóan évekig nem tudott mit kezdeni vele.

 


Állatkerti elefántok a legelső feltöltött YouTube-videón

Ettől függetlenül a YouTube a netezők elsőszámú kedvence lett, ahol a vicces videókkal jól megférnek a videoklipek és a régi tévéműsorok is. Ezzel egyedül a lemezkiadók és a tévétársaságok nem voltak elégedettek, de mostanra, úgy tűnik, velük is megtalálta a közös hangot a Google, amely minden lehetséges módon igyekszik növelni a legális tartalmak arányát az oldalon, külföldön a szájt már videotékaként is működik.

Sikeresen tör a mobiljainkra

A Google első komoly szoftveres fejlesztése a 2008-ban megjelenő saját böngészője, a Chrome, amely azóta is töretlenül növeli felhasználóinak táborát. Népszerűsége nem meglepő, hiszen már képes minden beállítást, bővítményt és jelszót is felhőtárhelyre menteni, jelentősen megkönnyítve ezzel a felhasználók mindennapjait, ráadásul a frissítések is a háttérben települnek a szoftverre.

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Az okostelefonok többsége Androiddal működik

Ugyanebben az évben, néhány hónappal az első iPhone bemutatása után került a boltokba az első Google-szoftveres okostelefon: bár az Android kezdeti verziói nem voltak túl fürgék, és stabilitásukkal is gondok akadtak, a tableten és telefonon egyaránt futtatható 4.0-s verzióra a problémák zömét már sikerült kiküszöbölnie a cégnek, és mára az okostelefonok többsége Androiddal működik. A szoftvert a gyártók számára ingyen licencelő Google-nak már csak azt kell megoldania, hogy a kínai gyártók olcsó, de sokszor gagyi készülékei ne rontsák le a platform megítélését.

Mi volt az első Google-élménye?

Az [origo] szerkesztőségében körkérdésünkre a legtöbben azt írták, első élményük a Google-lal az volt, hogy végre sikerült megtalálniuk az információkat az interneten. Meglepő, de a nem számítógépguru felhasználók közül sokan még a kétezres évek elején is az AltaVistával kerestek, vagyis csak többéves késéssel álltak át a Google keresőjére.

Többek online életében a Gmail megjelenése hozott változást, ez barátságossá tette a korábban bárhol rendkívül fapadosan használható e-mailezést, visszakereshető üzeneteivel. A rutinosabb felhasználókban még most is él a borzalmas Google Wave emléke, ezért annak utódját, a Google+-t is csak félve használják.

Megosztaná velünk pozitív vagy negatív Google-élményét? Írja meg kommentben vagy e-mailben a techbazis@origo.hu címre! 

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat
youmetry