Döntött az EU: megfigyelhetik alkalmazottaikat a cégek

Az uniós emberi jogi bíróság döntése értelmében a cégek minden további nélkül megfigyelhetik alkalmazottaikat munkaidőben - akár a magánlevelezésükbe is betekinthetnek.

A vállalatoknak joga van ellenőrizni alkalmazottaik online magánlevelezését, döntött az uniós bíróság.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) egy romániai mérnök ügyében határozott. A férfit azután rúgták ki munkahelyéről, hogy a Yahoo Messengeren nem csak a céges levelezést bonyolította, de menyasszonyával, és bátyjával is ott kommunikált munkaidőben.

A cégek mellé állt az EU

Strasbourg végül a cég mellett foglalt állást. A bíróság szerint "nem észszerűtlen, ha egy munkáltató ellenőrizni kívánja, hogy alkalmazottai befejezik-e a nekik kiosztott munkát munkaidőben".

A bíró elutasította a munkavállaló azon állítását, miszerint a magánélethez való joga (privacy) sérült,

amikor bizalmas magánlevelezésébe tekintettek bele. Hozzátette: a munkáltató abban a hiszemben nézett bele a beszélgetésbe, hogy azok hivatalos levelek, s a partnerekkel, ügyfelekkel való egyeztetést tartalmazzák.

Az uniós bíróság szerint

a megfigyelés korlátozott, és arányos volt.

Ráadásul a munkavállaló nem tudta meggyőzően megmagyarázni, miért is használta magánbeszélgetésre a Yahoo fiókot. A felhasználónév létrehozásáre a cég kérte fel, hogy könnyebben és gyorsabban tudjon reagálni az ügyfelek kérdéseire.

A chatelés használták ellene

Döntése során igazságos egyensúlyt tartott fenn a román bíróság a magánélethez való jog, és a munkáltató érdeke közt, közölte Strasbourg. Megvédték azt a határozatot is, amely a magánlevelezés szövegét használta fel a mérnök ellen. "Ez ugyanis egyértelműen bizonyította, hogy Bogdan Mihai Barbulescu

a céges gépet magáncélokra használta fel munkaidőben."

Az uniós bíróság döntése kötelező minden olyan országra nézve, amely ratifikálta az emberi jogok európai egyezményét. Azaz a bíróságok jövőbeli döntéseiben irányadó lesz Strasbourg mostani határozata.

Hol a határ?

Mint a Bloomberg News megjegyezte, míg az eset 2007-ben történt, az EU egy olyan időszakban hozott róla döntést, amikor a kormányok és bíróságok azon viaskodnak, hogyan tartsanak egyensúlyt a magánélethez való jog (privacy), és személyes adatok védelme, illetve a nemzetvédelem, kiberbiztonság között.

A kérdés a tavalyi, párizsi terrortámadás fényében még égetőbb,

hiszen az állampolgárokat meg kell védeni a fenyegetésektől, de közben a megfigyelésnek, és lehallgatásnak is egészséges határt kell szabni.

Legalizálja a kémkedést

Ez egy jelentős döntés Európában, hiszen legalizálja a magánbeszélgetések, hozzátartozókkal és barátokkal való csevegések megfigyelését, s a cégek ennek fényében hozhatnak döntéseket alkalmazottaikról - fejtette ki Michael Burd, a Lewis Silkin jogi vállalat szakértője.

Eddig ugyanis szigorúan különválasztották, milyen mértékben férhetnek hozzá a cégek a magánszférához, s a munkáltatók a hivatalos dokumentumokhoz.

"A mostani határozat ledöntötte a határokat."

A férfi 2004 és 2007 között alkalmazták. 2007 júliusában tájékoztatta arról a munkáltató, hogy chatelését több napon keresztül megfigyelték, ez alapján pedig megsértette a cég szabályzatát. Bizonyítékképp egy 45 oldalal beszélgetést csatoltak, melyet a menyasszonyával folytatott le.